Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-30 / 226. szám
MTI FOTÓ: KELEMEN ZOLTÁN GERGELY Rit kítják a koalákat Történetének legnagyobb koalaritkításába kezdett az ausztrál Victoria állam, ahol az erszényesek túlszaporo- dása már nem csupán az egyedek és a populáció túlélését, hanem a természetes élőhelyüket is veszélyezteti. Melbourne. Az állam egyik régiójának koalapopulációja drasztikusan megnőtt és immár fenntarthatatlan, így a helyi vadőröknek meg kellett kezdeniük az éhező és beteg állatok elaltatását, míg az egészséges nőstények egy részénél fogamzásgátlást alkalmaznak. A helyi vadvédelmi hatóságok 2013-ban és 2014- ben több mint 700 erszényest altattak el titokban, de az állatok száma továbbra is túlságosan magas, ami nem csupán a populációra, hanem a koalák élőhelyére is komoly fenyegetést jelent.- Hektáronként kevesebb mint egy koalának kéne lennie, most pedig néhány helyen 15-20 állatot találunk egyetlen fán - mondta Jim Q’Brien, a környezetügyi minisztérium munkatársa, hozzátéve, hogy a fák elkezdtek elhalni. Hét csigafajt fedeztek fel Hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel egy nemzetközi - japán, magyar és svájci szakértőkből álló - kutatócsoport Kínában. Peking. Az egyik faj héjának magassága csak 0,86 milliméter. A mikrocsigák a világ eddig ismert legkisebb földi csigái közé tartoznak - írták a szakértők a ZooKeys című szaklapban. Páll-Gergely Barna, a japán Macumotóban lévő Sinsu Egyetem munkatársa vezetésével dolgozó kutató- csoport a Kína déli részéről származó talajmintáinak át- szitálása során fedezte fel az állatok maradványait. Élő példányt nem találtak. Terjeszkedik észak felé a toportyánféreg A fotón egy aranysakál látható, a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Zrt. Barcsi Erdészetének területén, 2015 szeptemberének végén. A gyakorlatlan szem könnyen összetéveszti a rókával, de az aranysakál lábai hosszabbak, farka pedig rövidebb. A szőrzet színének, különösen rosszabb látási viszonyok között, nincs különösebb jelentősége, a rókák között is előfordulnak szürkés színű példányok. . A faj észak felé terjeszkedik, 2014-ben és 2015 júniusában is elejtettek egy-egy példányt Balassagyarmat és Csesztve között, emellett számos észlelés is történt az Ipoly- völgy ezen szakaszán. Az aranysakál őshonos faj Magyarországon, terjeszkedni az 1990-es évek elején kezdett. Az invázió az ezredforduló után felgyorsult, a faj napjainkra a folyóvölgyekben észak felé hatolva csaknem Lengyelországig jutott. Azokon a vidékeken, ahol a farkas is előfordul, nehezen marad meg, a nagyobb és erősebb konkurencia kiszorítja -, ahogyan az aranysakál megjelenése is visszaveti a rókaállományt. A kifejlett hímek súlya meghaladja a tíz kilót. Az aranysakál az emberre nem veszélyes, de a vad- és a háziállat-állományban okozhat károkat. Régi népi neve: toportyánféreg. Felbocsátotta első űrteleszkópját India, elsőként a fejlődő országok közül. A másfél tonnás Astrosat csillagászati műhold az ibolyántúli és a röntgentartományban végez vizsgálatokat 5 évig a Földtől 650 kilométerre. Az amerikai Hubble űrteleszkóp egy kisebb változatának tekinthető csillagászati műholdat a PSLV jelzésű indiai hordozórakétával bocsátották fel hétfőn a sriharikotai űrközpontból a délkeleti Andhra Prades államban, mindössze néhány órával Narendra Modi indiai miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök találkozója előtt. A hazai gyártmányú „csillagvizsgálóval” együtt sikeresen pályára állítottak hat külföldi, köztük négy amerikai műholdat is. Az Astrosat űrteleszkóppal a távoli égitesteket, az úgynevezett fekete lyukakat, a csillagok és csillagrendszerek születését és elhalását tanulmányozhatják az eddiginél mélyrehatóbban az indiai kutatók. A „mini-Hubble” felbocsátásával India csatlakozott az űrteleszkópot működtető hatalmak, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és Japán szűk klubjához. Narendra Modi indiai miniszterelnök szeretné, ha hazája nagyobb szeletet hasítana ki magának az űripar évi 300 milliárd dolláros világpiacából. Noha tavaly első nekifutásra sikerült pályára állítani az ország első Mars-szondáját, az indiai űrkutatási programot fékezi a nagyobb hordozórakéták hiánya és az űrmissziók lassú megvalósulása. 2007 és 2012 között a tervezett 60 indiai űrmissziónak csak a fele valósult meg, s noha tavaly decemberben sikeres próbát hajtottak végre a nagyobb teher felbocsátására képes GSLV hordozórakétával, az még nem működik üzemszerűen. Intelligens vörösbegyek Az emberéhez hasonló „általános intelligenciával” rendelkezhetnek a madarak - állapították meg a wellingtoni Victoria Egyetem kutatói. Wellington. A szakemberek a Petroica longipes, egy ausztráliai vörösbegyfaj húsz, vadon élő példányának mentális képességeit vizsgálták. A madarak képességeit tesztek mérték: a szakemberek a színekre, a szimbólumokra, a memóriára, a gátló kontrollra és a motoros képességekre fókuszáltak.- Ha egy állat jól teljesített az egyik teszten, akkor valószínűleg a többin is sikerrel szerepelt - jegyezte közleményében a tanulmányt vezető Rachael Shaw, hozzátéve, hogy különböző feladatokra volt szükség a madarak intelligenciájának vizsgálatához.- Egyetlen feladat sikeres teljesítése számos tényező, köztük az állat motiváltságának függvénye is lehet, így nem szolgál megbízható mutatóként a kognitív képességekről - magyarázta a szakember. Az öt hónapon át végzett tesztek során a szakemberek kukacokkal motiválták a madarakat a részvételre. Közben olyan mintákat fedeztek fel a madarak teljesítményében, mint amilyenek az embereknél is megfigyelhető. Folyóvíz a Marson? Cape Canaveral. Nemcsak vízjég, hanem sós folyóvíz is előfordulhat a Marson, legalábbis a vörös bolygó nyári időszakában - jelentették be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei. Egy amerikai műhold adatainak elemzéséből következtettek erre: az űrszonda fekete, keskeny csíkokatészlelt, amelyek megjelennek, növekednek és lefelé haladnak néhány lejtőn a bolygó legmelegebb hónapjaiban, majd elhalványulnak és eltűnnek a marsi év további szakaszában. Szeged. A harmadik birodalom által is használt rejtjelezőgép, az Enigma egy működőképes, a varsói Technika és Ipar Múzeumából származó példánya a Kutatók éjszakája programsorozat egyik szegedi rendezvényén 2015 szeptemberének végén. Mit is mér a Richter-skála? Harminc éve, 1985. szeptember 30-án halt meg Charles Richter amerikai szeizmológus, a földrengések erősségének mérésére használt legelterjedtebb skála kidolgozója, aki 1900. április 26-án született az Ohio állambeli Overpeckben, ősei Németországból vándoroltak ki. Szülei kiskorában elváltak, Richtert anyai nagyapja nevelte fel. A Stanford Egyetemen diplomázott fizikából 1920-ban, doktori értekezését nyolc évvel később elméleti fizikából védte meg. Munkája során a dél-kaliforniai földrengések „katalogizálta”, ehhez a rengések erősségének, magnitúdójának megbízható összehasonlítására volt szüksége. A magnitúdó szeizmológiai fogalmát Richter definiálta: a latin eredetű szó nagyságot jelent. A múlt század első évtizedeiben a legelterjedtebb az olasz Giuseppe Mercalli által 1902-ben felállított skála volt, ami a földrengések erősségét 12 kategóriába sorolta, érezhető és látható következményeik, pusztításuk szerint. Az eredmény azonban nem volt objektív, függött az épületek szerkezetétől, attól, hogy a lakosság hozzászokott-e a földrengésekhez. Richter és munkatársai ennél egzaktabb módszert dolgoztak ki az 1920-as években tökéletesített szeizmográfra támaszkodva: az 1935-ben közzétett skálát végül Richterről nevezték el. A Richter-skála a magnitúdót logaritmikusán jelző skála, amely arra szolgál, hogy szeizmográfok segítségével objektiven megállapítható legyen a földrengés nagysága. (A rengés tényleges nagyságával nem egyenesen arányos a felszíni hatás.) A Richter-skála 0 értékkel kezdődik, az 1 -2 erősségű földrengés csak műszerekkel mérhető. A földrengés a második fokozattól kezdődik, ilyen naponta ezernél több van. A 3-4-es erősség esetén már küengenek a csillárok, 5-6os erősségnél komolyabb károk keletkezhetnek az épületekben. A 7- 8-as erősségnél házak, hidak omlanak össze. A 10-es erősség már globális katasztrófát jelentene. A dinoszauruszok kihalásához vezető aszteroida becsapódása egy 13-as erősségű földrengés erősségével ért fel, egy 15-ös erősségű földrengés az egész Földet elpusztítaná. Kilencesnél erősebb földrengés mintegy húszévente fordul elő, a Richter-skála bevezetése óta mért legnagyobb, 9,5 erősségű földrengés Chile partjai előtt történt 1960- ban. A mai Magyarország területén kipattant legnagyobb földrengés Komáromban keletkezett 1763. június 28-án, erősségét 6,3-ra becsülik. Richter egész életét a szeizmográfiának szentelte, oroszul, olaszul, franciául, spanyolul, németül és valamennyire japánul is megtanult, hogy figyelemmel kísérhesse a terület legújabb eredményeit. Ellenezte a harminc emeletnél magasabb épületek építését A szeizmográfia mellett a klasszikus zene, a költészet, a hegymászás kedvelője és a Star Trek-sorozat rajongója volt. Szívelégtelenségben hunyt el 1985. szeptember 30-án. * * * I 4 * m jj p"| IIIII I'#’® If % p I I rm W"*l I iil I I™ I m Wft III 11^4 jj 11III1#»Működött az Enigma
