Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-28 / 249. szám
Forró év az idei Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880- as kezdete óta. Washington A világ szárazföldi és óceáni területeinek szeptemberi hőmérsékleti átlaga 0,9 Celsius-fokkal volt a 20. század 15 Celsius-fokos átlaghőmérséklete felett. „Ez volt az eddig mért legmelegebb szeptember, a tavalyi rekordot 0,12 Celsius-fokkal múlta felül” - áll a jelentésben. A szeptemberi hőmérséklet jelenleg átlagosan 0,06 Celsius fokkal növekszik évtizedenként. Az NOAA szerint rekordhőmérsékletet az Északkelet-Afri- kától a Közel-Keletig húzódó régióban, Délkelet-Ázsia egy részén, Dél-Amerika északi felének nagy területén és Észak- Amerika középső és keleti részén mértek a hónapban. Az év eddigi időszakának hőmérséklete is rekordot döntött, 0,85 Celsius fokkal volt a 20. századi átlag felett, így az 1880-2015-ös periódusban ez volt a legmelegebb januártól szeptemberig tartó időszak: 0,12 Celsius fokkal múlta felül a legutóbbi, 2014- es rekordot. 2015-ben eddig hét hónap volt a valaha mért legmelegebb, csak a január és az április nem döntött rekordot. A január 1880 óta a második legmelegebb, az április pedig a harmadik legmelegebb volt. „Nagyon valószínű, hogy 2015 felülmúlja 2014-et és ez lesz az eddig mért legmelegebb év. Történelmi adatok alapján ez csak akkor nem következne be, ha az év további részében hirtelen és váratlanul megfordulna a tendencia. Valószínűtlen, hogy 2015 nem lesz rekordév” - fogalmaztak a hivatal kutatói. Balról jobbra: Albert Einstein fizikus, Szent István király és Arnold Schwarzenegger osztrák származású amerikai színész viaszfigurája Budapesten, a Gozsdu Celebrity Panopticban. A létesítmény a korhű ruháknak, tárgyaknak köszönhetően az ismeretterjesztést is szolgálja. ^ _ w --------nr He tedik helyen ért célba a Kecskeméti Főiskolán fejlesztett MegaLux elnevezésű napelemes autó az Ausztráliát átszelő World Solar Challengen - közölte az intézmény kommunikációs referense. Kállai Erzsébet tájékoztatása szerint a jármű 3022 kilométer megtétele után haladt át a célvonalon az Ausztrália déli partján található Adelaide-ben. A Kecskeméti Főiskola GAMF csapata a megmérettetés előtt a célba érést tűzte ki célul. Saját építésű járművük ezzel szemben a táv sikeres teljesítésén túl a Challenge kategóriában induló 30 csapat közül az élmezőnyben, a hetedik helyen végzett. Emeli a magyarok teljesítményének értékét, hogy az első három helyen két holland és egy japán gárda végzett. A kecskemétieket csak olyan csapatok előzték meg, amelyek a legutóbbi, 2013-as versenyen is ott voltak a legjobbak között. így a MegaLux például a házigazda ausztrálok mindegyik járművénél gyorsabbnak bizonyult. A Darwin és az Adelaide közti 3000 kilo- métert .a leggyorsabban egy holland csapat Nuna 8 nevű napelemes járműve tette meg mindössze 3 és fél perccel előzve meg a másodikként beérkező Red One-t, egy ugyancsak holland autót. A harmadikként beérkező japán versenyautó az utolsó 30 kilométeren utasította maga mögét a michígani egyetem napautóját. A különleges közlekedési eszközt megalkotó kecskeméti csapat a térségből egyedüliként indult az ausztráliai versenyen, amelyen a kontinenst keresztülszelve egy forró sivatagi országúton több mint 3 ezer kilométert kellett megtenniük. Ez a megmérettetés is az energiatakarékosságról szólt, a rajthoz álló járművek kizárólag a nap energiáját hasznosíthatták. A MegaLux projekten a Kecskeméti Főiskola GAMF karán egy 14 tagú csapat dolgozott. A nyáron bemutatott négykerekű, katamarán formájú futurisztikus jármű nagyrészt szénszál-kompozitból készült, mindössze 160 kilogramm tömegű és képes akár óránkénti 130 kilométeres sebességre is. Az 1987 óta kétévente megrendezett World Solar Challengen, a világ immár legtekintélyesebb napelemesautó-versenyén idén 25 országból 46 jármű indult. Bronzkori fertőzések A pestis az eddig vélt- nél 2000 évvel korábban, már a bronzkorban fertőzhette az embereket - derült ki ősi genetikai minták elemzéséből. Koppenhága. A Koppenhágai Egyetem kutatói hét ember fogmaradványaiból vettek mintát, melyek bakteriális fertőzés nyomait tartalmazták. Azt is kimutatták, hogy a kórokozó nem válthatott ki a bubópestisjárványt és bolhák sem terjeszthették, ezek a tulajdonságok később alakultak ki. A tudósok 101 ősi csontvázat vizsgáltak meg, a maradványok lelőhelyei Nyugat-Eu- rópától Közép-Ázsiáig terjedtek. Hét egyed fogain fedezték fel a Yersinia pestis baktérium nyomait. Az emberi maradványok legidősebbike csaknem 5800 éves volt. Az elemzés kimutatta, hogy a baktérium korabeli állapotában még hiányoztak azok a vonások, amelyek halálos világ- járványhoz vezethettek volna. Ekkoriban csak tüdőpestist okozhattak, amely szinte mindig halálos. A kutatók úgy becsülték, Kr. e. 1000-ig tartott, amíg kialakult a kórokozó ma ismert formája. „Kimutattuk, hogy a pestis már az eddig véltnél 2000 évvel korábban elterjedt. Az ilyen kutatások idővel segítenek megérteni, honnan eredtek, hogy alakultak ki a betegségek” - mondta Este Willerslev, a tanulmány vezető szerzője. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az európai népesség nem fokozatosan növekedett, hanem történelmének egyes időszakaiban akár 60 százalékkal is csökkent. Lehetséges, hogy a pestis számlájára is írható a veszteség. A pestis ma is fertőz néhány országban: 2013-ban 783 esetet regisztráltak a világon, 126-an haltak bele a betegségbe, többnyire Afrikában. Rejtett folyosó Róma alatt Páratlan régészeti kincsnek nevezték olasz régészek azt a folyosót, amelyet a római Palatínus-dombon levő császárkori palotákban nyitottak meg a látogatók előtt. Róma. A több méter magas árkádokkal fedett folyosót Domitianus császár uralkodása alatt építették az I. század második felében. A folyosó az ókori Róma közigazgatási központjának tartott Forum Romanümról a felette levő Palatínus-dombra, a császárok hatalmát jelképező palotákba vezetett fel. A kétszáz méter hosszú folyosó tíz emeleten keresztül, negyven métert emelkedik hat fordulóval. 1900-ban fedezték fel egy barokk templom alatt, amelyet ráépítettek az ókori palotákra. A folyosót azonban csak a régészek ismerték. Változó éghajlat, kihaló hópárduc A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás, Közép-Ázsia hegyvidéki területein 4 ezernél is kevesebb hópárduc él már csak és a számuk egyre csökken - állapítja meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése. Budapest. A WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a jelentés beszámol a faj jelenlegi állapotáról és a hópárducokat fenyegető veszélyekről. A szervezet sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amelyet az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte. A Sérülékeny kapcsolatok: ember, víz, hópárduc és a globális éghajlat címmel kiadott tanulmányból kiderül, hogy a hópárducok élőhelyének több mint egyharmada lakhatatlanná válhat, ha nem fordítanak nagyobb figyelmet a klímaváltozás hatásainak visszaszorítására. „A felmelegedés egyik látható jele az erdők szintjének magasabbra tolódása és az egyre magasabb területekre költöző mezőgazdaság és legeltetés, ami egyre kisebb területre szorítja vissza az állatokat” - olvasható a közleményben. A szervezet szerint ez a folyamat nemcsak azért aggasztó, mert egy veszélyeztetett faj élőhelyéről van szó, hanem azért is, mert ez egyben Ázsia legfőbb vízgyűjtő területe. A WWF jelentése kiemeli, hogy mintegy 330 millió ember él a hópárducok élőhelyén eredő folyók 10 kilométeres körzetében, akiknek napi vízellátása közvetlenül függ a terület biztonságától. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás drasztikusan megváltoztatja a hegyekből származó víz áramlását, amely- lyel szerte a kontinensen tömegek megélhetése kerül veszélybe. Az összegzés szerint Közép- Ázsia hegyvidéki területein 4 ezernél is kevesebb hópárduc élhet már csak és a számuk egyre csökken. Élőhelyük fokozatos elvesztése, az erózió, az orvvadászat, valamint a helyi közösségek konfliktusai az elmúlt 16 év alatt együttesen hozzájárulnak a populáció mintegy 20 százalékos csökkenéséhez és a példányok szétszóródásához. A hópárducok világnapja nemzeti ünnepünkre esik, október 23-a. A WWF Magyarország is közzétette ebből az alkalomból a WWF Mongólia és a WWF Nepál által kiadott kameracsap- da-felvételeket. // Őszi daruvonulás a Hortobágyon Szürke darvak (Grus grus) repülnek naplemente előtt a Hortobágy felett, az Elepi tóegység térségében. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb darugyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található. a 4 » f » I t I
