Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-31 / 252. szám
Rendhagyó rovatcímmel - a „Horváth István 10”-el - fejeződik be a Palócfóld 2015/5-ös száma. S, hogy e recenzióban mégis elsőként Baráthi Ottó ezen fejezetben helyet kapott írása kerül az első helyen kiemelésre, annak az az oka, hogy a 2005-ben elhunyt Horváth István sok más fontos beosztása, feladatvállalása mellett több éven át volt a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, majd 1988/89-ben fő- szerkesztője is. A megemlékezés méltó főhajtás az eredendően középiskolai tanári végzettségű történész, könyvtáros, muzeológus - nem mellesleg bölcsészdoktor - és igen aktív közéleti személyiség, „a kultúra embere” szellemi öröksége előtt. „Személyes kvalitásai közül számomra - írta Baráthi Ottó - a történelemszemlélete, a tárgyilagosságra törekvése, igazságérzete, az analizáló és szintetizáló képessége, lokálpatriotizmusa emlékezetes...” A hagyományos rovatrend szerint a lap természetesen ezúttal is .lírai blokkal kezdődik. A „kávéházi szegleten”-ből Demus Gábor írásai különösen érdemesek a figyelemre s nemcsak a költő szülővárosa, Balassagyarmat miatt A „nyílik a víz, a lámpa fosztó” című vers akár egésze felfogható egy sikeres nyelvi leleménynek. .Szinte már természetes, hogy a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Kossuth- díjas Tandori Dezső ismét adott a Palócfóldnek szimbolikus rajzokat A „Salgó Blues” illetve konkrétan a „Belső megállóhely” cím alatt a fiatal író- és költőtehetség, a salgótarjáni Juhász Tibor folytatta szociografikus ihletésű, a nehéz sorsú emberek egy-egy drámáját megörökítő tárcasorozatát. A „Próza és vidéke” című rovatban megjelent lélektani nap- lóregény-részletben, „A belső tó”-ban az innen elszármazott Debreceni Bog lárka szintén sok tarjáni vonatkozást használ A kultúra embere" mondandója megjelenítésére. A „Ku- tatóterület”-ben új szerzőt avat a Palócfóld, amennyiben az ecsegi származású, de évtizedekig a megyétől távol élt s nemrégiben visszatért Romano Rácz Sándor szociológus „Kettős háló” címmel közli alapvetően saját tapasztalatainak értelmezésére épülő, egyszersmind elméletileg jól megalapozott tanulmányát. Az „Egy strukturálisan kiegyensúlyozott, önfenntartó rendszer egy magyar cigány közösségben” alcím lényegében eligazít a dolgozat tartalmát illetően. A végkövetkeztetés nem éppen szívderítő: a rendszerváltás utáni biztató kísérletek ellenére a cigányság kima- radt „abból a fejlődéstörténetből, amely az európai polgári demokráciák intézményrendszerét kiérlelte”. A „Kép-tér” rovat egy, de nagyon fontos írást tartalmaz: K. Peák Ildikó, a Dornyay Béla Múzeum művészettörténésze „Bűvészzsákban” címmel elemzi az idei nyáron megrendezett kétszázharminc művet közszemlére bocsájtott 33. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat anyagát, illetve a legutóbbi nagydíjas, Kalocsai Enikő kamarakiállítását, mintegy belehelyezve egyrészt az elmúlt három évtized folyama- A taiba, másrészt a Kopasz Tavaszi kortárs magyar képzőművészet nyomvonalába. A szakember megállapításainak lényege többek között,,... a festmények, grafikák és plasztikák hűen tükrözik az alkotók válaszait a jelen inforfolyóirat-.«15/5. számának címlapja Győrffy Sándor „Arra visszatekint az örvény” című alkotásának részletével Tamás „Zenit II. 4.” című képe a 33. Salgótarjáni Tárlatról mációzuhatagára" - mondatban foglaltatik össze. Az aktuális lapszám képanyagát a szerkesztők a tavaszi tárlat alkotásaiból válogatták. A „Találkozási pontok” című rovat egyik, az „Életigenlés Balassi módján” című interjúja Szabó András balassagyarmati származású, Budapesten élő előadóművészt szólaltatja meg abból az alkalomból, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepen a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült sokoldalú, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását erősítő, kulturális értékeket népszerűsítő pályája elismeréseként... A Palócfóld 2015-ös - egyébiránt hatvan- egyedik - évfolyamából még az utolsó, a hatodik szám hátravan s annak ugyancsak tartalmasnak, színvonalasnak kell lennie, hogy felülmúlja az idén eleddig legfrissebb ötödik lapszám magas nívóját, általános érdemeit, jelesül nógrádi érdekeltségét. Cs. B. 2015. OKTÓBER 31., SZOMBAT Táncszínház bérletben Az 5-ös szám azt jelzi, hogy lapunkban korábban már négy alkalommal mutattuk be e sorozat keretében a Zenthe Ferenc színház tagjait, a produkciókban közreműködött színművészeket, rendezőket, szakembereket... A társulat nyáron érkezett egyik új tag- ja, Marjai Virág azokban a napokban ünne-§ pelte 35. születésnapját, amikor a „Kakuk = Marci” című előadás próbái elkezdődtek, f TersánszkyJ. Jenő- Örkény István darabjá- f ban Pattanó Rozi kültelki lápvirágot alaki- “ tó színésznő 1980. október 3-án látta meg a napvilágot Mosonmagyaróvárott. Bár családjában - tudomása szerint - nem igen találni előadói hajlamú felmenőket, benne nagyon hamar kialakult a szereplés igénye. Még óvodáskorú volt a szigetközi Kisbodakon, amikor négy évvel idősebb nővérétől -aki egy szavalóversenyre készülvén hangosan memorizált - akarva- akaratlanul megtanult egy verset, sőt - tanítónő édesanyja közbenjárására - az iskolai tanévnyitón el is mondta. Az első fellépést még sok másik követte, hiszen a versmondás gyakorlatilag végigkísérte általános és középiskolai tanulmányait. 1996-ban a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos két tannyelvű gimnázium tanulójaként egy csángó népballadával, a „Fiat ád az Isten”-nel eljutott az akkori televíziós „Ki mit tud?” középdöntőjéig a vers- és prózamondás kategóriájában olyan szaktekintélyekből - mint Huszti Péter vagy Szinetár Miklós - álló zsűri előtt. Akkor már egyértelmű volt számára, hogy az érettségi után a szín- művészeti főiskolára jelentkezik, Ez így is történt, de nagy bánatára a második fordulóban kiesett. Jobb híján kezdte el felsőfokú tanulmányait az ELTE bölcsészkarán magyar-német szakon. Döntését nem kis mértékben az motiválta, hogy Budapesten közel legyen a színházakhoz s gyakran nézhessen előadásokat. A következő évben a Pesti Magyar Színház színiakadémiájára járt Széiyes Imre osztályába s harmadszori kísérletre az esélytelenek nyugalmával indulva - noha a felvételi napjára éppen elment a hangja és csak suttogva tudott beszélni - bejutott a színművészeti főiskolára, amelyet akkor már egyetemnek neveztek. Az első két tanév nehéz volt számára mind fizikai értelemben mind pedig mentálisan. Nagyon megdolgoztatta őket az osztályfőnök Marton László és a rendező Forgács Péter. A következő években viszont egyre inkább felszabadult és olyaunyira jól érezte magát a különböző szerepekben, hogy diplomaosz- , táskor társai közül a legjobb színésznőnek bizonyult. Még bölcsészhallgató korában látta a „Ványa bácsi”-t a Radnóti Színházban és már akkor elhatározta, hogy egyszer majd annak a társulatnak lesz a tagja. Ez be is következett, hiszen az egyetem elvégzését követően 2005-ben a Bálint András vezette színházhoz szerződött Emlékezetesen szép időszakot töltött a Nagymező utcai teátrumban, ahol játszott egyebek között a Valló Péter rendezte „Cseresnyéskert”-ben, Hamvai Kornél „Castel Felice” című darabjában vagy Ibsen „Solness építőmester"-ében Kiss Csaba rendezésében. A Martin McDonagh által írt Gothár Péter révén színpadra állított „A kripli” című előadában a szülési szabadságra ment Schell Judit szerepét vette át és játszotta tizenkilenc alkalommal. Öt év múltán Marjai Virág az úgynevezett „szabadúszó” státuszt választotta. Nem bánta meg, mert remek produkciók részese lehetett. így például szerepelt L Gershe „A pillangók szabadok” című drámájában a Thália Színházban Béres Ilona majd Tímár Éva partnereként A Szőke István rendezte „Hip- polit a lakáj ” Terkájaként viszont Koltai Róberttá, VoightÁgival együtt lépett a Karinthy Színház deszkáira. A következő három évet Egerben a Gárdonyi Géza Színházban töltötte, ahol ugyancsak komoly kihívásoknak kellett megfelelnie. Többek között 2011- ben eljátszotta Egressy Zoltán ál „Vesztett éden” című Madách-da-' rabjában a tragikus sorsú FráterEn betet Az előadást Beke Sándor rendezte!! 2013-ban pedig nem kisebb feladatot bízott1 rá Blaskó Balázs igazgató- rendező, mint ÜPl Shaw „Szent Johanná”-jának a címszerepe. E sikerek ellenére Marjai Virág 2014-ben ismét a szellemi szabadfoglalkozást választotta. Saját elhatározása volt ez is, vállalva a döntés minden rizikóját és megadva az esélyt más szakmai lehetőségeknek. S ki s nyíltak előtte újabb ajtók. Szerepet kapott a „Csonka délibáb” című, Bozsogi János rendezésében készült tévéfilmben, aminek azért is örült nagyon, mert egyébként is szeret fdmezni. Néhány évvel ezelőtt szerepelt annak a Nemes Jeles Lászlónak egy díjnyertes kisjátékfilmjében, aki az idei cannes- i nagydíjas „Saul fiá”-t rendezte. Az egri „Forrás...”-ban mutatták be Ozsgyáni Mihállyal W. Mastrosimone kétszereplős romantikus játékát, a „Pulóvergyűjtő”-t, amelyet Bal József rendezett. Az RTL Il-es televíziós csatornán vetítésre vár egy. 13 részes sorozat, a „Butiquehotel”, amelyben szintén feltűnik majd a neve stáblistán. Ez év tavaszán hívta fel Susán Ferenc, a Zenthe Ferenc Színház rendezője és felajánlott két szerepet - egyrészt a „Kakuk Marci”-ban, másrészt „A szabin nők elrablásá”- ban. Marjai Virág megnézte a „Hazatérés”-1 - amelyet ismerőse Gyuriska János rendezett - és a „Képzelt beteg”- et Koltai Róbert címszereplésével és igent mondott a hívó szóra. Annál is inkább, mert a „Kakuk Marci”-t irodalmi értéket képviselő, szerethető darabnak tartja, amely tele van nyelvi bravúrokkal, sajátos, humorforrású kifejezésekkel. A családias légkörű társulat szeretettel fogadta és most már együtt izgul velük a november 9-i premier sikeréért. Csongrády Béla Novemberben új bérletsorozat indul a József Attila Művelődési Központban. Mint Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az a céljuk, hogy kiegészítsék, színesítsék a színháztermi kínálatot és a prózai előadások, valamint az idén először bevezetésre kerülő operettbérlet mellé magas színvonalú tánc- színházi produkciókat is kínáljanak a közönségnek. Budapesten, a RAM Colosseumban székelő ExperiDance együttes vezetőivel megegyezve hirdették meg a hat előadásból álló bérletsorozatot, amely mintegy keresztmetszetét adja a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő, a népzenei és más tánchagyományok sajátos, egyedi ötvözetére épülő társulat látványos repertoárjának, bravúros előadásmódjának. Az első programra november 16-án kerül sor. Ekkor kerül színre az „Ezeregy év” című történelmi táncjáték, amellyel annak idején debütált a Román Sándor vezette együttes és amelyik 2001 januárjában, a magyar kultúra napi ünnepség keretében már látható volt Salgótarjánban. De azóta eltelt másfél évtized... A januári előadás „Szenvedélyem Velence” címmel 18-án lesz, néhány nappal a híres-neves karnevál megkezdése előtt. Március 11-én tűzik műsorra az „Én Leonardo” avagy „A fény születése” című produkciót, amely értelemszerűen Leonardo da Vinci életébe és művészetébe enged bepillantást. Április 11-én - amely közel van a művelődési központ 1966. április 4-i felavatásának 50. évfordulójához - a „Boldogság 69:09” című előadás az 1969- től 2009-ig terjedő korszak legnagyobb slágereit eleveníti fel. A május 6-i előadás címe - „Frank Sinatra - A hang” önmagáért beszél. Ez lesz a hagyományos nemzetközi dixielandfesztivál nyitó rendezvénye. A sorozat június 23-án, Szent Iván éjjelének előestéjén „A király nevében”- nel, egy Mátyás király-sztorival zárul. Valamennyi előadás 19 órakor kezdődik. Bérletek a József Attila Művelődési Központ pénztárában vásárolhatók. Az ExperiDance-bérlet mellé - a férőhely függvényében - egy gyermekeknek szóló családi bérletet is kapnak az érdeklődők. Jelenet a „Boldogság...” című produkcióból, amelyet 2016. április 11-én láthat Salgótarjánban a közönség az ExperiDance előadásában t ) i
