Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-31 / 252. szám

Katasztrofális állapotok Viszik hozzátartozóik hamvait Ljubljana/ Zágráb. Katasztrofális ál­lapotok uralkodnak a szlovéniai befogadóállomásokon a helyi sajtó pénteki beszámolói szerint. A szlovén hírügynökség jelentése szerint pén­teken reggel mintegy tízezer migráns tartózkodott az ország területén, kü­lönböző befogaóállomásokon, közü­lük hatezer csütörtökön, négyezer péntekre virradóra lépte át a horvát- szlovén határt. Az osztrák határnál lé­vő sentilji tranzitközpontban 4400 ember torlódott fel, mert az osztrák hatóságok senkit nem engedtek át az éjszaka. Ha a schengeni övezet összes tagállama betartaná az érvé­nyes európai jogrendszert, akkor egyetlen illegális be­vándorló sem juthatna el Csehországba - mondta Milan Chovanec cseh belügy­miniszter egy interjújában. A politikus Magyarországot is ezek közé az országok közé sorolta. Prága. „Ha minden európai állam be­tartaná az európai jogrendszert, akkor egyetlen illegális migráns sem lehetne a Cseh Köztársaságban. Azért, mert ezeket az embereket a schengeni öve­zetbe való belépés után az első bizton­ságos országban őrizetbe vennék, nyil­vántartásba vennék őket, valamiféle dokumentummal látnák el, és ujjlenyo­mataik benne lennének az összeurópai nyilvántartásban. Ha tehát az embe­rek e nélkül érkeznek hozzánk, az azért van, mert néhány ország - Görög­ország, Olaszország, Szlovénia, Ma­A legfrissebb ljubljanai adatok sze­rint Szlovéniában két hét alatt 104 ezer 912 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. A horvát belügyminisztérium legfrissebb zágrábi adatai szerint szeptember közepe, a magyar­szerb zöldhatár lezárása óta 282 ezer 981 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Csütörtö­kön 6600, péntek 9 óráig pedig újabb 2383 fő ékezett az országba, akik továbbra is főleg Bapska kör­zetében léptek be Szerbiából Hor­vátországba. gyarország, Ausztria - nem teljesíti kö­telességeit” - jelentette ki Milan Chovanec. Az MTI érdeklődésére - értelmez­hető-e ez a kijelentés úgy, hogy a cseh miniszter szerint Magyarország sem tartja be a schengeni szerződé­seket és nem teljesíti kötelességeit - a belügyminisztérium sajtóosztálya lapzártáig nem válaszolt. Chovanec szerint a migrációs hul­lám destabilizálja a környező államo­kat, de Csehország eddig kevésbé érintett, az illegális migránsok be­áramlása lényegében leállt. Ez egy­részt annak is köszönhető, hogy „a magyarok kerítést építettek”. Milan Chovanec úgy véli, .hogy a migrációs válság megoldása érdeké­ben Európának végleg el kellene hagynia a zsákutcát jelentő menekült­kvótákat, és meg kellene erősíteni a külső schengeni határok védelmét: Hozzátette: azok - osztrákok és néme­tek-, akik korábban Orbán Viktort bí­rálták a kerítésépítés miatt, most ke­rítést akarnak építeni. Ezrekre rúg azoknak a kivándo­rolt lengyeleknek a száma, akik az eredetileg Lengyelországban eltemetett hozzátartozóik földi maradványait is magukkal vi­szik külföldre, a kihantolásra vonatkozó kérelmek száma öt éve egyre nő. Varsó. „A lengyelek a haláluk után is át­települnek” című cikkben egy lengyel lap arról számol be, hogy a külföldre a jobb megélhetés céljából kivándorló, ott csalá­dot alapító lengyel fiatalokat gyakran nem csak élő szüleik követik. A családok az őseik maradványait is magukkal vi­szik, mert fontos számukra, hogy a sírjuk közel legyen jelenlegi lakhelyükhöz. A Rzeczpospolitának nyilatkozó te­metkezési cégek munkatársai elmond­ták: amíg öt éve még csak egy-egy eset­ben volt dolguk külföldi újratemetéssel, az utóbbi időben százszorosára nőtt az ilyen esetek száma. A földi maradványokat mindenekelőtt, az idősebb emberek akarják átszállíttatni. Azzal érvelnek, már nincs erejük ahhoz, hogy országszerte felkeressék a családi sí­rokat, ugyanakkor nem akarják, hogy ezek elhanyagolódjanak, pusztuljanak. A fiatalabbak a lap szerint főleg a nem­rég elhunyt rokonaik maradványait vi­szik magukkal, hogy az új lakhelyükön eltemethessék azokat. A lengyel statisztikai hivatal október elején közölt adatai szerint jelenleg mint­egy 2,3 millió olyan lengyel él külföldön - mindenekelőtt Nagy-Britanniában, Né­metországban és Norvégiában -, aki az utóbbi években a jobb megélhetés miatt vándorolt ki. Csak 2014 folyamán 124 ezer lengyel települt át, idén pedig továb­bi egymillió ember szándékozik kiutazni. Murakami Takasi japán képzőművész egyik alkotásával a háttérben a Murakami Takasi: Az 500 arhat című kiállítása alkalmából rendezett fotózáson a tokiói Móri Művészeti Múzeumban 2015. október 30-án, egy nappal a megnyitó előtt. Cseh vád Magyarország ellen Vita a gátja a cselekvésnek Megelégelte a német szociálde­mokrata párt (SPD) elnöke a kon­zervatív koalíciós partnerek veze­tőinek hetek óta tartó vitáját: Sigmar Gabriel alkancellár min­den eddiginél keményebb szavak­kal utasította rendre Horst Seehofer bajor kormányfőt, a CSU elnökét és Angela Merkel kancellárt, a CDU elnökét. A poli­tikus pénteki nyilatkozatában fi- gyelmezettet, hogy a konzervatív pártszövetségben az európai mig­rációs válság kezelése körül ki­alakult konfliktus veszélyezteti a kormány cselekvőképességét. Berlin. A „kölcsönös zsarolás” és egymás „szidalmazása méltatlan és felelőtlen” - mondta Sigmar Gabriel a Spiegel Online- nak. Megjegyezte, hogy Seehofer és Merkel veszekedése „normális körülmé­nyek között is bizarr hatást keltene”, most viszont „a menekültek tömeges bevándor­lása” révén keletkezett helyzetben egyene­sen „a kormány cselekvőképességét ve­szélyezteti”. A konzervatívok viselkedése felelőtlen, mert még inkább elbizonytalanítja az em­bereket, és erősíti a félelmet attól, hogy nem sikerül megoldani a válságot „Minél tovább tart a konzervatív uniópártok vitája, annál többen fordulnak el a politikától, és annál nagyobb teret nyernek a jobboldali radiká­lisok” - mondta az SPD elnöke. A „kiérleletlen javaslatok és álviták” he­lyett inkább dolgozni kell, végre kell haj­tani a menekültügyi rendszer hatékonysá­gának növelését szolgáló reformokat, fel kell gyorsítani a menekültügyi eljáráso­kat és a védelemre szoruló menedékkérők integrációját, a védelemre nem szoruló ké­relmezőket pedig gyorsan haza kell tolon- colni - mondta Sigmar Gabriel. MAGYARORSZÁG j KORMÁNYA i Európai Unió Európai Szociális Alap 8EFEKTETES A JÖVŐBE SZÉCHENYI f 2015.10.31. SAJTÓKÖZLEMÉNY DIDAKTIKA Egyesület: Kilátó Tanoda program megvalósítása Etes községben A DIDAKTIKA Egyesület TÁMOP-3.3.9.C-12-2012- 0099 projektjével létre­hozott Kilátó Tanoda program működik Etes- en, a Polgármesteri Hiva­tal tetőterében kialakított tantermekben. A fejlesz­tés lehetőséget biztosított, a tanoda számára új tan­termek teljes kialakításá­ra, új bútorzattal, nevelői szobával, közösségi helyi­séggel, interaktív táblával, technika műhellyel és a háztartási ismeretek oktatását segítő tankonyhával. A tanodába a jelenlegi és az elmúlt tanévben összesen 48 tanuló iratkozott be, akik számára heti rendszerességgel délutáni órarend szerint kötelező tanulási, fejlesztési valamint, szabadidős programok állnak a rendelkezésre. A foglalkozások között szerepel humán és reál klub, sportfoglalkozás, pályaorientációs foglalkozás, kézműves kör, idegen nyelvi program, valamint klubnapközi, nyitott informatika. Az elmúlt tanévben három kiránduláson vehettek részt a gyermekek, így eljutottak Budapestre, hol megtekintették az állatkertet, Lillafüredre és Miskolcra, valamint a Tisza-tó varázslatos madárvilágával is megismerkedtek. A tanodaprogram ebben a tanévben is folytatódik, és a sportfoglalkozások kiegészülnek egy új konditeremmel. A projekt segítségével esélyegyenlőségi koordinátorokat alkalmaz az egyesület főállásban, akik segítik a szakmai programok megfelelő előkészítését. A tanodái program 29 937 540 Ft támogatással valósult meg. Méhészek tüntettek, kaptárát égettek Nemzetközi tüntetést tar­tottak magyar és más országokbeli méhészek pénteken Brüsszelben, a Kínából az EU-ba irányu­ló mézimport szabályozá­sának szigorítására. Brüsszel/Budapest. Az Európai Bizottság székházánál délelőtt hozzávetőleg 100-an gyűltek össze, köztük horvátországi, ro­mániai és szlovákiai méhészek, akik transzparenseket a magas­ba emelve fejezték ki a méhész társadalom követelését: gátat kell szabni a hamisított kínai méz be­hozatalának - mondta Takács Fe­renc, a Kaposvár és Térsége Mé­hész Egyesület tagja, a tüntetés egyik magyar résztvevője. Laboratóriumi vizsgálatok bi­zonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó méz na­gyobb hányada ipari hamisít­vány, amely a fogyasztók megté­vesztésével rontja a jó minőségű, az egészség megőrzésére valóban kedvező hatású természetes méz előállítóinak piaci pozícióit és ve­szélyezteti a méhészek megélhe­tését. Ezért fogalmaztak meg és adtak át az Európai Bizottság kép­viselőjének egy petíciót a tiltako­zók - mondta a méhész. A francia, német és görög mé­hészegyesületek képviselői egyetértő kézjegyével is ellátott petícióban egyebek mellett kö­vetelik a kínai import méz min­táinak azonnali, minden összete­vőre kiterjedő EU-s laboratóriu­mi vizsgálatát. A jelenlegi gya­korlat szerint ugyanis - a szerve­ző fogalmazása szerint - a kötelező laborvizsgálatok csu­pán a minták néhány paraméte­rére terjednek ki, a szélesebb kö­rű elemzéseknél a hamis tételek már lelepleződnének. A dokumentumba foglalt kö­vetelések között szerepel az im­port mézre vonatkozó jelölési szabályok pontosításának igé­nye. „Hetente 100 kamion kínai méz érkezik az EU-ba, mégsincs feltüntetve a boltokba kerülő üvegeken a konkrét származási hely. Korábban a hamis kínai méz évekig ki is volt tiltva az unióból, mert szigorúan tiltott antibiotikumot tartalmazott” - áll a dokumentumban. A szervező hozzátette: a jelen­legi gyakorlat szerint az EU nem teszi kötelezővé az egyes tétele­ken a pontos eredet feltünteté­sét, ami megfosztja a vásárlót a valódi és a hamis közötti válasz­tás lehetőségétől. Takács Ferenc emlékeztetett, hogy 2004-ben már volt a mosta­nihoz hasonló méhészdemonst­ráció Brüsszelben, de annak nem volt eredménye. A mostani tünte­tés viszont sikeres lehet szerinte, mert a labortechnika korszerűsö­dése már lehetővé teszi a méz összetevőinek pontosabb megha­tározását. így a jogszabályi szigo­rítást a gyakorlatban is jobban le­het érvényesíteni. A demonstráció szervezőjé­nek tájékoztatása szerint évente 15-20 ezer tonna magyar mézet exportálnak, nagyobb részt az EU tagországaiba, s az eladásból hozzávetően 70 millió euró bevé­tel származik. A méhészet 15 ezer családnak jelent megélhe­tést. Az időjárásnak köszönhe­tően az idén több a méz, de az ex­portértékesítést is nehezíti, ve­szélyezteti a Kínából az EU pia­caira érkező, bizonytalan erede­tű méz - utalt rá a szakember. A demonstráció végén a tünte­tők méhkaptárokat gyújtottak fel az Európai bizottság épülete előtt. Ezzel az akcióval a szerve­ző fogalmazása szerint arra akarták felhívni a figyelmet, hogy „ha nincs szükség a mé­zünkre, akkor a méhekre és a kaptárakra sincs szükség.” Méztermelés Magyarországon 2000-2013 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom