Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-01 / 227. szám

„Megkell szüntetni...!" Budapest Az LMP megszün­tetné a tandíjat a felsőoktatás­ban, mondván, az sokak szá­mára teszi elérhetetlenné a to­vábbtanulást Pető Ernő, az el­lenzéki párt felsőoktatási szak­szóvivője szerdán bírálta azt a kormányrendelet-tervezetet, amely szerint központilag elő­írt tanulmányi átlagot kell hoz­nia annak, aki nem akarja, hogy átsorolják önköltséges képzésre. A politikus úgy látta: a kormányzat így próbál igaz­ságot teremteni a különböző ösztöndíjtípusok között, ez azonban szerinte lehetetlen. Kijelentette: a jelenlegi szociá­lis viszonyok mellett nem azon kellene gondolkodni, hogyan lehet további forrásokat kivon­ni a felsőoktatásból. Szerinte a magyar nemzet érdeke egy nagy létszámú korszerű felső- oktatás kiépítése, a nyugati tár­sadalmakhoz való felzárkózás útja ugyanis a tudástársada­lom létrehozása. A kormány ezzel szemben egy szűk elit új­ratermelésének terepeként te­kint a felsőoktatásra - értékelt Pető Ernő. Kutathatóvá tennék Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) kutathatóvá kí­vánja tenni a győztes trafik­pályázatokat, miután a bíró­ság első fokon úgy döntött, hogy ki kell adni azokat a pártnak. Varjú László, az el­lenzéki párt alelnöke szerdán az MTI-nek egy új’ fejezetként értékelte az ítéletet, jelezve, hogy a korábban már kipe­relt adatok, értékelési jegyző­könyvek, pontozási eredmé­nyek összevethetővé válnak a győztes pályázatokkal. Min­den vesztes látni fogja, ho­gyan „golyózták ki” - fogal­mazott. A DK-s politikus kije­lentette: a botrányos szerző­déseket meg kell szüntetni, a trafiktörvényt pedig el kell tö­rölni. Úgy vélte: az elmúlt idő­szakban a kiíró adatokat semmisített még. A DK tilta­kozik ez ellen és követeli, hogy a leghamarabb bocsás­sák rendelkezésére a közér­dekű adatokat. „Nem lehet dugódíj!" Budapest A Magyar Liberá­lis Párt (MLP) - a koncepció ki­dolgozatlansága miatt - nem ért egyet a dugódíj 2016 janu­ári bevezetésével - jelentette ki a párt fővárosi választmányá­nak elnöke szerdán. Szabadai Viktor felidézte, hogy a 4-es metró uniós támogatói szerző­dése csak 2016 júniusától írja elő a díjszedést. Ettől az idő­ponttól - a főpolgármester 5000 forint/éves elképzelésé­vel szemben - az MLP sávos díjfizetést vezetnének be - tet­te hozzá. Elmondta: a dugódíj­ra vonatkozó rövid távú kon­cepciójuk szerint ingyenessé kellene tenni az MO-ás autópá­lya használatát, illetve be kell fejezni a P+R parkolók kiépíté­sét Akik az utóbbiakat hasz­nálják, kedvezményesen utaz­hatnának a BKK járművein. Hosszú távon az MO-ás befeje­zésén túl elkerülhetetlen a 4-es metró meghosszabbítása is. A Liberálisok eljuttatják koncep­ciójukat a fővárosi közgyűlés­ben képviselettel rendelkező pártoknak. Megrovásban részesítette őket a bíróság Budapest Társtettesként elkövetett kénysze­rítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntető­ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán, és a vádlottakat megrovásban része­sítette. Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád sze­rint a két egykori MDF-es politikus egy titok­ban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra ho­zásával fenyegette meg 2008 szeptemberé­ben Almássy Kornélt, aki ennek hatására visz- szalépett az MDF elnökjelölt-jelöltségétől. Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlottak és a védők is fellebbezést jelentettek be. Félezren kérelmezték a csődvédelmet űEddig több mint félezren kérel­mezték a családi csődvédelem le­hetőségét, ami kevesebb a vártnál, de az elkövetkező időszakban vár­hatóan ez a szám nőni fog - hang­zott el a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Budapest Harrach Péter, a kisebbik kor­mánypárt frakcióvezetője úgy fogalmazott: a családi csődvédelemről szóló jogszabály jó törvény, amely úgy nyújt segítséget sok csőd­be jutott családnak, hogy eközben megőrzi a jogbiztonságot. Ugyanakkor a három sze­replő - az állam, a hitelintézetek és az adó­sok - mindegyikének hozzá kell járulnia a törvény sikeréhez. Az a cél, hogy az adós fizetőképességét helyre állítsák, ehhez az állam egy intéz­ményrendszert működtet, s a lehetőség a hi­telező számára az adósság elengedését és átütemezését adja meg. Mindehhez némi életforma-váltásra is szükség van - jegyez­te meg a frakcióvezető. Szavai szerint eddig mintegy félezren igyekeztek igénybe venni a családi csődvé­delem lehetőségét. Ugyanakkor október 15- én újból elindulnak a végrehajtások, ami szerinte arra fogja késztetni az adósok egy jelentős részét, hogy valamilyen segítséget igénybe vegyenek. Ennek egyik eszkpze le­het a családi csődvédelem, a másik pedig az eszközkezelő. Utóbbi ahhoz járulhat hozzá, hogy azok is az otthonukban maradhassa­nak, akik magát a tulajdonjogot elvesztik. Szekér Judit miniszteri biztos felidézte: a magánszemélyek adósságrendezéséről szó­ló törvény szeptember 1-én lépett hatályba, s egy tucat kormány- és féltucat tárcarende- letet alkottak meg. Mostanra felállt a szerve­zetrendszer, a központi csődvédelmi szolgá­lat és a fővárosi, megyei kormányhivatalok szervezeti egységében működő területi csa­ládi csődvédelmi szolgálatok, s csodvedelem.gov.hu címen honlap is indult. Itt megtalálhatók közérthető formában a jog­szabályi feltételek és letölthető űrlap is. Emlékeztetett arra: a határidő a devizahi­telesek számára október 30-án lejárt. A várt­nál most még kevesebb a jelentkező, ennek oka a bonyolult bejelentkezés lehet, de ah­hoz, hogy reálisan felmérhető legyen a jogo­sultság, részletesen fel kell tárni a személyi, családi és a vagyoni viszonyokat - fejtette ki. Ugyanakkor jelezte: a bejelentkezési határ­idő meghosszabbításán gondolkodik a kor­mány, mert bár sok az érdeklődő, de ehhez képest relatíve kevés a jelentkező. Hangsúlyozta: előzmények nélküli jogin­tézményről van szó, ezt még mindenkinek tanulnia kell. Szerinte meg fognak indulni a jelentkezések, de mindenképpen fegyelme­zettségre van szükség az adósoktól. Kérdésre azt is elmondta: az adóssal együttműködve készítenek a vagyonfelügye­lők jövedelem-felhasználási tervet, arról, hogy mekkora a kötelező törlesztő-részlet, mennyi az iskoláztatás költsége, a lakás fenntartásának összege. Ezután jöhetnek az egyéb kiadások, amelyekről a családokkal együtt döntenek. A törlesztési támogatásról kormányrendelet jelent meg, havi 25 ezer fo­rint erejéig az állam támogatást ad. Rögzíteni kell az önkormányzatisághoz való jogot Egy ország akkor működik jól, hogyha az emberek számára a legfontosabb közszolgáltatásokat helyben szervezik meg - hangsúlyozta Botka László Az MSZP az önkormány­zatisághoz való jog alap­törvényben való rögzítése mellett a helyi feladat- és hatáskörök további elvo­násának abbahagyását, a normatív finanszírozás visszaállítását, az alap- és középfokú oktatási intéz­mények fenntartói jogá­nak visszaadását követeli az önkormányzatok szá­mára - közölte Szeged szocialista polgármestere szerdán Budapesten saj­tótájékoztatón. Budapest Botka László, az el­lenzéki párt választmányi elnö­ke a magyar önkormányzati rendszer létrejöttének 25. évfor­dulója alkalmából azt mondta, követelik azt is, hogy az alaptör­vény ismét mondja ki az önkor­mányzati vagyon önálló jellegét, mert most lényegében korlátla­nul „elkobozhatja Követetik - folytatta -, hogy a szociális ellátás és a segélyezés kerüljön vissza az önkormányzat­okhoz, valamint hogy az állam adja vissza az elvont forrásokat. Botka László szerint 500 milliárd forinttal többet vettek el a telepü­lésektől, mintamekkora terhet je­lentett az adósságszolgálat. Hozzátette: jelenleg szubjektív szempontok alapján történik az önkormányzatok állami finanszí­rozása, e helyett szeretnének egy objektív, ha úgy tetszik normatív támogatási rendszert. Mint mondta, azt javasolják, a kisebb települések által fenntartani nem tudott oktatási intézmények ke­rüljenek állami kézbe. Ügy fogalmazott, abban hisz­nek, hogy egy ország akkor mű­ködik jól, hogyha az emberek számára a legfontosabb közszol­gáltatásokat helyben szervezik meg, az önkormányzatiság az nem a polgármesterek és a kép­viselők joga, az a helyi közössé­get illeti meg. Botka László elmondta, 2010- ben a Fidesz azt ígérte, megmen­ti a településeket, de az elmúlt években semmi másról nem szólt a politikája, mint az önkor­mányzatok jogfosztásáról, illet­ve arról, hogy jelentősen csök­kent az önkormányzatok által a lakosságnak nyújtott közszolgál­tatások színvonala. Tóth József, Budapest XIII. kerü­letének MSZP-s polgármestere, a Baloldali Önkormányzati Közös­ség elnöke úgy értékelte, hogy je­lenleg pórázon tartják az önkor­mányzatokat, amelyek leépülését lehet tapasztalni. Szerinte nagy hiba van abban a rendszerben, amelyben az önkormányzatok közel 60 százaléka kér működé­si kiegészítő támogatást. Szóvá tette, hogy a túlzott centralizáció odavezetett, hogy ma már nem helyi közügy az oktatás, a szakor­vosi ellátás, a gyermekvédelem, a szociális segélyezés. Tóth lózsef szerint ez a nap most nem az ünneplésre, hanem a korrekcióra lenne alkalmas. „Jó úton járunk" Budapest. Egyre több vissza­igazolást kap Nyugat-Európá- ból a magyar kormány arról, hogy jó úton jár a migrációs válság kezelésében - mondta a Külgazdasági és Külügymi­nisztérium parlamenti állam­titkára szerdán Budapesten. Szabó László elmondta: ahogy a menekültkérdés „egy távoli, ködös humanitárius tör­ténet” helyett egyre inkább kézzelfogható problémává vá­lik Nyugat-Európában, úgy változnak a vélemények arról, hogy Magyarország helyesen cselekszik vagy sem. A német kormány éppen kedden hagyta jóvá a migránsok regisztrációjának a felgyorsítását - jegyezte meg. Sorban ugyanazokat az intézkedéseket hozzák, ame­lyeket a magyar kormány már több hónapja meghozott - mondta az államtitkár. Való­színűleg jó úton járunk, mert majdnem minden lépést, amit Ausztria és Németország mos­tanában tesz, Magyarország már 2-3 hónapja megtette - tette hozzá. Az államtitkár elmondta: az elmúlt egy évben sikerült le­fektetni Magyarországon az új külpolitika alapjait; fokozot­tabb a külgazdasági érdekér­vényesítés. Ahol meg akar­tunk jelenni - keleten az ázsi­ai piacokon és délen, Latin- Amerikában és Afrikában - ott külgazdasági attasé van, megkötöttük a kétoldalú egyezményeket - mondta. Szabó László kijelentette: jó az irány, ez látszik a makro­gazdasági adatokból. A cél to­vábbra is az exportvolumen növelése, az exportképes kis és közepes vállalkozások szá­mának növelése, a hazai hoz- záadott-érték további növelé­se, munkahelyteremtő beru­házások vonzása, a kutatás- fejlesztés fokozása, a beszállí­tói kapacitások növelése. Az államtitkár a migráció mellett a külgazdasági nehéz­ségek között említette, hogy kissé bizonytalan a világgaz­dasági helyzet alakulása a kí­nai gazdaság lelassulása és a VW-botrány fényében. „Hatékony adóbeszedést!" Budapest. A Jobbik adóhiva­tali dolgozók kirúgása helyett hatékony adóbeszedést szor­galmaz - reagált Volner János frakcióvezető-helyettes arra, hogy Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter elképzelhe­tőnek tart létszámleépítést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal­nál (NAV). Az ellenzéki politikus az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében szóvá tette azt is, hogy a közszolgálatban dol­gozók számára marad a Gyurcsány-kormány által be­fagyasztott 38 650 forintos il­letményalap. Elfogadhatatlan­nak minősítette, hogy a kor­mány több tucat új adónemet vezetett be, amivel összetetteb­bé vált az adóhivatali dolgozók feladatköre, most pedig a szak­emberek elküldését veti fel. Ez a lépés nem javítja az adóhiva­tal hatékonyságát - vélekedett Volner János. A jobbikos politikus azt írta: pártja felméri az egyes feladat­köröket, kormányzati pozíció­ban pedig kellő számú, jól kép­zett szakembert alkalmazna a köz érdekében. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom