Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-21 / 218. szám

„Másodikos” visegrádi együttműködés Együttműködésről írtak alá szándéknyilatkozatot a vi­segrádi négyek, Magyaror­szág, Csehország, Szlovákia és Lengyelország második legnagyobb városainak tu­risztikai vezetői szeptember 18-án Debrecenben. Debrecen. Négy, „a fővárosok árnyé­kából kitörni vágyó második váro­sok” a jövőben részt vesznek egymás utazási vásárain, összehangolják turiszti­kai marketingjüket, egyetemeik pedig közös kutatásokkal járulnak hozzá Debrecen, Brno, Kassa és Krakkó idegenforgalmának fejlesztéséhez - közölte az együttműködést kezdeményező Debrecen és Hortobágy Tu­rizmusáért Egyesület elnöke az aláírást megelőző sajtótájékoztatón. Halasi Csaba elmondta: egyesületük a Nemzetközi Visegrádi Alap small grants programjának keretében hatezer euró támogatást nyert el a „négyek” első tu­risztikai workshopjának megrendezé­sére, amelyet Debrecenben rendeztek meg az elmúlt hét végén. Halasi Csaba hozzátette: megállapodtak abban, hogy bevonják egymás turisztikai szervezetét az idegenforgalom fejlesztésé­vel kapcsolatos európai uniós pályázatok­ba is. Hozzátette: szeretnék átvenni azt a minőségbiztosítási és -értékelési rend­szert, amelyet partnerszervezetük, a Dél- morvaországi Turisztikai Hivatal az oszt­rákokkal együtt dolgozott ki az ágazat sze­replőinek minősítésére. Szymon Gatlik, a krakkói önkormány­zat turisztikai munkatársa a lengyel vá­ros és Debrecen kereskedelmi hagyomá­nyait, a zsidó kulturális örökséget és a gasztronómiát nevezte az együttműködés alapjának. Iveta Ninajova, a Kassai Turisztikai Hiva­tal ügyvezető Igazgatója emlékezetett rá: Kassa 2013-ban Európa kulturális főváro­sa volt, amely ráirányította a figyelmet a nemzetközi kapcsolatok jelentőségére. Fon­tosnak nevezte, hogy a V4 országok együtt­működését helyi szintekre is elvigyék. Monika Pend’ochová, a Dél-morvaorszá- gi Turisztikai Hivatal projektmenedzsere reményét fejezte ki: a négy nagyváros tu­gyakorlat-orientált képzési együttműkö­désre hívta fel a figyelmet. A V4 országok második legnagyobb vá­rosainak turisztikai delegációi megismer­Brno, német nevén Brünn egy 1770-es festményen kednek Debrecen és Hortobágy turiszti­kai kínálatával és gasztronómiájával, utóbbival egyebek mellett a workshoppal egy időben zajló debreceni zamat pálin­ka és pároskolbász fesztiválon. Erdőspusztai fejlesztés Felavatták a napokban a Hajdú-Bihar megyei Erdőspusztán 282 mil­lió forintból létrehozott élményparkot: a beru­házás 60 százalékos uniós és állami támo­gatással valósult meg. Debrecenírdőspuszta. Pocsai Attila tulajdonos sajtótájékoz­tatóján elmondta: elkészült a Zöld ház, ami a megújuló ener­gia felhasználását mutatja be, valamint egy 50 kilowatt telje­sítményű napelem-park, a te­rület energiaellátásának bizto­sítására. Felépült egy geoter­mikus energiával működő erő­mű is, ez a külső és belső me­dencéket fűti. A projektben 3D-s mozit, 200 négyzetméteren fedett dodzsem pályát alakítottak ki, a horgásztóban szökőku- tat üzemeltek be. Cél az orosz piac Forgalomélénkítő kam­pány indul szeptember végén, mintegy 26 mil­lió forint értékben, az orosz idegenforgalmi pi­ac megőrzésére - nyilat­kozta Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium turisztikáért felelős helyettes állam­titkára az MTI-nek. Budapest. Az orosz turisták száma az orosz-ukrán válság kitörése óta számottevően csökkent Magyarországon is, aminek különösen a hévízi turizmusra van negatív hatá­sa. A Magyar Turizmus Zrt. ezért a nagy hévízi szolgálta­tókkal, az önkormányzattal és három orosz beutaztató irodával együttműködve in­dít forgalomélénkitő kam­pányt Moszkvában. A turizmus a gazdaság hú­zóágazata, a GDP több mint 9 százalékát adja. Afrika szavannái a Vajdahunyadvárban Az afrikai füves pusztára kalauzolja el a látogatókat a Titokzatos szavanna - Gyere el a bűvös talizmánodért! című interaktív kiállítás és társasjáték a Vajdahunyadvárban, a Magyar Mező- gazdasági Múzeumban. Budapest. A november 