Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-08 / 233. szám

Áder János köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadja Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőt a Sándor-palota előtt 2015. október 7-én Tájékozódik a bizottság Brüss: Adminisztratív le­velet küldött az Európai Bizott­ság Magyarországnak, amely­ben a migrációs válság miatt szeptemberben életbe lépte­tett jogszabály-módosítások­ról kér felvilágosítást - erősí­tette meg az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán. Natasha Bertaud a levél tar­talmáról nem közölt részlete­ket, csak annyit, hogy a kérdé­sek a magyarországi mene­kültügyi és bevándorlási sza­bályokra vonatkoznak. Tájé­koztatása szerint a levelet kedden küldte el a bizottság. A szóvivő megerősítette azt is, hogy a kormánynak két hete van arra, hogy válaszoljon a bizottság felvetéseire, majd a válasz alapján a testület pár­beszédet kezdeményez a ma­gyar hatóságokkal. Határnyitás Az összes határát­kelőt megnyitották tegnap Horvátország és Szerbia kö­zött, így helyreállhat a sze­mély- és teherforgalom - kö­zölte a szerbiai autós szövet­ség. Jelenleg a legtöbbet a ka­mionoknak kell vesztegelni­ük: a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán olykor 5 óra a várakozási idő. Hor­vátország a migránsok miatt zárta le a Szerbiába vezető át­kelők többségét 3 héttel ez­előtt. Belgrád válaszul meg­tiltotta a Horvátországban re­gisztrált, illetve horvát árut szállító teherautók belépését az országba. Nemcsak az érintett or­szágoknak, hanem az egész nemzetközi közös­ségnek rövid-, közép- és hosszú távú lépéseket kell tennie a migrációs válság megoldásáért - mondta Áder János köz- társasági elnök szerdán a Sándor-palotában, miután fogadta Kolinda Grabar- Kitarovic horvát államfőt. A horvát elnök úgy véle­kedett, hogy a migrációs válság nem Magyarország vagy Horvátország prob­lémája, hanem az egész unióé és azoké az orszá­goké, ahonnan kiindult a válság. Budapest A két elnök megbe­szélését követő sajtótájékoztatón Áder János kiemelte: az uniós kvótarendszer nem jelent meg­oldást, mert nem a probléma lé­nyegét oldja meg. De ha már kvó­tákról beszélnek, nemcsak uni­ós, hanem világkvótákra van szükség, hiszen más országok is alkalmasak menekültek befoga­dására - érvelt. A magyar államfő közölte: hor­vát kollégájával egyetértettek a válság minden elemét illetően, így abban is, hogy egyszerre van szó humanitárius, bűnügyi és nem­zetbiztonsági kérdésről, és aki bár­melyik szempontról elfeledkezik, az súlyos politikai hibát vét Áder János a szükséges lépések­ről beszélve rövidtávú feladatként nevezte meg a határvédelem meg­erősítését az ellenőrzött belépés feltételeinek biztosítását minden EU-tagállamban, továbbá a gon­doskodást a rászorulókról. Középtávú teendőként emlí­tette a görög-török határszakasz megerősítését, a válságövezet szomszédságában, már bizton­ságos országokban új menekült- táborok létrehozását, az EU for­rásainak növelését a menekült- táborok létrehozására és fenn­tartására, a humanitárius és rendőri szervezetek közötti együttműködés javítását. Á magyar elnök a hosszú távú lépések között beszélt arról, hogy az ENSZ-nek vissza kell emelnie a korábbi szintre a migránsoknak nyújtott támoga­tás összegét, és az uniónak fo­lyamatosan biztosítania kell a menekülttáborok létesítésének és fenntartásának költségeit. Áder János reményét fejezte ki, hogy hamarosan béke lesz a válságövezetben. Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta: az utóbbi időben mintha árnyék vetült volna a magyar-horvát kapcsolatokra, de magyar kollégájával egyetér­tettek abban, hogy a migrációs válság nem ronthatja el a két or­szág viszonyát. Kifejtette: ez a krízis hosszú ideig elhúzódó gondokat jelent, a megoldás a térségbeli szegény­ség felszámolása, az Iszlám Ál­lam tevékenységének megszün­tetése lehet. Az uniós fejlesztési politikát is úgy kell átalakítani, hogy migránsok származási or­szágaiban ínséges sorban élők méltó körülmények közé kerül­hessenek, hogy ne kényszerülje­nek hazájuk elhagyására - ma­gyarázta. Úgy vélte, a helyzet ke­zeléséhez minden erőfeszítést meg kell tenni, valamint együtt kell működni az Egyesült Álla­mokkal és Törökországgal is. A horvát elnök is fontosnak ne­vezte a menekülttáborok létesíté­sét és a görög-török határ ellenőr­zését. Lényegesnek értékelte az EU-n kívüli hot spotok létrehozá­sát, a menekültek és a gazdasági bevándorlók különválasztását, to­vábbá a határok ellenőrzését, hogy tudni lehessen, ki mikor és milyen céllal lépi át azokat. A migrációs válság nem Ma­gyarország vagy Horvátország problémája, hanem az egész uni­óé és azoké az országoké, ahon­nan kiindult a válság - vélekedett. Kolinda Grabar-Kitarovic ki­emelte a két országot összekötő barátság jelentőségét, és emlékez­tetett: Magyarország mindig Hor­vátország mellett állt. Mindkét el­nök megemlítette, hogy a migráci­ós válságon túl áttekintették a két­oldalú kapcsolatok aktuális ügye­it, így szó volt a gazdasági, energetikai, közlekedési és kultu­rális együttműködésről. A horvát államfő részvétét fejez­te ki a magyar népnek Göncz Ár­pád korábbi államfő halála miatt. Kolinda Grabar-Kitarovic a nap folyamán találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kö­vér László házelnökkel is. Migránsokat utasítanak ki? London. Összesen 400 ezer migráns kiutasításáról szóló tervezetet fognak megvitatni Brüsszelben az uniós tagállam­ok belügyminiszterei - írja a Ti­mes. A következő hetekben uta­sítanák ki a menedékkérőket Az intézkedés a nemzetközi jognak megfelelően az Eritreából, Afganisztánból, Lí­biából és Szíriából érkezőkre is vonatkozhat. Hazaszállításuk­hoz a Frontex uniós határvédel­mi ügynökség nyújtana segít­séget Brüsszel szankciókkal is fenyeget: a kiutasítást nem megfelelően végrehajtó tagál­lamok pénzbírságot kaphat­nak, míg a migránsokat vissza nem fogadó anyaországok eles­hetnek az európai segélyektől és vízumegyezményektől. Orosz-amerikai tárgyalás Oroszország elfo­gadhatónak tartja az amerikai javaslatot, hogy hangolják ösz- sze Szíriában az Iszlám Állam terrorszervezet elleni akciókat - közölte a moszkvai védelmi minisztérium. A technikai részleteket ma vitatják meg a tárca és a Pentagon szakértői. Az orosz légierő egy hete hajt végre légicsapásokat Szíriá­ban. Moszkva szerint harci gé­peik kizárólag az iszlamistákat támadják, ám az Egyesült Álla­mok vezette koalíció úgy tudja, hogy Oroszország - a szíriai el­nök régi szövetségeseként - a mérsékelt fegyveres ellenzék állásait is célba veszi. HIRDETÉS gem \ KORMÁNYABLAK INTEGRÁLT KORMÁNYZATI ÜGYFÉLSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap BEFEKTETÉS A JOVOBE SZÉCHÉNYI m KORMÁNYABLAK AZ ÖN SZOLGÁLATÁBAN! HATÉKONY, GYORS, EGYSZERŰ ÜGYINTÉZÉS. informatikai infrastruktúrájának fejlesztése cimű emelt projekt^. ok integrálás» a k^^|nyhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe mű kiemeft projekt Csökkent Merkel népszerűsége, erősödik a jobboldal Németországban tovább csökkent, és idei mély­pontjára süllyedt Angela Merkel kancellár nép­szerűségi mutatója egy szerdán ismertetett felmé­rés alapján, amely azt is kimutatta, hogy a konzer­vatív CDU/CSU pártszövetség támogatottsága is visszaesett, és elkezdett erősödni a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli erő, az Alternatí­va Németországnak (AfD) nevű jobboldali populis­ta párt. Berlin. A főleg a volt NDK területén népszerű, idegen-, bevándorlás-, menekült- és muzulmánel­lenes Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegída) nevű mozgalom szövetségeseként számon tartott AfD-re egy közvélemény-kutató In­tézet felmérése alapján a választók 7 százaléka szavazna, ha most vasárnap lennének a Bundes- tag-választások. A támogatottság egy hét alatt 2 százalékkal emelkedett, az Idén először érte el a 7 százalékot. A párt támogatottsá­ga így stabilan a Bundestagba beju­táshoz szükséges 5 százalék felett áll. Az AfD az ország keleti részén, a volt NDK területén már 12 százalékon áll. A CDU/CSU párt- szövetséget a válasz­tók 39 százaléka tá­mogatja, ami 2,5 százalékpontos csökkenés a legutób­bi, 2013-ban tartott Bundestag-választá- son elért eredmény­hez képest. A CDU az ország nyugati részén 1,6 százalékponttal gyengült, a keleti tartományokban pe­dig jóval nagyobb mértékben, 3,5 százalékponttal. Angela Merkel személyes támogatottsága to­vább csökkent. Arra a kérdésre, kire szavazná­nak, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 47 százalék jelölte meg Angela Merkelt, míg egy héttel korábban még 49 száza­lék volt ez az arány. Az utóbbi 10 hét alatt Angela Merkel támoga­tottsága 9 százalékkal süllyedt. Ugyanakkor to­vábbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelí­tené Merkelét. Ezt jelzi, hogy a németek csupán 15 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gábrielt, a CDU/CSU utáni második leg­nagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét. Az aktuális adatfelvétele során 2505 embert kér­deztek meg. A menekültjogért folyamodók száma az EU-tagállamokban, 2014 Németország Svédország Olaszország Franciaország Magyarország Nagy-Britannia Ausztria Hollandia Belgium Dánia Görögország Lengyelország Spanyolország ■■ 561S Finnország ■ 3620 Ciprus 11745 Románia 11546 Írország j 1450 Máltai 1350 Csehország 11150 Luxemburg 11145 Horvátország 1450 Litvánia j 440 Portugália j 440 Szlovénia j 385 Lettország j 375 Szlovákia j 330 Észtország 1155 Forrás: Eurostat/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI iQi#i Budapesten tárgyalt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom