Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-27 / 248. szám
2015. OKTÓBER 27., KEDD Mert a szakképzéshez Erdészeket is kitüntettek NMH-információ Az Ipoly Erdő Zrt. szakembereit is kitüntették az 1956- os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja, október 23- a alkalmából. A Földművelés- ügyi Minisztérium székházában néhány napja tartott ünnepségen dr. Fazekas Sándor miniszter adta át a Miniszteri Elismerő Oklevelet Szarvas István erdésztechnikusnak és Mikié Tibor műszaki főmunkatársnak. Szarvas István nyugalmazott kerületvezető erdész a Salgótarjáni Erdészet területén végzett, az erdőfelújítást és az állománynevelést, vadgazdálkodást szolgáló több mint négy évtizedes munkája elismeréseként kapta az elismerést. A szakember feladatköre minden részterületén magas szintű munkát végzett. Megszerzett tudását, tapasztalatait következetesen megosztotta az erdészek fiatalabb generációjának tagjaival. Szervezőként, a kapcsolatteremtésben és az irányításban is kitűnő példát mutatott. A Börzsöny és a Cserhát közcélú állami erdőkezelése műszaki hátterének megteremtéséhez kapcsolódik Mikié Tibor harmincöt éves szakmai pályája. Szakmája minden területét magas szinten gyakorolja, a fejlesztési programokban egyedülálló teljesítményt mutatott fel. Az általa személyesen előkészített, ösz- szehangolt és befejezett, közcélú fejlesztések összes értéke több milliárd forint nagyságrendű. Mikié Tibor Széles körben ismert, köz- tiszteletben álló szaktekintély. Teljes pályafutásával a magyar erdők, a magyar erdőgazdálkodás fejlesztését, az erdők közcélú szolgáltatásainak európai színvonalú kiterjesztését szolgálta és szolgálja, valamennyi műszaki szakterületen. partnerség is kell... Nyolcadik alkalommal hívta össze néhány napja partnereit tanácskozásra a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskolája és Szakiskolája. Az intézmény rendkívül szoros kapcsolatot ápol Nógrád megye több egészségügyi és szociális intézményével, valamint az itt működő karitatív szervezetekkel egyaránt. Ez alkalommal az iskola egészség- ügyi és szociális szakképzésében együttműködő intézmények, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a város óvodáinak és általános iskolájának vezetői, tagintézmény-vezetői, valamint a partner civil szervezetek képviselői ültek egy asztalhoz. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Fekete Zsolt alpolgármester, Baranyi Zoltán, a Salgótarjáni Szakképzési Centrum szakmai főigazgató-helyettese, dr Surján Orsolya megyei tisztifőorvos, Fülöpné Gálik Erika, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Nógrád Megyei Kirendeltségének igazgatója és dr. Kadlótné Element Szilvia, a Szent Lázár Megyei Kórház ápolási igazgátója is. A partneri konferencia célja évek óta a szakképzési feladatok végzésének összehangolása, az együttműködő felek közötti segítségnyújtás és együttműködés, a szakképzés személyi, tárgyi és szakmai feltételeinek megteremtése. Az ez évi konferencia kiemelt jelentőségét a szakképzés rendszerében bekövetkezett változások adták. Reszoly Gusztáváé tagintézmény-vezető megnyitó beszédében kitért az intézménynek és az ott folyó szakképzésnek a város és a térség életében betöltött szerepére, fontosságára, valamint szólt az intézmény által kitűzött főbb célokról és az előttük álló legfontosabb feladatokról. Ezt követően Baranyi Zoltán ismertette a középiskola megváltozott szakképzési tevékenységét Fekete Zsolt alpolgármester a szakember-ellátottság szempontjából szólt az egészségügyi és szociális szakképzések fontosságáról. Kalóz Erika tagintézményvezető-helyettes az iskola képzési szerkezetét, az egyes képzések egymásra épülését, az oktatott tantárgyakat és ezek óraszámát mutatta be. Erősné Liptai Csilla gyakorlati oktatásvezető beszélt a duális képzés klinikai gyakorlatának jelentőségéről és a gyakorlati képzés jelenlegi helyzetéről. A kitűzött célok megvalósításához szükséges anyagi források egy részét pályázati forrásból valósítja meg az intézmény. Ezekről a lehetőségekről tájékoztatta a jelenlévőket Vargáné Szentgyörgyi Réka, a közismereti munkaközösség vezetője, aki a külföldi szakmai gyakorlat lehetőségét megteremtő Erasmus-*- pályázati lehetőséget ismertette, majd. Merlákné Juhász Ildikó tagintézményvezető-helyettes beszélt az intézmény által megvalósított „Sokszínűségünkben az erőnk” című pályázat keretében elvégzett programokról, fejlesztésekről. Az előadók sorában végül Pintér Zsuzsanna, a szakmai munkaközösség-vezetője a Kanyizsaiban folyó felnőttoktatásról és a tervezett felnőttképzésről szólt Ezt követően a résztvevők kötetlen formában folytatták a szakmai kérdések megvitatását. Dr. Surján Orsolya megyei tiszti főorvos segítségét ajánlotta fel az intézménynek a járványügyi, népegészségügyi feladatok megismertetésében, illetve a szűrő- vizsgálatok szervezésében és azok tapasztalatainak megosztásában. A megjelent általános iskolai tagintézmény-vezetők örömmel fogadták, hogy széleskörű betekintést nyerhettek az intézmény mindennapi szakmai munkájába. A biztató visszajelzések alapján az oktatási intézmény a jövőben is tervezi hasonló rendezvények megtartását. □készült az Észak-kelet Pest és Nógrád megyei térségi hulladéklerakó rekultivációs projekt kivitelezése Rekultiváció alatt az elpusztult természeti környezet eredeti állapotának visszaállítását értjük. Ez a folyamat olyan technikai, biológiai, agronómiái eljárások összességével történik, mely következményeként a természeti és emberi tevékenység károsító hatásai miatt terméketlenné vált földterületek alkalmassá válnak mezőgazdasági, vagy más egyéb módon történő újrahasznosításra, valamint a tájkép helyreállítására. A projekt megvalósulásával az alábbi pozitív környezeti hatások várhatók:- A hulladéklerakók levegő környezetet érintő üvegházhatást növelő gázok kibocsátásainak megszűnése.- A hulladéklerakók talajvízszennyező hatását a rekultiváció során kiépítendő felületi záró réteg és vízelvezetés gyakorlatilag megszünteti, az átszivárgó csapadék által kioldott vízszennyező anyagok nem kerülnek többé a talajvízbe.- A korábbi vízszennyeződések terjedése mérséklődik.- Az adott természeti és kulturális környezetben a hulladéklerakók és tájsebek jelentős tájérték meghatározó tényezők. A tervezett rekultiváció végrehajtásával a települési és a természeti környezet tájérték-növekedése várható. A projekt az Európai Unió támogatásával, a KEOP program keretében, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt keretében az alábbi települési bezárt, környezeti szempontból nem biztonságos hulladéklerakók rekultivációjára került sor: Balassagyarmat; Bánk; Bércéi; Bernecebaráti; Cserháthaláp; Csesztve; Dány; Diósjenő; Drégelypalánk; Erdőkertes (Veresegyház); Érsekvadkert; Gödöllő (Kerepes); Horpács; Hugyag; Isaszeg; Litke; Márianosztra; Mohora; Nógrád; Nógrádkövesd; Nógrádmarcal; Ősagárd; Pusztaberki; Romhány; Szada; Szokolya; Szügy; Tápiószecső; Terény; Valkó. Bíborosért jöttek a katonák (Folytatás az 1. oldalról.) Amikor 1956. október 23-án kitört a forradalom, és egyre nagyobb lelkesedéssel ünnepelte az ország a hirtelen megszületett szabadságot, nem volt kérdéses, mikor kerülhet ki rabságából a felsőpetényi Almássy- kastélyban szigorúan őrzött Mindszenty József. A rétsági laktanyában szolgáló tisztek október harmincadikán kapták a parancsot a főpap kiszabadítására, és a fővárosba való felhozatalára. Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy, a főnemesi sarj azonnal átérezte a feladat fontosságát, és villámgyorsan végrehajtotta a küldetést. A szabadságharc leverése után ő sem kerülhette el a megtorlást, egy év múlva, 1957 végén a pribékek kivégezték. Három évtized múltán az utókor poszthumusz ezredessé léptette elő a történelembe ezzel a tettével bevonuló katonát. A felsőpetényi megemlékezés gondolatát valamivel több, mint két évtizeddel ezelőtt a dr. Lipthay Erzsébet vezette Szilágyi Erzsébet Nőegylet vetette fel, és a szervezet kezdeményezésére azóta minden év októberének utolsó vasárnapján gyűlnek öszsze a tisztelgők az Almássy-kastély homlokzatánál lévő két emléktábla előtt. Idén Benyusovics Ervin, a község polgár- mestere mondott ünnepi köszöntőt. Kiemelte, hogy Mindszenty József hercegprímás a sztálini terrorral szembeszállók igazi, emberi példája, és szellemi, erkölcsi hagyatéka méltó módon örökítődött át a következő és következő nemzedékekre. Munkássága, bátorságé, tántoríthatatlan hűsége egyházához és szeretett népéhez a nemzet legjelentősebb erkölcsi ügyei között szerepel, de sajnos alakja máig nem kapta meg azt a helyet a közéletben és közgondolkodásban, amelyet tettei, szerepvállalása miatt megérdemelne. A bíboros élete legkiszolgáltatottabb A hercegprímás felsőpetényi emléktábláját elhalmozták a koszorúk éveiben is szabad volt, a szó szellemi értelmében nem lehetett rabság kötelékeibe vetni, és nem engedelmeskedett a hatalom kényszerének. Végig a nép oldalán állt, az emberiség oldalán, a legkegyetlenebb embertelenségben is - hangsúlyozta Benyusovics Ervin. A két emléktábla megkoszorúzását követően a vendégek nagy része átutazott a mintegy tizenöt kilométerre lévő Rétságra, ahol az egykori honvédlaktanya parkjában szép, napos időben folytatódott a rendezvény. Itt Hegedűs Ferenc, a város polgármestere elevenítette fel lépésről-lépésre a Mindszenty- életművet, a családi házban kapott útmutatóktól, a veszprémi püspöki, majd esztergomi érseki székig vezető úton keresztül a borzalmas nélkülözésekig, a rabság kínjáig, majd a kiszabadulás felsőpetényi pillanatáig. A szónok a hercegprímást a hit mártírjának nevezte, a papi kötelesség-teljesítés példaképének, aki hajthatatlanul nem alkudott meg soha. Minden magyar számára lelki erőforrásként hat az ő alakja - mondotta az önkormányzat vezetője. Az ünnepség harmadik szakaszában a rétsági római katolikus templomban elhelyezték boldog Meszlényi- Zoltán püspök és Mindszenty József ereklyetartóit, Szentesi Ákos iparművész alkotásait, amelyeket Tóth Ferenc esperes-plébános szentmise keretében szentelt fel. H.H.-Sz.B.