1-ig látható, 700 négy­zetméteren elterülő tárlat látogatói a táj jellegze­tes állatai, az afrikai nagyvadfajok különös szo­kásai mellett ritkán látott, rejtőzködő élőlényeket és meglepő természeti összefüggéseket is megis­merhetnek - közölte az esemény kommunikáci­ójával foglalkozó cég az MTI-vel. A játékban többek között vizet és élelmet kell találni a kietlennek tűnő pusztaságon, fel kell is­merni a vadállatok hangját és nyomát, valamint el kell kerülni a leselkedő veszélyeket. Az afri­kai kalandtúra részt­vevői találkozhatnak a szavanna rejtélyes la­kóival, a „csupasz tur­kálóval", a „trükkös tojástolvajjal”, a „viho- góval”, a „futóbajnok- kal” és az „álomszu­székkal” is. Az érdeklődők iz­galmas rejtvények és fejtörő feladatok segít­ségével rakhatják ösz- sze a szerencsehozó talizmánt, hogy a ka­land végén ennek fe­jében kiérdemelhes­sék a felfedezőknek járó jutalmat. Budapest, a folyami hajós turizmus központja Budapest továbbra is a dunai folyami hajós turizmus megkerülhetetlen köz­pontja, a szállodahajók vendégforgalma várhatóan idén is 10 százalék feletti bő­vülést mutat majd - mondta Glázer Ta­más, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: ta­valy mintegy 400 ezer vendég fordult meg a fővárosban, akik jellemzően a tengerentúlról - Ausztráliából, Egyesült Államokból, Kanadából, vagy Új-Zéland- ról - érkeztek, és a kéthetes hajóútjuk itt indult, vagy itt végződött. Az Euró­pán belülről érkező, elsősorban német és francia vendégek létszáma stagnál. Magyarországon ezek a vendégek évente több mint 80 ezer vendégéjszakát töltenek el ötcsilla­gos belvárosi vagy Duna-parti szállodában - is­mertette. A hajók sok olyan vendéget is hoznak, akik itt maradnak Magyarországon. Kiemelte, hogy a szállodahajók a turizmus egyre fontosabb szegmensét jelentik: nincs olyan folyami hajós tár­saság jelenleg Európában, amelynek ne Budapest lenne az egyik fő célpontja. A vendégeik számos egyéb szolgáltatást is igénybe vesznek Budapes­ten, egyebek között városnéző körutakon vesznek részt, így közvetlen hasznot hoznak. A hajókat tankolni kell, fel kell tölteni élelmiszerrel, vagy éppen virággal kell ellátni, ami jelentős üzlet a magyar szolgáltatóknak, akik közül sokan húsz éve állnak üzleti kapcsolatban a hajós társaságok­kal Hozzátette: tavaly mintegy 400 ezer vendég for­dult meg a fővárosban, akik jellemzően a tengeren­túlról - Ausztráliából, Egyesült Államokból, Kana­dából, vagy Új-Zélandról - érkeztek, és a kéthetes hajóútjuk itt indult, vagy itt végződött. Az Európán belülről érkező, elsősorban német és francia ven­dégek létszáma stagnál. Adódhat olyan helyzet is, hogy alacsony vízállás esetén váratlanul el kell szállásolni a vendégeiket egy éjszakára, ezt csak a hajókat kiszolgáló és bizalmi kapcsolatban álló irodák tudják biztosítani, - fűzte hozzá. Kitért ar­ra, hogy a Magyar Túrizmus Zrt. szorosan együtt­működik a folyami hajós társaságokkal Budapest népszerűsítése érdekében. A tengerentúlról 6-8, Európából pedig 4-5 társaság tölt be jelentős sze­repet a folyami hajós turizmusban. Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. bu­dapesti regionális igazgatója szerint ezek a társa­ságok jelentős marketingtevékenységet fejtenek ki: egy-egy cég évi 7-10 milliárd dollárt költ kü­lönböző kampányokra, az ausztrál hajóstársaság, az Emerald Waterways például az idén még 600 utazásszervezőt és újságírót is hoz Budapestre, akik népszerűsítik majd a magyar fővárost. Ez a Magyar Turizmus Zrt.-nek megfizethetetlen több­letet jelent, szinte egyenértékű távoli országban nyitott turisztikai képviselettel - mutatott rá. * * f á risztikai együttműködése is hozzájárul ah­hoz, hogy Brno kilépjen Prága árnyékából. Könyves Erika, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője a fejlesztéseket megala­pozó közös egyetemi kutatásokra és a Krakkó, a híres Posztócsarnok , a főtéren, archív képen á Kassa egy régi képeslapon Debrecen, a nagytemplom száz éves képeslapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom