Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-23 / 220. szám

FOTÓ: MH/MTI 2015 . SZEPTEMBER 23., SZERDA Szijjártó visszautasította Milanovic: Ha ilyen a Schengen, nem kérünk belőle Szijjártó Péter Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter kedden visszautasította a hor- vát miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben Magyarországot bírálta. Szijjártó Péter keményen reagált a horvát minisz­terelnök kijelentéseire. Zoran Milanovic hétfő este közölte, Magyarország egy éven át engedte átmen­ni a migránsokat az országon, és nem regisztrálta őket azért, hogy ne hozzájuk jöjjenek vissza. Kije­lentette: nem tudja megérteni „a magyar vezetők merevségét, keresztes templomos rendi görcsös hozzáállását”. Azt is mondta, nem beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel, „de úgy tűnik, vele senki nem beszél a nyugatiak közül”. Horvátország miniszterelnöke „csúnyán megbu­kott első igazi európai tesztjén, és ezt veretes hazug­ságaival sem tudja elfedni”. Többnapos „szájhőskö­dését” követően a horvát bevándorlóellátó rendszer egy nap alatt összeomlott - közölte. Szijjártó. A külügyminiszter kijelentette: Magyarország kikéri magának, hogy Zoran Milanovic ezek után is folyamatosan Magyarország ellen intézzen „szá­nalmas, hazug dühkitöréseket”. Magyarországra idén eddig több mint 220 ezer bevándorló érkezett, akinek az ellátását biztosították, és akinek az el­söprő többségét regisztrálták - emlékeztetett. Ez­zel szemben Horvátország szándékosan sérti meg az uniós jogszabályokat, bejelentette, hogy képte­len megvédeni az Európai Unió külső határát, és szervezetten hordja át Magyarországra a beván­dorlók többezres csoportjait, ahelyett, hogy re­gisztrálná őket, és ellátást biztosítana neki. Milanovic: Tudatos a horvát politika „Pontosan tudtuk minden pillanatban, hogyan és miképp küldjük az embereket" - jelentette ki a hor­vát miniszterelnök. Hazánkat megemlítve hozzátet­te: Magyarország egy évig engedte át a menekülte­ket regisztrálatlanul, hogy toloncolhassák vissza őket az országba. Hozzátette: Szerbia hónapok óta nem fel­ügyeli a határait. „Van szívünk, de nem vagyunk hü­lyék" - jelentette ki Milanovic jelezve, hogy az ország érdekeit tartják elsősorban szem előtt. A horvát kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy ál­landó kapcsolatban áll Angela Merker német és Werner Faymann osztrák kancellárral, továbbá Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, és majdnem teljes az egyetértés közöttük. A belső határellenőrzés nélküli schengeni öve­zettel kapcsolatban - amelynek a már EU-tag Hor­vátország még nem része - annyit mondott: óva­tos, és elsősorban az ország érdekeit tartja szem előtt. „Ha ilyen Schengen, akkor nekünk nem kell, Görögország sem funkcionál” - tette hozzá. Angel Merkellel való egyeztetéséről (miután a horvát RTL televízió munkatársa megkérdezte, kért-e valamit a kancellár) azt mondta: „Kért, kü­lönben nem lenne Németország kancellárja, de én pedig Horvátország miniszterelnöke vagyok, és nemet mondtam”. Határozatban szólította fel Az Országgyűlés kedden kor­mánypárti képviselők kezdemé­nyezésére határozatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kon­tinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggés­ben. A képviselők 112 igen szava­zattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között Rogán An­tal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé. A Ház az indít­vány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrá­sokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyaror­szág minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait. „Az il­legális bevándorlás hullámai egész Európát robbanással fenye­getik” - olvasható az elfogadott határozati javaslat indoklásában, amely szerint a kialakult helyze­tért az Európai Uniót terheli a fe­lelősség. A Fidesz-KDNP politikusai sze­rint „mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg”. A kor­mánypárti képviselők kezdemé­nyezésére az Országgyűlés ki­mondta, „felelőtlen minden euró­pai politikus, aki a jobb élet remé­nyével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hát­rahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt”. A határozati javaslat benyújtói sze­rint Közép-Európa országai - ame­lyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból - nem enged­hetik meg, hogy „Brüsszel elhibá­zott politikájának kárvallottjai le­gyenek”. Nem megengedhető, hogy az illegális bevándorlók ve­szélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális bizton­ságát - fogalmaznak, majd hozzá­teszik, „jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket, értéke­inket”. Az előterjesztők indoklá­sukban arra is kifértek, folytatni akarják a gazdaság fejlesztését „anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen ára­data jelent”. Jobbik: elfogad­hatatlan az álla­mi cégvezetők béremelése A Jobbik elfogadha­tatlannak tartja az állami cégvezetők fizetésének emelé­sét és szerényebb gazdálkodásra szólí­totta fel a kor­mányt. Budapest Volner János, az ellenzéki párt frakció­vezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékozta­tóján bírálta, hogy miköz­ben lakosság több mint harmada szegénységi kü­szöb alatt él, tovább emel­kedik az állami cégveze­tők egyébként is magas fizetése. Értékelése sze­rint a „csak a Fidesz” vá­lasztási szlogen itt is él, csak az ő vezetőiknek jár béremelés. A jobbikos po­litikus hiteltelennek mi­nősítette a kormány poli­tikáját, utalva arra, hogy 2010-ben még a 2 millió forintot meghaladó vég- kielégítések 98 százalé­kos különadóját szorgal­mazta. „Azt szeretnénk, ha az országban minden­ki együtt sírna és együtt nevetne” - fogalmazott Volner János, kifejtve: ha az embereknek nincs pénzük, akkor a kor­mány se osztogasson mil­liós fizetéseket. Forintosította az autóhiteleket a parlament Az Országgyűlés kedden döntött a devizában fel­vett autóhitelek forintosí­tásáról, amit az augusz­tus 19-i árfolyamon hajta­nak végre. MUHVffl. Az Országgyűlés dön­tött a devizában felvett autóhite­lek forintosításáról, amit az au­gusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre. A képviselők 115 igen sza­vazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztói deviza­hitelek forintosításáról szóló javas­latát, azt követően, hogy hétfőn el­lenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalt. A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhat­ják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénz­ügyi tranzakciós illetékből. A fo­rintosítás mellett a pénzügyi in­tézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, ameny- nyivel a piaci árfolyam meghalad­ja a devizaalapú jelzáloghitelek fo­rintosításánál alkalmazott árfolya­mot, így az érintett hitelesek a jel­záloghitelesekkel azonos helyzet­be kerülnek. A kabinet szerint a forintosítás azért vált elkerülhetet­lenné, mert a gépjárműhitelek ál­lománya 2014 végére 26 százalék­ra emelkedett. A kabinet adatai alapján a forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 mil­liárd forintos hitelállományt érint Az elfogadott törvény hatálya ki­térj ed minden olyan fogyasztói de­vizahitelre (köztük a pénzügyi lí­zingre), amelyet nem érintett a de­viza jelzáloghitelek forintosítása. Vonatkozik továbbá a már nem élő követelésekre is. A pénzügyi in­tézményeknek legkésőbb decem­ber 15-ig kell postára adniuk a szerződések módosítására vonat­kozó ajánlatukat A pénzintézetek­nek kötelező ajánlatot tenniük a fo­rintosításra, az ügyfeleknek azon­ban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napon belül ugyanis kérhetik a fo­rintosítás mellőzését. Az adósok­nak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elenge­dett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás érték­napját és árfolyamát, szerződés- módosítás hiányában a 2015. au­gusztus 19-én a jegybank által hi­vatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztőrészleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalé­pésének napjától hátralévő futam­időben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot. A pénzinté­zeteknek 2016. január 31-ig kell levélben tájékoztatniuk az adóso­kat a követelés forintra váltásáról. Az Országgyűlés kimondta azt is, hogy a kölcsönszerződések módo­sításával az ügyleti kamat, díj, költ­ség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb. A kép­viselők néhány módosító javaslat elfogadásával az eredeti indítvány­ban foglaltaknál részletesebb tájé­koztatási követelményeket is meg­fogalmaztak a pénzügyi intézmé­nyeknek a lehetséges kamatkoc­kázatokról. A törvény a kihirdeté­sét követő harmadik napon lép hatályba. Módosulnak a közbeszerzési szabályok A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Ország- gyűlés: az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelé­si szempontokat fogalmaz meg. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról számolt be, hogy - döntően uniós előírások alapján - teljesen új ala­pokra helyezik a közbeszerzés sza­bályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt Célként fogalmazta meg a hazai kis- és közepes vállal­kozások jelentősebb bevonását, emiatt már 75 százalékos referen­ciaértékkel már lehet pályázni. Vál­toznak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe he­lyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazá­sát, a gazdaságfejlesztés szempont­jait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. A túlárazás megaka­dályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvényte­lenné nyilvánítja az ajánlatot. Csökkennek az ajánlattételi határ­idők, kivételesen, sürgősség ese­tén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 na­pos ajánlattételi határidővel. Egy­szerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építé­seknél pedig 100 és 500 millió fo­rint között A törvény rögzíti a ki­záró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vo­natkozó követelményt Ez azt jelen­ti, hogy fel kell mondani a szerző­dést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó aranyt szerez a kifogásolt cég. Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásol­ni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információ­kat igyekezett megszerezni, ame­lyek jogtalan előnyöket biztosíta­nának számára. A jogszabály no­vember elsején lép hatályba. HIRDETÉS Ne feledje! HOWfHAl 'III)

Next

/
Oldalképek
Tartalom