Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-15 / 239. szám

Avilai Szent Teréz, az egyháztanító Avilai Teréz olyan korban élt, amely nemcsak a társadalmi élet, hanem a hitélet változásait is ma­gán hordozta. Erre az időszakra, a 16. századra estek az egyházi belső reformok, a katolikus meg­újulás, amelyet a reformáció, a protestantizmus térnyerése is fel­erősített Minden erejét a hitélet, a sarutlan kármelita rend megre­formálása kötötte le, ennek szen­telte életét A kort a hitvitákon túl­menően az inkvizíció is terhelte. Bonyolult, változásokkal teli vi­lágban élt, s nehéz utat járt be, hi­téért, egyházáért, és „a benne élő Istenért”. írásom is erről, a hit­élet, a szerzetesrend megújításá­ról és e jeles személyiség emléke­zetéről szót Avilai Szent Tetéznek október 15-én van egyházi emléknapja, és ez az év egyben emlékéve is, hi­szen ötszáz esztendeje, 1515-ben született Hitújító és egyháztanító, minden idők legnagyobb miszti­kusa volt Hitt a természetfeletti erők létezésében és abban is, hogy a hitélet megújítható. Spa­nyolországban látta meg a nap­világot, majd 18 évesen apja aka­rata ellenére lépett be a kármelita szerzetesrendbe. A ko­lostori életet komolyan vette, s ön­sanyargató életmódja miatt több­ször súlyosan megbetegedett Hit­ben és életszentségben erősödött, misztikus látomásai miatt azon­ban sokan bírálták. Kemény, harcos természet volt. Azt mond­ta: „Soha nem fognak meggyőz­ni, ha lelkiismeretemmel ellenke­zik. ” Hitvitái és nehezen meg­győzhető volta miatt, az inkvizíci­óval is megfenyegették. „Isteni” tökéletességre töreke dett, s úgy érezte, hogy hitéért és a szentügyért cselekednie keli Az egyház ehilágiasodása, és a refor­máció megújulást követelt Azt ta­pasztalta, hogy környezetében is sokan eltávolodtak az eredeti kármelita szellemiségtől, ezért el­jött az ideje egy új szerzetesrend megalapításának. Szülőhelyén, Avilában pápai áldással és Ke­resztes Szent János támogatásá­val, szinte a semmiből építette fel az első kolostort (1562). A legen­da szerint ekkor „lehúzta saru­ját” és attól a perctől kezdve létre­jött a Sarutlan Kármeliták Rend­je. Hitéleti cselekedeteiben sokan követték, de sokan ellenezték is. Ellenségei így jellemezték: „az or­szág csavargója, nyughatatlan nőszemély”. A kolostorok építését is maga irányította Egyszerre volt szent és zseniális szellem. Úton volt mindig és szervezett, munkál­kodott mindhalálig (1582). Tizen­hét női és tizenöt férfi kolostort alapított Amit elkezdett, azt befe­jezte, hisz megreformálta a kolos­torok életét is. Emellett volt ereje és ideje irodalmi alkotásokra is. Lelkiségi irodalom és széppróza jellemezte írásait „Semmitől ne félj (...). Minden elmúlik. Egyedül Isten marad ugyanaz Ha Isten a tied, semmi nem hiányzik." - ír­ta 1622-ben szentté avatták. Az egyház egyik legnagyobb női szentje. Igazi hitújító volt, ezért Boldog II. János Pál pápa 1997- ben egyháztanítóvá nyilvánította Noha ma nincsenek százados jelentőségű hitújítások, az élet igényelte változtatások azonban most is napirenden vannak. Fe­renc pápa iránymutatása mellett a napokban is folytatódik a püs­pöki szinódus - a családsziná dús - közgyűlése. Áldás kísérje munkájukat! És országunk hit­életének, pontosabban napi hit­gyakorlatunknak a megújításá­ban nekünk is vannak tennivaló­ink. Csak szerényen jegyzem meg, hogy egyházunknak többet kellene foglalkoznia az emberek, különösen az elesettek, a szegé­nyek gondjaival, és felhívni a fon­tos ügyekre a társadalom, s az ál­lam figyelmét. Helyi szinten pe­dig, noha kevés a plébános, (le mégis civil segítőket is bevonva, a helyi közösségekkel „együtt él­ve” különösen a fiatalokkal fog lalkozni, szót érteni velük. Hisz ők jelentik a jövőt És a pap... Ő a pásztor, aki figyel rábízottaira. így jobb, szeretetteljesebb, élhe­tőbb lenne világunk! Bartos József SZÉCHÉNYI Kikelet a Karancs hegy lábánál A karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a TÁMOP-3.1.4.C-14-2015. projekt keretében „Kikelet a Karancs hegy lábánál" című pályázata 12.000.000 Ft támogatást nyert el. A projektet a környezeti és egészséges életmódra nevelés, az agresszió- és konfliktuskezelés, az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésének, közlekedési ismeretek oktatásának fókuszba helyezésével valósítjuk meg. A fenti témákat érintő programok szervezésén kívül számos eszköz beszerzésére is lehetőségünk nyílt. A komplex közlekedési ismeretek oktatása alkalmával a gyerekek megismerkedtek a KRESZ alapvető szabályaival, a balesetmentes közle­kedés kritériumaival. A helyes közlekedési szemlélet kialakítására rendőrségi bemutató előadás nyújtott alkalmat. Az iskola udvarán közle­kedési szituációkat is modellezhettünk. A rendőrség és más szak­emberek segítségével a tanulók szimulátorokon próbálhatták ki néhány jármű vezetését. A gyerekek kerékpárok, rollerek hajtásával is össze­mérhették ügyességüket. Céljaink eléréséhez ökotábort szervezünk Kecskemét-Hetényegy- háza melletti homokpuszta ligeterdejében. A táborban végrehajtott tevé­kenységek nagyban hozzájárultak diákjaink ökológiai szemléletének javulásához. Minden gyermek hasznos és kellemes élményként élte meg a Vackor Várban eltöltött napokat. A táborban szerzett tudásuk jó alapot biztosít iskolánk ökoiskolai programjainak folytatásához, környezet- védelmi tevékenységéhez. Kertészeti eszközök, kerti szerszámok, növé­nyek vásárlása hozzájárult az intézmény ökoprofiljának erősítéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megfelelő életvezetési techni­kákat is elsajátítsanak. A projekt megvalósításának időszakában folyamatosak a pszichológussal történő egyéni és csoportos foglalkoz­ások, amelyek elősegítik a konfliktusok kezelését, az agresszió vissza­szorítását. A környezettudatos magatartás tárgyú, konfliktus- és agressziókezelési, valamint egészségtan tanártovábbképzések a fenti programok sikeres megvalósításához járultak hozzá. F Szinte minden hétvégén akad valamilyen esemény Terényben, ebben a Cser­hát dombjai között meg­búvó kis faluban. Ezúttal Csipkenapra hívták a kö­zelből és messzi távolból érkező vendégeket. H, H. - Sz. B. _____________ Te rény. A helyszínen, a Hun­nia Csipkemúzeumban, amikor megérkeztünk, az egyik háziasz- szony, Fáy Hanna köszöntötte az érkezőt. A kissé fanyar és boron- gós időben az udvaron lévő Edvi- Illés Kávéház fűtött szobáiba ka­lauzolt bennünket, ahol éppen a Kalácska népdalkor gyönyörű népviseletbe öltözött tagjai ké­szítettek különféle sütemény-fi­nomságokat - hiszen nem csu­pán a szépen megmunkált-vert textíliák körül forgott e nap „ten­gelye”, hanem a csipkebogyóhoz köthető gasztronómiai érdekes­ségek is sültek-főttek. mm csipke körül kilencedik és a huszadik század fordulóján, amikor a szecesszió stílusirányzata betört a hazai művészeti életbe, elhatározta, hogy magyaros motívumú csip­két tervez, a „tulipános mozga­lom” jegyében, így keletkezett e szép virágokkal díszített, egyedi formavilágú mellény, és megszü­letett a „Hunnia csipke”. De meg­tudtuk azt is, hogy az egyik hí­res dán király is kiváltképp ked­velte ezt a sajátos textil-alkotási módot, mi több, néhány percre a csipkeverés gyakorlati alkalma­zásában is elmerülhettünk. A nap további részében a ven­dégek megkóstolhattak csipkebo­gyóból készült italokat (például kifejezetten gyermekeknek szánt alkoholmentes csipkesört), és egyéb kulturális események szí­nesítették még az első ízben meg­rendezett, így hagyományterem­tő szándékú eseménysort A Kalácska népdalkor tagjai is a helyszínen sürgölődtek i páva-motívum z egyik iggyakoribb ^ schnika ./* Elet a tott rögtönzött tárlatvezetést, az érdeklődők egyre közelebb hú­zódtak a falakra függesztett csip­ke-költeményekhez, kattantak a fényképezőgépek. Buzgón fülel­tünk, és közben megannyi érde­Rétságról jövet, éppen a második állomáshelyen tartott megálló végére érkeztünk. A fa­lu északnyugati vége felé eső kis kápolna környékén hamarosan elhalkult a zene, a szép, népvise- letes lányok és délceg, kalapos kedveseik felpattantak a lovas kocsikra, és irányba vették a kö­vetkező helyszínt, a kőhídon túl, Lassan lecseng a szüreti szezon, hisz idén a meleg hatására kissé korábban érett meg a szőlő, de azért akadnak még olyan tele­pülések, ahol az egyre csí- pősebb idő ellenére büsz­kén járják végig a fiatalok a községek utcáit. Patakon a múlt szombaton volt a felvonulás és a bál. Délceg ifjak tánca szüreten az érsekvadkerti kereszteződés­nél lévő kis tisztást. Amikor aztán ideért a nép, az ifjú hölgyek hangos kurjonga- tások közepette ugráltak le a járgányokról, s mihelyt fel­hangzott a muzsika, a csárdás ütemeire máris ropni kezdték a párok. Egy legény oly lelkes lendületbe jött, hogy szinte szé­dülésig pörgette-forgatta part­nerét, de akadtak hármasok is, a legkisebbek pedig szüleik se­gítségével lépdeltek kettőt bal­ra és kettőt jobbra. Persze a do­bos sem maradt tétlen, bőszen püfölte hangszerét. És így ment tovább a felvonu­lás a falu más pontjaira, hogy aztán a művelődési házban hangulatos bál zárja a szüreti mulatságot. H. H.-Sz. B. kességet hallottunk. A Fán csa ­lád egyik őse, ükanyai „messze­ségben”, Edvi-Illés Gizella (in­nen a kávéház névadása) a tizen­Nemsokára átsétáltunk a mú­zeumi házba, ahol kiderült, ho­gyan kapcsolódik Terény a csip kéhez. Fáyné Tornóczky Judit tar A Csipkenapon 1 rengeteg új ismerettel 1 ^.gazdagodtak a látogatók 1 A felvonulok lovas kocsikon járták be a falut

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom