Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-25 / 222. szám

Vásár, beszélgetés és biciklis piknik Salgótarján. A Civil Hónap rendezvénysorozat keretében a Mozgáskorlátozottak és Egymást Segítők Egyesülete szeptember 26-án, szomba­ton 9 és 16 óra között rendezi meg a „Vásártéri vásárt” a De­cember 8. téren. A rendez­vény keretében különféle ügyességi játékok mellett egészségügyi mérések is lesz­nek. Ugyanezen a napon „Itt élek, mert itt születtem...” címmel szervez beszélgetést a Medalion TSE - Hajas Ádám vezetésével - a Sül­ben. Másnap, azaz szeptem­ber 27-én, vasárnap délelőtt 9-kor kerékpáros piknikre várja az érdeklődőket a Pálfalváért Lokálpatrióta Egyesület. A résztvevők a Gorkij lakótelepi sportüzlet parkolójából indulnak a Krak- kó-pusztai vadászházhoz. Egészségszombat Rétsag. A balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház szakembereinek közreműkö­désével egészségnap lesz szeptember 26-án, szomba­ton a városi művelődési köz­pontban. 9-től 13 óráig több­féle lehetőséget kínálnak azoknak, akik élni kívánnak egészségi állapotuk felméré­sével. Dietetikai, azaz speciá­lis étrendi tanácsadást, gyógytornász bemutatóját, javaslatait is figyelemmel kí­sérhetik a résztvevők. Mind­emellett pszichológussal, pszichiáterrelegyéni beszél­getésekre is lesz mód, a he­lyes táplálkozást pedig étel­kóstolóval népszerűsítik a szervezők. A kiegészítő, szó­rakoztató programról az As­toria Duó gondoskodik. Tőzsér Viktor (Folytatás az 1. oldalról.) NÓgrád megye. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” - írja Tamási Áron erdélyi születésű Kossuth- díjas írónk. A magyarok hazája Magyarország, bárhol élhetünk a világban mindig is ez a föld lesz az otthonunk, ide vár haza a családunk, barátaink, szerette­ink. Ezt a területet kell óvnunk, ápolnunk, gazdagítanunk és gyarapítanunk kultúránkkal, ér­tékeinkkel, és ha mód van rá, itt kell, hogy bölcső ringassa gyer­mekeinket, hogy érezzék a nem­zet, az édes anyaföld ölelését. Nem könnyű ma magyarnak lenni, de nem volt könnyű a 19. és 20. században sem a háborúk és forradalmak viszontagságai Divat lett a házasság, nőtt az élettartam között. Sokat változott a világ, az ipar, a technika fejlődésével nőt­tek igényeink és a társadalom­mal szembeni elvárásaink is. Egyebek mellett ennek köszön­hető az elmúlt három és fél évti­zed népességcsökkenése is. Amíg 1980-ban még 10 millió 709 ezren laktuk az anyaorszá­got, mára 9 millió 856 ezer főre redukálódott a lakosság. A fiata­lok tanulmányi időszaka és a családalapítás kezdete kitoló­dott, ahogyan csökkent a gyer­mekvállalási hajlandóság is. Megfontoltabban választunk párt, szeretnénk megteremteni a kellő egzisztenciát, anyagi hátteret, amely ma elengedhe­tetlen a boldoguláshoz, csak az­tán jöhet a család - sokan így gondolkodnak. Az álmok meg­valósításának egyik eszköze a belföldi vándorlás vagy a kül­földi munkavállalás. Jelenleg Nógrád a legkisebb népességszámmal rendelke­ző megye megközelítőleg 198 ezer fővel. A hat vá­rosban él az itteni lakosság közel 42 százaléka a Köz­ponti Statisztikai Hivatal 2014-es évre vonatkozó ki­adványa szerint. A 14 éves és fiatalabb gyermekek a 14 százalé­kát, a 15-64 év közöttiek a 67,2 százalékát, míg a 65 év felettiek a 18,8 részét teszik ki a megye lélek- számának. A gazda­ságilag aktívak ke­vesebben, az idő­sek többen lettek két év #lajt. A hím és női nem aránya egy bi­zonyos kor után válto­zik, a 45 é.v alatti korosztályokban a férfiak vannak csekély, 55 évtől kezdve a hölgyek számottevő többség­ben. Az idősebbeknél tapasztal­ható női többlet nem új keletű, ez mindig is így volt, de a szaka­dék szűkült. Napjainkra nőtt a születéskor várható átlagos élet­tartam, ami a rendszerváltáskor a férfiaknál 65, a nőknél pedig 74 év volt, 2014-ben 71-re és 78- ra módosult, ami elsősorban az urakra nézve hízelgő. Nógrád megye lakóinak átlagéletkora tavaly a férfiaknál 40,4, a nők­nél 45,1 év volt. Némi bizakodásra adhat okot az élveszületések száma, amely országos és megyei szinten is kedvezően alakult az utóbbi idő­szakban, öt éves lejtő után újra felfelé ível. TaValy hazánkban 91 ezer 510 csecsemőnek adtak éle­tet, ebből szűkebb pátriánkban 1700-nak. A házasság intézmé­nyének újbóli népszerűségét jel­ző adat, hogy hat évet követően az egybekelő párok száma újra a 40 ezer felé közelített, azt ugyan még nem érte el, de reménykel­tő a javulás, Nógrádban 650 al­kalommal mondták ki egymás­nak az igent. Életünknek a lé­nyege, hogy megtaláljuk azt az embert, akivel, a szülők karjak. ból kilépve szeretnénk leélni jö­vőnket, közös családot alapítva. Gyakori jelenség, hogy a há­zastársak között megromlik a kapcsolat és egyetlen kiútnak a válást látják. Az előző évben 1964 óta tartó tendencia szakadt meg, ugyanis 51 óta nem volt olyan „kevés” válás, mint 2014- ben, a 19 és fél ezres szám ter­mészetesen még mindig magas, de figyelemre méltó a fél évszá­zados mérséklődés. Egyszer mindannyiunknak véget ér földi útja. Magyarorszá­gon 126 ezer 308-an távoztak az élők sorából, legutóbb 1974-ben mértek ennél kevesebb halálese­tet. Nógrád megyében fordított a helyzet, itt az előző éveket meg­haladta a 3000-es szám. A megyei foglalkoztatási arány 49,1 százalék, az alkal­mazásban álló munkavállalók havi nettó átlagkeresete 114 ezer 500 forint volt, míg az öregségi átlagnyugdíj 2000 fo­rinttal maradt el ettől az ősz- szegtől tavaly. Ezer lakosra 120 regisztrált vállalkozás, 174 ezer forintnak megfelelő beruházás, 278 személygépkocsi és 213 internet-előfizetés jutott. A jóléti statisztikák mellett a születések és házasságkötések száma is kedvezően alakult az előző évben, annak ellenére, hogy az összkép nem annyira pozitív mint országos viszony­latban. A népmozgalmi muta­tók a megyeszékhely tekinteté­ben riasztóak, az egyéb váro­sokban és falvakban kisebb mértékű a lakosságiéi vándor­lás, a lélekszám csökkenése. Az idei esztendő talán újra kecseg­tető adatokkal szolgál majd sze­retett lakóhelyünk, Nógrád me­gye életében. Telek Balázs (1974-2015) Telek Balázs emlékére Rendkívül tehetséges és nagyon kre­atív művész volt. Volt... Fájdalmasan szörnyű érzés Telek Balázsról múlt időben írni. Hiszen negyvenegy esz­tendősen élete teljében dolgozott, seré­nyen munkálkodott, amikor ötletekkel telis-teli agyát hirtelen-váratlan tá­madta meg a szörnyű kór, amely lete­rítette, és nem keltette fel többé. Emlékszem, középiskolás korunk­ban ismerkedtünk meg jobban, ami­kor én, mint balassagyarmati, „szán- tós”, érettségire és felvételire készü­lő negyedikes diák bebocsáttatást nyertem a Balassi Bálint Gimnázium Kovács Ferenc tanár úr vezette földrajz fakultá­ciójára, és Balázs egy sorral mögöttem ült az iskolapadban. Később jócskán eltávolodott a sorsunk, alig-alig találkoztunk, akkor is csak egy-egy köszönés erejére. Ő ment, araszolt felfelé a fotográfusok szakmai ranglétráján. Nem elégedett meg a felvételek készítésének puszta örömével, a beállítások tökéletességével, minden egyes mozzanatban, pil­lanatban az egyedit, a különlegeset kereste, akár fényképész­technikáról, akár eszközök használatáról volt szó. Nem sokat értek a fotózáshoz, de azt mindig is tudtam, éreztem, ő igazi, elszánt, eltökélt, hiteles művész. Láttam őt a televízió képernyő­jén, amikor a riportműsorban élénken, élvezetes előadásban tá­lalta, most éppen min dolgozik, milyen technikát alkalmaz, milyen megvilágításba helyezi éppen aktuális témáját. És ott volt a FotóFalu. Az ő öüete, az ő műve, a nevétől most már mindörökre elválaszthatatlan fogalom. A fővárosba költözött vidé­ki fiatalemberként is töretlenül megmaradt a nógrádi táj szerelme­sének, és a kies cserháti dombok közé „alászállva” barátaival, kol­légáival létrehozta ezt a fotótábort, bebarangoltak hegyet-völgyet, rétet és folyópartot, érdekességekre, örökbecsű alkotások számá­ra méltó témák után vadászva - a camera obscura, azaz a lyukka­mera ősi, már-már elfeledett technikája jegyében. Nyár közepén, éppen az idei FotóFalu idején értesültem arról, hogy súlyos beteg lett. A család, a barátok, az ismerősök a legutolsó másodpercig re­ménykedtek felépülésében. A kór azonban erősebb volt. Balázs, ugye ott, a menny lépcsőin is felállítod a masinádat és lesz bőven, amit megörökíthetsz? Nyugodj békében! Hegedűs Henrik Balassagyarmatiak találkozója Egy híján harminc esz­tendeje találkoznak min­den szeptemberben Ba­lassagyarmat barátai. A budapesti BM Duna Palo­tában ezúttal is össze­gyűltek városbeliek és elszármazottak, hogy kö­zösen felelevenítsék em­lékeiket a szeretett szülő­földről, a messze szakad­tak pedig megismerked­jenek a jelen legfonto­sabb történéseivel, érték- teremtéseivel. H. H. Budapest/Balassagyarmat. Mi­után szerkesztőségünk szemé­lyesen nem tudta képviseltetni magát a rendezvényen, így Nagy Lászlót, a Balassagyarmatért Ba­ráti Kör egyik vezetőjét kértük fel arra, számoljon be, mi történt kedden este a Duna Palotában. A Pro Urbe-díjas kör honlap­jának szerkesztője elmondta, ismét zsúfolásig megtelt a bel­városi épület színházterme. Medvácz Lajos gyarmati polgár- mester röviden felvázolta az el­múlt év legfontosabb mozzana­Medväcz Lajos a város fejlesztéseiről is beszélt az elszármazottaknak Dr. Majdárt Janos melt a Civltas Forlissima», I várostörténeti könyvet tait, fejlesztéseket, ezek sorá­ban kiemelte a tanuszoda kö­zeljövőben kezdődő építését, amire már nagyon régóta vár­nak a városlakók. Az est során a kibővített tar­talommal második kiadásként megjelent Civitas Fortissima várostörténeti kötetet prof. dr. Majdán János történész mutat­ta be, míg dr. Hausel Sándor főlevéltáros az ezekben a hetek­ben ezelőtt elkészült Balassa­gyarmat régi képeslapokon cí­mű kiadványt méltatta. Nem maradhatott ki az idei év különlegességeiből az ifjú író, Hatala Csenge Hírzárlat című könyve sem: a szerző maga taglal­ta miként dolgozta fel hiteles for­rásokra alapozva, szemtanúk megszólaltatásával az 1973-as vé­res túszdrámát. Honti Attila, a Vi­talitás SE elnöke pedig Nógrád megye közelmúltjának legered­ményesebb egyéni sportolójával, a nyolcszoros magyar bajnok hegyikerékpárossal, Dósa Eszter­rel beszélgetett. A rendezvény zenei betétjéről a Balassagyarmatról elszárma­zott Lombos Márton és művész­társai, Juhász Attila, illetve Piri Béla gondoskodtak: a dalszöveg- író-jazzmuzsikust Horváth Gab­riella műsorvezető faggatta pá­lyafutásáról, terveiről. Balassagyarmat barátainak jó hangulatú idei találkozója Medvácz Lajos gondolataival, és a barátok, ismerősök kötetlen te- referéjvel zárult. 11 ] 11 y. i j'i»!-] i i íTh :

Next

/
Oldalképek
Tartalom