Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-14 / 238. szám

MTI FOTÓ: KOVÁCS ATTILA Bu dapest. Kövér László, az Országgyűlés elnöke (balra, háttal) és Schmitt Pál volt köztársasági elnök az Országház története című új állandó kiállítás megnyitóján a parlamenti látogatóközpont­ban, az épület újonnan lefedett XV. udvarában. Többszáz filmet „szemléznek” Börtönbe kerültek a napelemek Uniós támogatással napelemeket telepí­tettek a Szegedi Fegyház és Börtön épü­leteire, ősztől az erőmű termeli a bünte­tés-végrehajtási intézet áramfogyasztá­sának jelentős részét - tájékoztatott az intézmény sajtóreferense kedden. Szeged. Bozó Bea közölte, a 84,49 millió forint­ból megvalósult beruházás során az intézet szege­di, Dorozsmai úti és algyő-nagyfai épületeire tele­pítettek összesen 480 napelempanelt, amelyek éves összteljesítménye 145,1 MWh. A napelemek által termelt elektromos energiát az intézet saját maga használja fel, az előzetes szá­mítások szerint évente mintegy 5,5 millió forintot megtakarítva ezzel - tudatta a sajtóreferens. Az intézetben 2012-ben már 97 millió forintból megvalósult egy hasonló beruházás, akkor a sze­gedi Csillagbörtön és az egyik nagyfai körlet tete­jére szereltek fel 137-137 napelempanelt, amelyek az intézmény éves villamosenergia-szükségleté- nek mintegy 7 százalékát állítják elő. A Szegedi Fegyház és Börtön három objektu­ma országos és megyei szakfeladatokat ellátó büntetés-végrehajtási intézet, ahol előzetes le­tartóztatásban lévőket, fegyház- vagy börtönbün­tetésre ítélt, továbbá elzárást töltő felnőtt korú férfiakat tartanak fogva. Tucatnyi ország 256 film­je közül 55 alkotást válo­gattak be a csütörtökön kezdődő Nemzetközi Tu­dományos Filmszemle versenyprogramjába. A szolnoki Tisza Moziban négy napon át tartó se­regszemle 19 filmje a Ma­gyar Média Mecenatúra program támogatásával készült. Demeter István feszti­váligazgató tájékoztatása szerint a szemle olyan különböző műfa­jú alkotásoknak biztosít fóru­mot, amelyek valamilyen módon a tudományhoz kapcsolódnak, azaz tudományos munkáról, tu­dományos eredményekről szól­nak vagy cselekményükben, nyelvükben, előadásmódjukban fontos szerephez jut a tudomány. Az alkotások zöme dokumen­tumfilm, ám a kínálatban ter­mészet- és játékfilmek is van­nak. A művek témájukat te­kintve igen változatosak, épp­úgy megtalálhatók közöttük a történelmi eseményekről szóló alkotások, mint természetfil­mek, de nem hiányoznak a pa­lettáról a globális kérdésekkel foglalkozó vagy pszichológiai témájú művek sem. A 120 éves a film című prog­ramban október 16-án a film kö­zösségépítő szerepéről Pólyák Albert a Nemzeti Művelődési In­tézet megbízott főigazgatója tart előadást, amelyet kerekasztal- beszélgetés követ Film - közön­ség - közösség. Kreatív filmes műhelyek létrehozása címmel. Pálfl György Final cut: Hölgye­im és uraim című filmjének vetí­tése után közönségtalálkozót tar­tanak az alkotókkal pénteken. Janovics Jenő munkásságára emlékeznek szakemberek egy szombati kerekasztal-beszélgeté- sen. A 70 éve elhunyt kolozsvári színigazgató, rendező az első vi­lágháború előtt Párizsból vitt ka­merával és operatőrrel vágott be­le a filmgyártásba az első világ­háborút megelőző aranykorban a filmgyártás kalandjába.' Kollarik Tamás, a Magyar Mé­dia Mecenatúra program koor­dinátora összesen 1 millió forint értékben ad át díjat a zsűri által legjobbnak ítélt filmek alkotói­nak az október 17-én 20 a Szol­noki Galériában tartott ünnepé­lyes díjátadón. A zsűri elnöke Kiss László, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja, csillagász, tagjai: a Balázs Béla-díjas Zalán Vince filmkritikus, szerkesztő, címzetes egyetemi docens, Med- veczky Balázs, a Duna Média­szolgáltató Nonprofit Zrt. televí­ziós igazgatója. A legjobbnak ítélt filmeket a fesztivál utolsó napján újra levetítik. Demeter István kiemelte: 2015 a Fény Nemzetközi Éve, amely­hez több programmal kapcsoló­dik a filmfesztivál.- A fény az élet, így az embe­ri létezés alapja, a fény a legfia­talabb művészet, a film alkotó­eleme is - hangsúlyozta. A szolnoki Nemzetközi Tudo­mányos Filmfesztivál harmadik napja, október 17. a festészet napja. Ez alkalomból különböző programokkal várják az érdeklő­dőket az Aba-Novák Agóra Kul­turális Központ átriumában, a Szolnoki Művésztelepen, a Szoboszlai Galériában és a Szol­noki Galériában. Nem kell békét teremteni a Közel-Keleten, megfejte­ni a tudomány egy nagy rejtélyét vagy írni egy mester művet, a legegy­szerűbben úgy lehet No- bel-díjhoz jutni, ha az ember vesz egyet. StOCkhoiflV'USlo. A rangos elis­merés 114 éve íródó történetében 889 díjat adtak át a népek közöt­ti béke megteremtése, az iroda­lom, a fizika, a kémia, az orvos- tudomány és 1969 óta a közgaz­daságtudomány területén. Az évek folyamán a vagyon el- illanása vagy hagyatéki viták mi­att azonban legkevesebb egy tu­cat Nobel-díj és -oklevél végezte kalapács alatt - meglepetésre nem mindig tükrözve azt az árat, amelyet a kitüntetettek erőfeszí­téseikkel fizettek az elismerésért. A legolcsóbban a Aristide Briand 1926-os Nobel-békedíja talált gazdára, amelyet a francia politikus az első világháború utáni - mint utóbb kiderült, meg­lehetősen rövid - német-francia megbékélésben játszott szerepé­ért kapott. 2008-ban mindössze 12 ezer 200 eurót adtak érte egy árverésen. William Randal Cremer brit képviselőnek a nemzetközi döntőbíráskodás ér­dekében kifejtett munkájáért 1903-ban odaítélt békedíja 17 ezer dollárért kelt el 1985-ben. Az elmúlt években viszont jócskán nőtt az érdeklő­dés az aukciókon fel­bukkanó Nobel- díjak iránt, ami arra sarkall egyre több dí­jazottat vagy azok család­ját, hogy el­adják a kitün­tetést. 2014 eleje óta leg­alább nyolc Nobel- díjat árvereztek el.- Nagy az érdeklődés a 20. századi felfedezések és vívmá­nyok iránt, és a Nobel-díj kiváló­an jelképezi az akkor elért hala­dást, legyen szó a tudományról, a gazdaságról vagy a béketerem­tésről - fogalmazott a Christie's aukciósház könyvekért és kéz­iratokért felelős nemzetközi részlegének vezetője. Ennél is magasabb áron, 661 ezer dollárért kelt el Auguste Beernaert 1909-es békedíja, amelyet a belga politikus a hágai Állandó Választottbíróság létre­hozásában és a nemzetek közöt­ti konfliktusok tárgyalásos úton való rendezéséért tett erőfeszíté­seiért kapott. Carlos Saavedra Lamas békedíja, amellyel a Para­guay és Bolívia közötti háború lezárásában játszott szerepé­ért ismerték el az argentin politikust 1936-ban, 1,16 millió dollárt ért. A Nobel-érömre egy zálogház­ban bukkantak néhány éve. Az eddigi legmaga­sabb összeg, amelyet Nobel- díjért fizettek, James Watson or­vosi elismerése. Az amerikai tu­dós - azon kevesek egyike, aki­nek díja még életében kalapács alá került - 1962-ben megosztva kapta a DNS struktúrájának fel­fedezéséért. 2014 decemberé­ben 4,76 millió dollárért, több mint kétszereséért kelt el an­nak, amit brit kollégája, Francis Crick örökösei kaptak 20 hó­nappal korábban.- Néhány kijelentése miatt Watsont talán többen ismerik, meglehetősen ellentmondásos természet - magyarázta Fran­cis Wahlgren. Az amerikai kutató 2007-ben nagy port vert fel arról szóló su- galmazásával, hogy az afrikai­aknak alacsonyabb az intelli­genciája. Nobel-díját végül munkássága előtti tisztelgés­ként visszakapta attól az orosz milliárdostól, aki megvásárolta. Ennél alacsonyabb össze­gért, de így is szép áron, 765 ezer dollárért kelt el a 93 éves Leon Lederman amerikai tu­dós 1988-as fizikai Nobel-díja májusban, vannak azonban olyanok, akiket csalódás ér, mi­után áruba bocsátják a rangos elismerést. William Faulkner- nek, az 1949-es irodalmi Nobel- díj kitüntetettjének családja 2013-ban visszavonta az auk­cióról az elismerést, mert a li­citek nem érték el a félmillió dolláros összeget, amelyet az örökösök reméltek. A díjak önmagukban nem túl értékesek, a Nobel-békedíj aranytartalma miatt alig 5500 dollárt ér. Ritkának viszont na­gyon ritka, ez adja az értékét. HIRDETÉS Vargastero+ Laciról f**9*St*8^ az egész családnak www.vargagyogygomba.hu « » i t 4 9 ? * Oktatóközpont nyílt Győrben Az Országház története Győr. Repülőgép az újonnan megnyílt Technics Playground Robotikai Automatizálási és Mechatroni- ai Oktatóközpontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom