Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-29 / 250. szám

Sótér Bálintné (Gál Izolda) 1915. október 19.-én született Pogonyban paraszt családba. Édesapja bányász, édesanyja háztartásbeli volt. Egy fiú test­vére volt, aki már nem él. 20 éve­sen ment férjhez. A házasságból 1 fiú gyermeke született. Férjé­vel Földműveléssel, állattenyész­téssel foglalkoztak. Amikor meg­alakult a TSZ ott dolgoztak to­vább. Minden vasárnap szent­misére járt, lakodalmakban gaz- dasszonykodott. Amikor a fia Köszöntés megnősült maradt együtt a csa­lád. 70 éves volt mikor a férjét el­vesztette, 50 évet éltek együtt szeretetben, boldogságban. Egy unokával, két dédunokával és két ükunokával büszkélkedhet. Egészségi állapota megrom­lott, ezért 2014.09.22.-én a ceredi Idősek otthonába költözött. Az otthonba jól érzi magát. Születés­napját népes családja körében az otthon dolgozóival és lakóival ünnepelte. Dániel László Cered Község polgármeste­re emléklappal és vi­rágcsokorral köszön­tötte az ünnepeltet. A ceredi idősek ottho­na lakói és dolgozói nevében Simon Ákosné intézmény- vezető ápoló virág­csokrot adott át. Néphagyományókkal ismerkedtek Az idei tanévben a Salgó­tarjáni Összevont Óvoda Nyitnyikék Tagóvodájá­nak, második játszóházi „Lipem-Lopom” elnevezésű programja során a szüreti hagyományokat elevenítet­ték fel az elmúlt héten. Salgótarján. A tagintézmény játszóházi programjait színes változatos tevékenységek jellem­zik, hiszen a fontosnak tartják, hogy gyermekeik megismerjék hagyományainkat, ezért tapasz­talatszerzési lehetőségek tárhá­zát biztosítják a fiatalok számá­ra. A szüreti mulatság többet je­lent egy vidám jó hangulatú ösz- szejövetelnél, mert így szinte észrevétlenül épül be a kisgyere­kek világába a néphagyomány. A programsorozat hétfőn kezdődtek, amikor is a pedagó­gusok a gyerekekkel közösen az őszi termések felhasználá­sával készítettek különféle fi­nomságokat - almalevet, almás kalácsot, sütőtök golyót, mézes almát -, amiket aztán jóízűen fogyasztottak el. Kedden a barkácsolás volt a középpont, amely során a gyere­kek a szülőkkel együtt csináltak termésbábokat az általuk fel­ajánlott zöldségekből és gyümöl­csökből. Mindezek mellett pedig köles golyóból ehető nyakláncot fűztek, majd a kész alkotásokat kiállították az óvoda folyosóján. Szerdán délelőtt a szüreti mu­latságra a „belépő” egy fürt sző­lő volt. A szorgos kis kezek sze­mezgették a szőlőt, majd leda­rálták aztán préseltek, a végén pedig megitták a mustot egymás egészségére. A programok a jó hangulatú táncházzal zárult, ahol a gyermekek egyszerű tánc­lépésekkel ismerkedhetek meg. Délután pedig ügyességi ver­senyjátékokat szerveztek, a csa­ládoknak, az ovi tornatermében. Végül csütörtökön a „Vackor” csoport őszi mese dramatizálása szórakoztatta az apróságokat. Majd a hét programjait népi gyermekjátékokkal zárták. A rendezvényekkel sikerült a gye­rekeknek élmény dús, hagyomá­nyokban gazdag napokat szerez­ni, illetve a szülők is betekintést kaphattak az óvoda életéből. HIRDETÉS „ Kikelet a Karancs hegy lábánál” A karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a TÁMOP-3.1.4.C-14-2015. pro­jekt keretében „Kikelet a Karancs hegy lábánál" című pályázata 12.000.000 Ft támogatást nyert el. A projekt által nyújtott támogatás elősegítette a tanulók erkölcsi-, értelmi-, közösségi-, érzelmi nevelését; lehe­tőséget adott a megfelelő életvezetési technikák elsajátítására. Az egészségfejlesztő programban ráirányítottuk a diákok figyelmét az egészséges életvitel, szokások formálására. Konfliktuskezelés témában a gyerekek pszichológusok ál­tal vezetett egyéni és csoportos foglalkozásokon vettek részt. Egészségügyi szakember és pedagógusok bemutató előadást tartottak az emberi test működéséről, káros szen­vedélyek hatásairól. Felhívták diákjaink figyelmét a do­hányzás, az alkohol és a kábítószer fogyasztás problémái­ra, kockázataira. Az idegennyelv-oktatás fejlesztése a projekt egyik kiemelt elemeként jelent meg. Angol és német nyelvi vetélkedőkön a tanulók idegen nyelvi folyóiratokat ismertek meg és ol­vastak. Az újságcikkekben információkat, adatokat keres­tek, ami a szókincs bővítését is szolgálta. A civilizációs versenyen a gyerekek ország ismereti témában jutottak több tudáshoz. A programok a célnyelvi országok földrajzi fekvése, városai, látnivalói, hagyományai és ünnepei megismerésére adtak alkaLmat. Jutalomként édességet és könyveket vehettek át a résztvevő tanulók. Köszönjük a támogatást! SZÉCHENYI Mindenszentek idején emelkedik a tűzesetek száma (Folytatás az 1. oldalról.) November elsején Mindenszentekkor és az azt kö­vető Halottak napján, valamint az itthon is egyre el­terjedő halloweeni szokásként az emberek gyertyá­kat, mécseseket, vagy töklámpásokat gyújtanak. A tűzeseteket leggyakrabban az okozza, hogy ezeket könnyen meggyulladó anyagok közelében helyezik el, a keletkező lángok pedig a szabadtéren a száraz avarra, a lakásban pedig a függönyön és asztalterí­tőn keresztül a lakás más helyiségeire is átterjednek. Fontos, hogy a temetőben csak mécsestartóban gyújtsanak mécsest vagy gyertyát, ezeket a sírtól va­ló távozás után el kell oltani. A mécsest célszerű nem éghető anyagból készült alátétre helyezni, ügyelve arra, hogy a közvetlen közelben ne legye­nek gyúlékony anyagok, mert a keletkező hő láng­ra lobbanthatja a sírhelyen elhelyezett díszítéseket, koszorúkat, virágokat. A mécsestartót olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem dőlhet el. Biztonságosan használható a fedővel rendelkező kegyeleti mécses. A Halloweent jelmezben ünneplők körültekin­tően ünnepeljenek a gyertyákkal feldíszített la­kásban, hiszen ezek a jelmezek gyakran jól éghe­tő, könnyen meggyulladó anyagból készülnek. A töklámpások használata látványos, ugyanakkor veszélyes. Kihelyezésükhöz fontos a megfelelő hely megválasztása, illetve olyan mécses haszná­lata, ami szeles időben is biztonságosan égethető. Uj vezető a Sinia élén Nógrád megyében immár több, mint 15 éve működik és biztosít tartós munkalehe­tőséget a környékbeli munkavállalóknak a Sinia Bútorgyártó Kft. Az üzem stabilitása és sikeres működése eddig is töretlen volt, az elmúlt két évben azonban sokat hall­hattunk a további kiemelkedő fejlődésről, bővülésről. 2013-ban egy negyedik csar­nokkal bővült a salgótarjáni telephely, 2015. májusában átadtak egy három csar­nokból álló épületkomplexumot Bátonyterenyén, a munkavállalók létszá­ma folyamatos, dinamikus növekedést mutat, az egyedi bútorgyártáson kívül las­san megteszik az első lépéseket a nagy szériás bútorgyártás területén is az új pia­cok meghódítása érdekében. Mi áll a töret­len sikerek hátterében? Mi a titka a folya­matos fejlődésnek? Mi a mozgatórugója a jól működő rendszernek? Gerardus Petrus Jacobus Ligtenberg, a Sinia Bútorgyártó Kft. ügyvezető igazgatójával készített sze­mélyes interjún keresztül most végre be­pillantást nyerhetünk a színfalak mögé is.- Bár Nógrád megyében 1999 óta van jelen a bel­ga tulajdonú cég, Ön hogyan és mikor került kapcsolatba a Sinia Bútorgyártó Kft-vel?- Először 2005-ben kerültem kapcsolatba a Sinia Kft-vel. Ak­kor egy szolnoki gyár ügyveze­tő igazgatójaként szakmai ta­pasztalatcserére érkezetem a salgótarjáni, gyárba. Már akkor lenyűgöző volt számomra az üzem működése, az itt zajló bú­torfejlesztési és termelési folya­mat. Az évek során ez a kapcso­lat fennmaradt, majd 2012-ben Philippe Corthouts, a tulajdonos felkért a Szlovákiában működő gyáregység vezetésére. Szakmai életemet tekintve válaszút elé érkeztem. Én már több, mint húsz éve élek Magyarországon, legtöbb időt Szol­nokon töltöttem és az ottani gyárat szinte a nul­láról építettem fel. Épp ezért, kicsit úgy is kezel­tem, mintha a saját gyermekem lenne. Hosszas mérlegelés után azonban úgy határoztam, ha vál­tanom kell, akkor annak most van itt az ideje. Igent mondtam a felkérésre. A szlovák gyárban töltött másfél éy alatt nem csupán az ottani, ha­nem a salgótarjáni céget is megismertem, így 2015. év elejétől már Salgótarjánból irányítom a magyarországi és szlovák üzemeket.- Három gyáregység egyidejű vezetése nem csak nagy tapasztalatot, nagy felelősséget, de sok időt és energiát is jelent. Hogyan képest ezt végrehajtani?- Természetesen minden vezető elfoglalt, de emellett mégis hatékonynak is kell lennie. Az ered­ményes, produktív munkához tudni kell jól meg­határozni a prioritásokat, megfelelően motiválni a dolgozókat és kollégákat. A rendszer lelke a jól működő csapatban rejlik.- Ha már szóba került, mennyire van megelé­gedve a magyar munkaerővel?- Mindig is szerettem a magyar kollégákkal együtt dolgozni. Megfelelnek a magas elvárá­soknak mind a minőség, hatékonyság, környe­zetvédelem és fenntartható fejlődés területén. Azonban érdekes tapasztalat volt számomra, hogy régebben nagyobb lojalitást, elkötelezettsé­get éreztem a dolgozók részéről a cégek vagy épp a munkaadójuk irányába, leien pillanatban Salgótarjánban igen magas a fluktuáció. Ezen természetesen szeretnénk változtatni.- Mi lehet ennek az oka?- Az egyik oka mindenképp a mobilitás. Ma­napság az embereknek egyre inkább nem okoz gondot egy másik városba vagy megyébe eljár­ni dolgozni - akár minden nap is - a magasabb bér érdekében.- Mi a véleménye megyénkről? Mi az, ami tet­szik és min változtatna?- A megye földrajzi fekvése csodálatos, a he­gyek a tájak egészen egyedi szépséget kölcsö­nöznek ennek a régiónak. Emellett nagy öröm számomra, hogy az utóbbi időben jelentős befek­tetések irányultak a megyei úthálózat felújításá­ra, és már eddig is nagymennyiségű útszakasz többsávosítását tudták megvalósítani. Fontos ez a partnerek, a dolgozók és természetesen a me­gye polgárai számára.- Térjünk vissza a bútorgyártáshoz. Köztudott, hogy most kizárólag külföldre exportálják bútora­ikat. Várható, hogy a termékeket bevezetik a ma­gyarpiacra is?- így van, egyedi megrendelésre készített ülő­bútorainkat elsősorban Nyugat-Európába, döntő­en a Benelux államokba és Fran­ciaországba exportáljuk. így fel­halmozott raktárkészlettel nem rendelkezünk. Magyarországon az életszínvonal növekedésével megfigyelhető az egyedi termé­kek iránti egyre növekvő érdek­lődés, kereslet, de fontos kiemel­ni, hogy van különbség a Nyu­gat-Európai és Közép-Európai trend'között. Magyarországon például nagyon közkedveltek az úgynevezett ágyazható ülőgarni­túrák, még nyugaton ez nem annyira jellemző. De már a Kö­zép -Európai igényeket kielégítő bútorok fejlesztését, gyártását is megkezdtük, és a közel jövőben tervezzük a nagyszériás bútor­gyártást is, melyet akár nagyobb bevásárlóköz­pontoknak is értékesíthetünk.- A piac tehát még döntően külföldi. Mit lehet tudni a beszállítókról? Azt kell, hogy mondjam a beszállítóink nagy része magyar, sőt helyi. Ezt céltudatosan alakítot­tuk ki így, hiszen fontosnak tartjuk, hogy lehető­séget biztosítsunk a helyi kisvállalkozások szá­mára. A fa, fém, szivacs alapanyagokat szinte közvetlen közelünkben működő vállalkozások biztosítják a Sinia Kft-nek. Ennek nyilván más előnye is van, mint például a kommunikáció vagy személyes kapcsolattartás lehetősége.- Mik a további céljai?- Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy ki­váló csapat élén állhatok. Az elmúlt évek üzleti si­kerei magukért beszélnek. Az előző évek növeke­dése után a stabilitást és további kompetenciák ki­építését tekintem elsődleges feladatomnak. Biztos vagyok benne, hogy gyártási, értékesítési és mar­keting területen szerzett tapasztalataimmal hozzá tudok járulni a további sikerekhez. Célom az, hogy Sinia Kft. egy olyan cég legyen, amely a jövőben si­keresen megbirkózik az esetleges nehézségekkel, akadályokkal és ahol a munkavállalók és családtag­jaik együtt élvezhetik ennek eredményét. NBA Italboltban törtek-zúztak Szí Garázdaság bűntett el­követésének megalapozott gya­núja miatt folytat eljárást a Pásztói Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya J. József 45 éves és ]. J. Mihály 20 éves sziráki lakosok ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alap­ján a két férfi és harmadik tár­suk minap az éjszakai órákban megjelentek az egyik helyi ital­boltnál, ahol - az ott tartózkodó alkalmazottal és vendégekkel történő szóváltást követően - több poharat összetörtek, majd J. J. Mihály az épület előtt elhe­lyezett szemetest az italbolt aj­tajának dobta. A három férfi ezt követően személygépjármű­vük csomagtartójából vascsö­vet és baltát vett elő, az ingatlan hátsó ajtajának ablaküvegét azokkal betörték és távoztak a helyszínről. J. Józsefet és J. J. Mi­hályt a rendőrök rövid időn be­lül elfogták, a rendőrkapitány­ság épületébe előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A 45 éves sziráki lakost a rend­őrök őrizetbe vették és kezde­ményezik előzetes letartóztatá­sát az illetékes ügyészségen. Harmadik társuk felkutatása folyamatban van. Pincetűz Bátonyterenye. Egy társas­ház pincerendszerében kelet­kezett tűz hétfő délután Bátonyterenyén, az Iskola úton. A tizenkét négyzetméter alapterületű helyiségben ösz- szehordott szemét és egy heve­rő kapott lángra. A salgótarjá­ni hivatásos tűzoltók és a me­gyei katasztrófavédelmi műve­leti szolgálat egy vízsugár-vé- delemmel, mentőköteles biztosítással, valamint folya­matos hőkamerás ellenőrzés mellett hatolt be az épületrész­be, ahonnan egy sérültet men­tettek ki, majd eloltották a lán­gokat. A tűzoltás és az utó­munkálatok idejére - egy óra időtartamra - az égő pince fe­letti lakásokból a tűzoltók biz­tonságos helyre kísérték azok lakóit, majd miután átszellőz­tették az épületet, mindenki visszatérhetett otthonába. Képernyőn a nógrádi bányászat NMH-infonnáciÓ. Az észak­magyarországi szénbányászat történetét bemutató - nógrádi alkotókkal és szereplőkkel ké­szített - filmet tűz műsorára a Duna World közszolgálati tévé- csatorna október 31-én, szom­baton 17.30 órától. Dexler Szi­lárd rendező „Szerencse lent” című filmjéből Kántor-Müller Zsófi színésznő és Prakfalvi Pé­ter geológus segítségével meg­ismerhető a régió szénbányá­szatának története. A barna­szén bányászatának jelentős szerepe volt Észak-Magyaror- szág ipari- és társadalmi fejlő­désében. Ez azonban sajnos már csak a múlt. Az ismeret- terjesztő film a barnaszén ki­alakulását, a bányászat alap­vető fogalmait is elmagyaráz­za a nézőknek. A rendező így ajánlja a produkciót: „A két szereplőt követve régi tárókat, külszíni bányákat, szénkibú­vásokat fedezünk fel és archív felvételek segítségével felidéz­zük a bányászat múltját. Szót ejtünk a filmben a jelen hely­zetről és a bányászat megszű­nésének az okairól is”. t. i I w

Next

/
Oldalképek
Tartalom