Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-21 / 244. szám

Intelligens sebességkorlátozó NMH-informáciÓ. Intelligens sebességkorlátozó berende­zést telepítenek a 21-es főút pásztói bekötőútjához. Az esz­köz működési elve azon ala­pul, hogy amikor a gyalogos át szeretne kelni a főút túlol­dalára a buszmegálló környé­kén, akkor egy gomb megnyo­másával a főúton közlekedő autók számára a megenge­dett sebesség 50 km/órára korlátozódik. A berendezés kijelzője tájékoztatja erről a gépjármű vezetőjét, egyéb esetben viszont nem jelzi majd a sebesség csökkentésé­nek szükségességét. Az intel­ligens sebességkorlátozó táb­lát kísérleti jelleggel telepítik a pásztói helyszínre. • Sütisütő-versenyt hirdettek Hont A helyi művelődési ház első alkalommal rendezi meg az amatőr cukrászok ver­senyét. A megmérettetésre ne­vezni egészen november 7-ig lehet személyesen a könyvtár­ban minden pénteken és szombaton délután ló és 18 óra között, illetve a konyvtar.hont@gmail.com email címen lehet édes (torta, krémes sütemény és kelt tész- tás) és sós (apró, kelt tésztás és töltött) kategóriákban! A fi­nomságokat szakmai zsűri fogja elbírálni november 14- én, szombaton 16 órakor a szervező intézményben. Ezt követően a sütemények kósto­lására minden érdeklődőt sze­retettel várnak! A sütizés köz­ben pedig a honti gyerekek színjátszó csoport a „Kőleves” című előadással szórakoztatja a vendégeket. ízek a Cserhátból Hollókő. Az országos natúr­parki napok rendezvénysoro­zat keretében a Cserhát Na­túrpark is bemutatja a jelleg­zetes, helyi ételeket, készítmé­nyeket október 24-én, szom­baton 10 órától a világörökségi faluban, az ízek a Cserhátból című eseményen. Az ide érke­zők nemcsak gasztronómiai, hanem kézműves és folklór bemutatókat is láthatnak ez alkalommal ófaluban. A ren­dezvényhez kerékpártúra és vezetett, gyalogos panoráma­túra kapcsolódik. Napközis tábor Bátonyterenye. Az őszi szün­időben is gondolnak a dolgozó szülőkre a Civilház munkatár­sai, ezért ingyenes napközis programokat szerveznek a di­ákok részére október 26-28. kö­zött telephelyükön. Hétfő dél­előtt 10 órától elsősegély­nyújtási ismeretekkel gazda­godhatnak a résztvevők, majd diafilmvetítés és mesekuckó közül választhatnak. Délután a biliárdot és a ping-pong asztalt vehetik birtokba, majd az X-Box játékokkal foglalhatják le ma­gukat Kedden kézműves prog­ramok - tökfaragás, arcfestés - és csillámtetoválás, valamint jóga várja majd őket, 13 órakor pedig indul a Tini disco. Szer­dán az 1 perc és nyersz elneve­zésű ügyességi játékban bizo­nyíthatják tudásukat a legel- szántabbak. A foglalkozások 16 óráig tartanak. Minden érdek­lődő fiatalt szeretettel várnak. Ünnepélyes keretek '.ozoit avatták fel a Pappenheim és a Károlyi családok iránti tisztelet jelképét A helyi postahivatal mellett kopjafa hirdeti: az itt élt, illetve ide kötődő főnemesekre emlékeznek ezzel a faluban élők. A Pappenheim és a Kár­olyi családok iránti tisztelet jel­képe az emlékoszlop, amit ezen a vasárnap délelőttön ünnepé­lyes keretek között avattak fel. (A bujáki birtok gróf Károlyi Er­zsébet hozományaként került a Pappenheim-családhoz.) Dr. Kis P János háziorvos volt ennek a kezdeményezője, Sáf­rány István helyi fafaragót bíz­ták meg a kopjafa kifaragásával, az avató ünnepségen Marti Jó­zsef ,plébános kért rá áldást. Kö­szöntő beszédében Patkós István alpolgármester egyebek mellett kiemelte: - „Emlékezni és emlé­ket állítani jöttünk gróf Pappen­heim Siegfried és Károlyi Erzsébet emlékére. A főúri család a nyarakat a köz­ségben töltötte, A Kiskérpusz- tára és Hényelpusztára is ki­terjedő uradalmuk négy gazda­ságból állt, az egyik erdészettel foglalkozott, s a gazdálkodás­sal több száz embernek bizto­sítottak megélhetést. Emellett több maradandó értéket jelen­tő épület is őrzi a Pappenheim família áldozatos tevékenysé­gének emlékét. így például a Bujáki templom kibővítése a szentélylyel. Pappenheim Szigfrid gróf 1910-ben felesége kérésére építtette a Sasbérci kilátót, az erdei vadászlakot bajor minta alapján. A torony eredetileg kettős célt szolgált: a földszin­ten a gróf erdésze lakott a csa­ládjával, az emeleti helyisége­ket a tulajdonos használta va­dászpihenőként. Karitatív tevé­kenységet is folytatott a faluban a grófi család: szegény hadirok­kant családokat segített télen egy-egy kocsi tűzifával. Kará­csonykor a nehéz sorsú és fél­árva gyerekeknek cipőt és ru­hát ajándékoztak. A világgazdasági válsággal komoly veszteség érte a főne­meseket is, s bármennyire is szerették Bujákot az uradalmat el kellett adni. A II. világhábo­rú újabb megpróbáltatások elé állította őket, menekülniük kel­lett Iszkaszentgyörgyről is, így Bajorországba költöztek. Hogy a menekülés viszontagságait enyhítse, Pappenheim Sybille, a gróf lánya, Mikes Kelemen Törökországi leveleit lefordítot­ta német nyelvre, a könyvet egy grazi kiadó jelentette meg és egy példányát a Nógrád megyei könyvtárnak ajándékozta. A kapcsolat nem száradt meg a település és a Pappenheim csa­lád között, később is figyelemmel kísérték a helyi történéséket. Ötletes vállalkozásokat keresnek NMH-informáciÓ. A Magyar- Szlovák Kereskedelmi és Ipar­kamara - a Slovnaft, a.s. és az OTP Banka Slovensko, a.s. tár­saságokkal együttműködve - meghirdette a „legjobb Szlo­vák - magyar Startup” ver­senyt Ennek célja, hogy pénz­ügyileg támogassa a dél-szlo­vákiai, ill. az észak-magyaror­szági határ mentén tevékeny­kedő vállalkozók legjobb ötleteit és innovációit. Az 5 000 eurós támogatásban a leg­jobb szlovák és a legjobb ma­gyar üzleti terv részesül.- Szeretnénk támogatni a régióban tevékenykedő pályá­zók eredeti öüeteit és elképze­léseit, valamint elősegíteni ezek megvalósítását. Bízom benne, hogy ez a projekt is hozzájárul a Duna két oldalán élő emberek együttműködésé­hez - mondta Világi Oszkár, a Magyar-Szlovák Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke. Az érdeklődők 2015. de­cember 23-ig pályázhatnak. A szervezők már működő és újonnan alapított vállalatok, illetve magánszemélyek je­lentkezését is várják. Az első forduló 2016. február 29-én kerül kiértékelésre. Ezt köve­tően a legsikeresebb pályázó­kat a bizottság meghívja a má­sodik fordulóba, hogy szemé­lyesen is bemutathassák és megvédhessék projektjeiket. A verseny győzteseit 2016. áp­rilis 29-én, hirdetik ki. További iníppmácv'jk, vala­mint a jelentkezéshez szük­séges űrlap és versenysza­bályzat a www.smopk.eu ol­dalon érhető el. Várak helyén a romok Két egykori hírneves nóg­rádi végvár történetébe tekintettek be az érdeklő­dők az Építészet hónapja címet viselő előadás-soro­zat első állomásán, a ba­lassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontban. H. H. Balassagyarmat A török hódí­tás korában nagy szerep jutott az északi, nógrádi végeken a többi között két erődítménynek, Dré­gelynek és Gyarmatnak. Bár fel­adatuk hasonló volt, mégis, több tekintetben élesen elütött egy­mástól a két vár. A Börzsöny nyúlványai között tornyosuló, 444 méter magas sziklaormon álló Drégely históriáját legendák övezik, hősköltemények témája lett, zarándokhellyé vált, ma pe­dig már légifelvételeken igen im­pozáns látványt nyújtanak a fal­maradványok. Gyarmaton ellen­ben palánkból, cölöpökből és csak legkisebb mértékben kö­vekből állt össze az Ipoly által ölelt vár, és a Bástya utcában csu­pán egy faldarab jelzi, hogy egy­kor itt komoly harcok dúltak - mint ahogy azt Bél Mátyás írja az 1648-as ostromról. Drégely a múlt század utolsó évtizedében bukkant elő a szó szoros értelemben a feledés ho­mályából és a hegyen lévő buja növényzetből. A Drégelyvár Ala­pítvány azóta is hű őrzője a ha­gyományoknak, legutóbb pedig, 2013-ban és 2014-ben komoly ré­gészeti ásatások történtek itt, hogy az erődítmény déli ágyú­tornyának feltárása jóvoltából minél több értékes kincs előbuk­kanjon a föld alól, és minél hite­lesebb képet kapjon az utókor, miként is festhetett annak idején a büszke épületegyüttes. A mostani alkalommal dr. Mordovin Maxim régész számolt be a részletekről, aki a mintegy félszáz fős hallgatóság előtt szé­pen sorjázta, mint haladtak lé- pésről-lépésre a munkálatok so­rán. Megállapították a lőrések helyét, ahonnan szakállas pus­kákkal tüzeltek a védők a felnyo­muló ellenségre, meglelték a be­járati ajtó két küszöbkövét, és egy emelőszerkezet nyomaira is bukkantak, amelyen keresztül az élelem, a különböző fegyve­rek, építőanyagok bejuthattak a viszonylag szűk alapterületű vár belsejébe. Egy kályha maradvá­nyai is előkerültek, illetve külön­böző apró díszítő tárgyak, két­ágú gyertyatartó egyik fele, ko­rabeli ékszerek. Sőt, egy feszü­let-darab arra utal, hogy a vár 1663-as elpusztulását, felégeté­sét követően a következő két év­században a környékbeliek szá­mára kultikus helynek számí­tott, ahova elzarándokoltak az emberek - netán Szondi György és katonái sírhalmait keresve. A régész-szakember néhány szót ejtett a mai falu közepén, a templomkertben és környékén álló egykori palánkvárról, ame­lyet elfoglalását követően a tö­rökök is aktívan használtak. A legértékesebb leletek itt érde­kes módon csatornázási mun­kák során kerültek elő, így pél­dául a középkori temetőből egy kislány csontváza, a koponya körül díszített textil-foszlányok­kal. A rekonstrukció nyomán derült ki, hogy ez egy párta volt, amelynek helyreállított változata, a többi helyi kinccsel együtt a drégelypalánki Szondi kiállítótérben és turisztikai központban bárki számára megtekinthető. Végül megtudhattuk, hogy a kormányzat elkövetkező évek­ben végrehajtandó vár-helyreál- lítási programjába Drégely is be­került, komoly összegeket szán­nak erre, bár a tervek szerint nem az a cél, hogy tökéletesen felépítsék újra a látványterveken már megnézhető erődítményt, de a falak megerősítése és a belterü­let további rekonstrukciója min­denképpen fontos, a turisták tel­jesebb kiszolgálása érdekében is. Az egykori Gyarmattal kapcso­latban már lényegesen kevesebb konkrét információval szolgáltat­hatott Őze János, a város megbí­zott főépítésze, aki kitért arra, hogy a település most készülő új általános rendezési tervében már komolyabb hangsúlyt kap a törté­nelmi értékek fokozottabb védel­me. Későbbi térképekre ráilleszt­ve mutatta be, hol is terült el a kö­zépkori városmag, amely Le Dentu hadmérnök közismert metszetén olyan jól körvonalazó­dik. így például ezzel a megoldás­sal cáfolható, vagy legalábbis nagy a gyanú rá, hogy a Bástya utcai faltöredék darabjai később odahordott kövek lehettek. Ráadásul a különböző, helyszí­nen végzett régészeti feltáráso­kat az elődök nem összegezték, nem publikálták nyilvánosan, így még sok-sok titok lappang­hat az Óváros tér és körzete föld­je alatt, ami talán az elkövetkező korok serény és elhivatott szak­embereinek buzgalma által nap­világra kerülhet, és immár hatá­rozottabb ismereteink lehetnek a nógrádi védvonal eme büszke­ségének történetéről. Szondi korában így nézhetett ki az erődítmény A drégelyi déli ágyútorony - a legutóbbi ásatások helyszíne i I » f jKJI '* ilMÉk SS 0^Sk V éföík slip j|P|k iSF^ 81 ff* ||g ^ Wt pl 8 * §S MLgJI 8 IS ■ wLbB vkk 8B A I I ÉF^k M S ' jjl S I I I 1 Sfek Ilii IwJI UH: MftJ| B 8Ugl vvUlllU vll VllllVVIwl w

Next

/
Oldalképek
Tartalom