Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-19 / 217. szám

Parancsnoki központ létesülhet Illegális bevándorlás - horvát helyzet . Brüsszel. A NATO további regionális parancsnoki mközpontokat akar létre­hozni a keleti tagországok­ban, így Magyarországon és Szlovákiában - közölte pénteken a német médiá­nak adott nyilatkozatában az atlanti szövetség egyik szóvivője. E tervekről a tagállamok védelmi mi­nisztereinek október 8-ikai brüsszeli tanácskozásán kívánnak dönteni. Az Oroszországgal kiéle­ződött viszony miatt a NA­TO hónapok óta erősíti vé­delmi infrastruktúráját a szövetség keleti területein. Már döntés született pa­rancsnoki központ létesíté­séről mindhárom balti ál­lamban, valamint Lengyel- országban, Romániában és Bulgáriában. E központok­nak jövő év júliusára alkal­mazhatóvá kell válniuk. Az új parancsnoki közpon­tok tervezési és koordinációs szerepet töltenek majd be ka­tonai gyakorlatok során, illet­ve az újonnan felálló gyorsbeavatkozású erő eset­leges bevetésekor. NATO-források szerint a nyugati katonai szövetség a Krím félsziget jogellenes orosz bekebelezése és a ke­let-ukrajnai szeparatisták támogatása nyomán egyér­telmű jelzéssel kívánja fi­gyelmeztetni a terjeszkedő törekvéseket tápláló moszkvai vezetést arra, hogy az észak-atlanti szer­vezet megvédelmezi vala­mennyi tagállamát. Svájc is átvállal menekülteket Pélmonostor. Illegális bevándorlók egy zágrábi vonatra szállnak a magyar határ közelében fekvő, horvátországi Pélmonostor vasútállomásán 2015. szeptember 18-án. Magyarország felé irányítják őket... Zágráb. A horvát hatósá­gok elkezdték Magyaror­szág határára szállítani a Szerbia felől érkező migránsokat - közölte a zágrábi belügyminisztéri­um egy név nélkül nyilat­kozó illetékese az AFP francia hírügynökséggel péntek délután. Az első csoport már megérkezett a beremendi átkelőhöz. Az AFP forrása szerint „egyelőre” buszokkal szállít­ják a migránsokat a magyar határra Pélmonostorról (Beli Monastir) és a horvát- szerb határt menti Tovarnikból. A Reuters brit hírügy­nökség ezzel párhuzamo­san arról számolt be, hogy a beremendi átkelőhöz, a határ horvát oldalára több száz migráns érkezett több mint tíz busszal. A beszá­moló szerint a magyar rendőrök és katonák felso­rakoztak a határon. Az úgynevezett „nyugat­balkáni útvonalat” válasz­tó migránsok többsége ko­rábban a szerb-magyar ha­tárt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azon­ban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlové­nián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátor­szágba szerda reggel óta mintegy 14 ezer illegális bevándorló érkezett. A svájci kormány bejelentette pénteken, hogy vállalja 1500 me­nekült befogadását abból a 40 ezerből, akiknek elosztásáról még júliusban döntött az Euró­pai Unió. Bern. A nem EU-tag Svájc felajánlása így azokra a menekültekre vonatkozik, akiket Görögországban és Olaszországban regiszt­ráltak. Az Európai Bizottság legújabb javas­lata további 120 ezer menekült szétosztásá­ra vonatkozik, és Athén és Róma mellett Budapest tehermentesítését is célozza. A svájci kormány közölte, hogy ameny- nyiben az Európai Unió ennek a további 120 ezer menekültnek a sorsáról is meg tud állapodni, akkor az alpesi ország bi­zonyos feltételek mellett ebben a prog­ramban is részt vesz majd. Az uniós belügyminiszterek kedden tartanak válságtanácskozást a menekül­tek tagállamok közötti szétosztása ügyé­ben, majd egy nappal később az uniós ál­lam- és kormányfők csúcstalálkozójára is sor kerül. Az Európai Parlament már múlt csütörtökön jóváhagyta a szóban for­gó 120 ezer menekült elosztását. A svájci kormány pénteken arról is döntött, hogy további 70 millió frankkal (19,8 milliárd forinttal) támogatja a Szíri­ával szomszédos országokat a menekül­tek ellátásában. Svájc a szíriai polgárhá­ború 2011-es kitörése óta már 198 millió frankot (56 milliárd forintot) áldozott er­re a célra. Simonetta Sommaruga államfő pén­teken Bernben azt mondta, hogy az Eu­rópai Unióba érkező menekültek elosz­tására vonatkozó kvótarendszer hazájá­nak is érdeke, hiszen - mint hangsú­lyozta - mi lenne akkor, ha Svájc hirte­len a menedékkérők számának erős megugrását tapasztalná. Az év eleje óta az alpesi országban nagyjából 20 ezer ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, vagyis lé­nyegesen kevesebben, mint sok más európai államban. Svájc a lakosság nagyságához mérten azoriban Németor­szággal és Svédországgal együtt azok­hoz az országokhoz tartozik, amelyek a legtöbb embernek nyújtottak menedé­ket. A közel 8 millió lakosú országban a külföldiek aránya így is elég nagy, a népesség 25 százalékát teszi ki. Milliós adományt kaptak a pandák Egy amerikai üzletember 2020-ig 4,5 millió dollárral (1,2 milliárd forint) támogatja a washingtoni nemzeti állatkertben folyó pan­dakutatási és fajmegmentési programot. Washington. David M. Rubenstein, a Carlyle Csoport társalapítója és társelnöke az adományt bejelentve hang­súlyozta, hogy „jelentős eredményeket” értek el az ame­rikai főváros állatkertjében, ahol két év alatt két óriás­panda született „jó egészségben”, és ahol egy újszülöt­tet is beleszámítva jelenleg négy panda él. Rubenstein - aki tagja az állatkert felügyelő­bizottságának - már 2011-ben is hasonló felajánlást tett, így már összesen kilenc millió dollárral támogatja a pan­daprogramot. A pénzember 2013-ban 2 millió dollárt ado­mányozott az afrikai elefántok kutatására is. A kínai szaporítási kutatásokra, szakemberképzésre, a nagyközönség nevelésére és a washingtoni pandakarám tö­kéletesítésére fordítható adományokért cserébe az állatkert az üzletember családjáról nevezte el az óriáspandaházat, és Rubenstein nevét viselik kínai és amerikai kutatók számá­ra életre hívott tanulmányi ösztöndíjak is. Az ingyenesen látogatható washingtoni állatkertben egy, a természetes életterüket imitáló 1100 négyzetmé­teres területen jelenleg négy óriáspanda él, a Tien Tien nevű hím, a nőstény Mej Hsziang, Pao Pao nevű „lá­nyuk” és az augusztus 22-én született hím pandabébi, amely még nem kapott nevet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom