Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-14 / 212. szám

J Évfordulós életút-kiállítás Farkas András festőművész születésének 95. és halálának 25. évfordulója alkalmá­ból rendezett életutat bemutató ki­állításra invitálja a műkedvelőket a város önkormányzata, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma, valamint a festő családja, amely­nek megnyitóját szeptember 15-én, kedden 17 órakor tartják a Palóc Múzeum nagytermében. A megjelenteket dr. Lengyel Ág­nes igazgató köszönti, majd sze­mélyes élményeit, gondolatait osztja meg Csach Gábor művészet- történész, a város alpolgármeste­re. A tárlatot Földi Péter Kossuth- díjas festőművész nyitja meg. A műsorban közreműködnek: Koplányi-Bárány Tímea és Cselényi Noémi művésztanárok. A kiállítást november 15-ig tekintheti meg a közönség. Farkas András 1947-től tanított, nevelt Balassagyarmaton. Órái fel­üdülést jelentettek diákjainak. Ba­rátai szerint büszke kálvinista volt, aki hitének gyakorlásán túl napi rendszerességgel olvasta a Bibliát A festők közül példaképe Van Gogh, Rembrandt és Bruegel volt Rendkívül széleskörű irodalmi is­merettel rendelkezett, baráti társa­ságban gyakran mondott verseket Művészi munkája során hatal­mas illusztrációs anyagot halmo­zott fel, köztük: Madách, Villon, Babits, Gvadányi. Kitűnő grafikus volt, akvarellfestés technikáját a könnyedség jellemezte, emellett kiváló volt karakterábrázolása és említésre méltók voltak gúnyraj­zai. Olajfestményei, akvarelljei, grafikái középpontjában a vidéki élet, a földműves ember áll. Bereczki Lóránd művészettör­ténész szerint művészetében „... egy kulturális hagyományokra, népi gondolkodásmódra építő és korszerűen szóló művésszel is­merkedhetünk meg...” Ismét tanévnyitó fesztivál A megyeszékhely önkormányzata ebben az eszten­dőben tizenkettedik alkalommal rendezi meg a Salgótarjáni Tanév­nyitó Fesztivált szeptember 18-án, pénteken délután 15.40-től a város Fő terén. A programokat majd Dó­ra Ottó polgármester nyitja meg. Az eseményen az érdeklődők meg­tekinthetik a Kinder-Mix modern tánccsoport műsorát, a Bubu showt, továbbá fellépnék majd a SI­TI tehetségkutatójának nyertesei, Bozsek Márk, az Akusztik Project és a Dreamless zenekar, valamint koncertet ad a The Biebers együt­tese is. Sőt, mindezek mellett lesz még kincskereső játék, kutyás be­mutató és éjszakai futóverseny. Az ingyenesen látogatható rendez­vényre minden érdeklődőt szere­tettel várnak! Farkas András képei a múzeumban „...egy kulturális hagyományokra, népi gondolko­zásmódra építő, és korszerűen szó­ló művésszel ismerkedhetünk meg...” Farkas András személyé­ben. Bereczki Lórrind művészettör­ténész foglamazott így az alkotóról, akinek életútját szeptember 15-től kiállítás mutatja be a Palóc Múze­umban. Az abaújszínai festőmű­vész, - aki 1947-től Balassagyarma­ton tanított - alkotásainak közép­pontjában a vidéki élet, a földmű­ves ember áll. Olajfestményeiből, akvarelljeiből, grafikáiból Csordás Pál készített válogatást. (Folytatás az 1. oldalról.) A várkerti helyszín a legkivá­lóbbnak bizonyult, a Teremtő is kegyei­be fogadta a vendégeket, sem eső nem esett, sem túl meleg nem volt. A tó körül nem csak a vadásztársaságok, a horgá­szok, a természetjárók, a természetvéde­lem sátrainak és a főzőverseny résztve­vőinek jutott hely, hanem itt kaptak stan­dot a vásározók és tágas teret a különfé­le kísérő rendezvények. Utóbbiak között a solymászattól az íjászatig, a vadászku­tyás bemutatóktól a gyermekprogramig sok mindennek tapsolhatott a közönség. A program reggel a kastély előtt felállí­tott sátorban kezdődött: Stayer László, Szécsény polgármestere és Szabó László, az OMVK megyei elnöke köszöntötte a vendégeket, közöttük erdélyi, szlovákiai, szlovén és lengyel vendégeket is, többsé­gükben a vadászati közélet vezetőit. A ka­mara elnöke kifejtette: régi álma vált va­lóra azzal, hogy a szécsényi múzeumban újra láthat vadászati kiállítást a közönség. A rendezvény protokolláris része a vár­kertben felállított színpadon zajlott. A szarvasbika ravatalra hozatala után Semjén Zsolt, Magyarország miniszterel­nök-helyettese, a Magyar Vadászszövet­ség elnöke mondott beszédet, amelyben részletesebben is kitért az új vadgazdál­kodási törvény módosításaira. Azzal kezdte: az 1989-es rendszervál­tás után meghatározott alapok nem vál­toznak, azaz a vad állami tulajdon ma­rad, a vadászati jog gyakorlását pedig to­vábbra is földtulajdonhoz kötik. Az ebből fakadó anomáliák feloldására azonban mindent meg kell tenni. A tervezet jelentőségét emeli, hogy a vadásztársadalom és az érintettek - a gazdák, a természetvédelem, a horgá­szok - bevonásával, véleményének ki­kérésével született meg. Legfontosabb ré­sze az élőhelyek fejlesztése. Kifejtette: a horgászok egyik kérése is megvalósul, ami szerint a természetes vizeken meg­szűnik az ipari halászat. Elmondta: az új törvény tervezete sze­rint megszűnik az a korábbi gyakorlat is, hogy a kisebb földtulajdonosokat együtte­sen a jegyző képviseli az új vadászterüle­tek kialakításakor. A j övőben minden föld- tulajdonosnak jogában áll rendelkeznie saját területének vadászati célú hasznosí­tásáról, vagy továbbra is megbízhat vala­kit, hogy ő rendelkezzen róla. Ha egyiket sem teszi, akkor helyettük senki sem gya­korolhatja e jogokat. A vadgazdálkodás és a mezőgazdaság egyik ütközőpontja a vadkár: ezen a téren a jövőben az agrár- gazdálkodóknak és a vadászatra jogosul­taknak együtt kell működniük, hogy a ká­rokat csökkentem lehessen. Emiatt egyez­tetniük is kell, ahogyan Semjén Zsolt fo­galmazott: „egy erdőtömb közepére ne csemegekukorica kerüljön”, a vadkárból remélhető bevételek miatt. További újdonság, hogy vadkárral érintett területeken legalább öt méteres sávot kell hagynia az erdő és a mezőgaz­dasági táblák között. Ez is a vadkárelhá­rítás érdekeit szolgálja. A haszonbérlet 2017-től tíz helyett húsz évre nő az új törvény tervezete sze­rint, ugyanis ahhoz, hogy egy gímbika golyóéretté fejlődjön, több mint tíz év kell, így egy ciklusban gondoskodhatnak a vad felneveléséről a szakemberek. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy a törvény módosításában szerepel a vadgazdálkodási körzetek kialakítása: ezeket az állam által fizetett, felsőfokú végzettséggel rendelkező tájegységi fő­vadászok irányítják majd. Közreműkö­désükkel a hivatásos vadászok szakmai védelmet kapnak, a vadászatra jogosul­tak pedig segítséget. A jövőben megkez­dett négyezer hektáronként kell majd egy hivatásos vadászt alkalmazni.- A magyar vadgazdálkodást a követ­kező húsz évre meghatározó új törvény a magyar jogtörténetben is kiemelt he­lyet kaphat, nemcsak a vadászat történe­tében - mondta végül a törvényről Semjén Zsolt. Ezután arról szólt, hogy a 2021-ben nagy vadászati és vadgazdálkodási világszemlé­re készül a magyar vadásztársadalom: a nagy sikerű 1971-es budapesti vadászati világkiállítás ötvenedik évfordulóján sze­retnék megismételni a rendezvényt A miniszterelnök-helyettes beszéde után Szabó László, az OMVK Nógrád Me­gyei Területi Szervezetének elnöke mon­dott megnyitó beszédet.- Mi, vadászok és horgászok kicsit zárt közösségben éljük napjainkat, sokszor da­colva az időjárás viszontagságaival, a víz­parton, vagy a magaslesen ülve, s legin­kább ilyen ünnepi alkalmakkor tudjuk bemutatni a nagyközönségnek hobbin­kat, vagy inkább sut mondhatnám, ezt az életformát - mondta. Sokkal több ez an­nál, mint egy-egy hal kifogása, vagy egy- egy vad elejtése, hiszen szigorú tervszám­ok szerint dolgozunk, etetjük, védjük, gondozzuk a vadat, a halat egyaránt. Kifejtette: nem szabad elfelejtenünk, hogy a Földet csak kölcsönkaptuk uno­káinktól, ezért vigyáznunk kell rá, meg­őriznünk a jövő nemzedékeknek. Ez mind a horgászoknak, mind a vadász­nak feladata, azt is meg kell mutatni, hogy a számítógépen elérhető virtuális világ bizony nem a valóság. Sajnos az emberek többsége naphosszat a számító­gép előtt ül és egyre inkább elszakad a természettől, nem ismeri már a vizek és az erdők csodálatos világát. „Ezért szeretnénk egy-egy ilyen alka­lommal bemutatni a vadászatot, a horgá­szatot, kiállításokon, fotókon, festménye­ken és a kiváló gasztronómián keresztül” - fogalmazott Szabó László. Végül megköszönte a szponzoroknak a támogatást, külön is említve a szécsényi önkormányzat csapatát. A köszöntő és a megnyitó után a szín­padon Hubertus szentmisével folytató­dott a rendezvény, majd a kitüntetések átadására került sor. A Magyar Érdemrend Tiszti Kereszt­jének Polgári Tagozatát vehette át Tibor Leboczky, a Szlovák Vadászati Kamara elnöke, a szlovák és a magyar vadásza­ti érdekképviselet, a szervezetek élő és konstruktív együttműködésének meg­valósításáért. A Kamara Aranyérmét Ambrózy Ár­pád, a Magyar Vadász íjász Egyesület elnöke kapta. Nimród Érem kitüntetésben részesült Páris István, a Kőbérc Vadásztársaság va­dászmestere és Faragó Zoltán, az OMVK Nógrád Megyei Területi Szervezete Kultu­rális Bizottságának elnöke. A Hubertus-kereszt gyémánt fokozatát Csizek Róbert, Demeter Károly és Dolányi József vehette át, arany fokoza­tot kapott Fülöp Nándor és Tóth László. A megyék korongvadász csapatver­senyében - amelyet az OMVK Vadász és Sportlövő Bizottságának felkérése alap­ján a megyei területek finanszíroztak - az első helyet Csongrád, a másodikat Bács-Kiskun, a harmadikat Békés me­gye csapata szerezte meg, képviselőik Szécsényben vehették át elismeréseiket. A nógrádi versenyen első lett Ferencz Gábor, második Kasza Viktor, harmadik Hegyi Norbert. A csapatversenyt a Kelet- Cserhát Vadásztársaság csapata nyerte. Elismerést vehetett át Szerdahelyi András többszörös világ- és európabajnok sportlövő és Szebényi László, a vadászlövész sport világszövet­ségének elnökségi tagja. Ezután került sor az új vadászok foga­dalomtételére: Györösi István, a Nógrád megyei kamara sportvadász alelnöke vállukat tőrrel érintve fogadta őket a Nimródok sorába. Utána Oláh Csaba, az OMVK kulturális bizottságának elnöke szólt néhány szót a jelenlévőkhöz. Kifej­tette: természetes, hogy a fiatal vadászok életében kezdetben a legfontosabb a lö­vés, de ahogyan mind többet tudnak meg a természetről, úgy változik a szemlélet is, az igaz vadász és az igazi természet­szerető pedig a fejlődési folyamat ered­ményeképpen lesz az emberből. Délután a kastélyban dr. Limbacher Gá­bor, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója köszöntötte a szép számú jelen­lévőt az új kiállítások megnyitása alkalmá­ból, köszönetét mondott mindazoknak, akik segítették a kiállítások megvalósítását, kö­zöttük is első helyen említve az aktív és nyugdíjas éveit Salgótarjánban töltő dr. Ber­ta Jánost és örökösét, aki ez évben 121,akör- nyéken elejtett vad trófeáját adta át megőr­zésre a múzeum látnivalóinak gyarapítá­sához. Mellette a balassagyarmati Ferencz Gábornak is köszönetét mondott, aki szin­tén számos trófeát, közöttük külföldieket is, kölcsönzött az intézménynek. Ennek az ös­szefogásnak köszönhetően pillanatnyilag 350 trófea látható a kastély falain. Oláh Csaba megnyitóbeszédében rövi­den méltatta az új vadászati kiállításon be­mutatkozó alkotóművészek munkásságát és életútját is. A vadásznap alkalmából az emeleti folyosón Valaczkai Erzsébet festő­művész, számos más díj mellett a Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa mutatja be műveit - alkotásai október elejéig megte­kinthetők az intézményben. Az emelet egyik szobájában Somoskői Emese mutat­ta be porcelánfestményeit, amelyek kö­zött természetesen a vadászati témák kap­tak főszerepet. A földszinten Prihoda Judit, szintén többszörösen kitüntetett festőművész nagy méretű festményeit láthatta a kö­zönség. Ugyanitt mutatta be Csengődi Ottó a természetben talált anyagokból megalkotott kisplasztikáit. A kasznárház tornácán elhelyezett paravánokon tekint­hették meg az érdeklődők Kántor Péter vadfajokat ábrázoló festményeit. A művelődési központban a pásztói Mátra Preparátor Stúdió által kidolgo­zott egzotikus trófeákat, preparátumo­kat láthatták az, érdeklődők: volt itt sok minden a zsiráftól az amerikai bölényig, a hiúztól a pézsmátulokig. Ugyanitt mu­tatták be a környéken elejtett vadfajok trófeáit is. A Szabó István Galériában lát­hatta a közönség a „Fényképezőgéppel a Kárpát-medencében” című fotókiállítást: a megyei vadászkamara által kiírt pályá­zatra csaknem ötszáz alkotást küldtek be Magyarország mellett a szomszédos országokból is, ezek közül most 44-et lát­hatott a közönség. A várkerti tó körül a kézművesektől az őstermelőkig, a késestől a vadászruha árusokig, az ékszerésztől az optikáig ter­jedő skálán szinte mindent megtalálha­tott, a közönség. A színpadi műsorok so­rában a helyi produkciók mellett fellépett Varga Feri és Balássy Betty, Wolf Kati és Marót Viki. Az érdeklődők láthattak has­tánc bemutatót, volt tombolasorsolás, majd hajnalig tartó Hubertus-party, fény­pontként tűzijátékkal. Faragó Zoltán ► Országos vadásznap a szécsényi kastélykertben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom