Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-02 / 202. szám
2015. SZEPTEMBER 2., SZERDA Y7 Q. O©GComBO20 7 Fogékonnyá tesz a fertőzésekre a kevés alvás Jelentősen csökkentheti a betegségekkel szembeni ellenállást a túl kevés alvás, a kialvatlanság négyszeresére növeli a nátha kialakulásának kockázatát. San Francisco. Arié Prather, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója és munkatársai 164 felnőttet vizsgáltak meg és az alkoholfogyasztásra, dohányzásra, táplálkozásra és stresszre vonatkozó szokásaikról kérdezték ki őket, majd egy héten át szenzorokkal elemezték alvásukat. Ezt követően megfázást okozó vírussal fertőzték meg és egy hotelben izolálták őket. A következő héten naponta vettek mintát orrnyálkahártyájukból és megvizsgálták azokat. Az eredmények szerint aki éjszakánként kevesebb mint hat órát aludt, annak 4,2-szer nagyobb esélye volt a megfázásra mint annak, aki legalább hét órát. Aki öt óránál is kevesebbet aludt, annál 4,5-szer nagyobb volt a betegség kialakulásának kockázata. Összességében az alvás jóval nagyobb befolyással bír az egészségre, mint a kor, a táplálkozás, a stressz vagy a dohányzás - írják a kutatók a Sleep című szaklapban. Az alvás mérésünk szerint minden tényezőn túltesz. Nem játszott szerepet, mekkora stresszhatás alatt álltak a résztvevők, az etnikai hovatartozásuk, a képzettségük vagy a jövedelmük sem. Még az sem számított, dohányoznak vagy sem. A nem alvás alapvetően befolyásolja a testi egészséget - fejtette ki Prather. A szakértő szerint az új tanulmány sokkal fontosabb eredményekkel szolgál, mint a korábbiak, mivel azokon a résztvevőket vagy ébren tartották, vagy felébresztették, ezúttal azonban a normális alvási szokásaikat vették alapul. Ez egy teljesen normális hét is lehetett volna a megfázásos időszakban - fogalmazott Prather. Társadalmilag is fontos felismerés a tanulmány eredménye. Munkás, dolgos kultúránkban büszkék vagyunk arra, ha keveset alszunk és mégis megmarad a teljesítőképességünk. Több ilyen tanulmányra van szükségünk ahhoz, hogy eljusson a fejekbe: az alvás lényeges alapja jóllétünknek - fejtette ki a kutató. A leukémia legrégebbi ismert esetét azonosították Berlin. a leukémia legrégebbi ismert esetét azonosították a Tübingeni Egyetem kutatói egy hétezer éves női csontváz vizsgálata során. A régészek még 1982-ben tártak fel Stuttgart közelében 72 újkőkori temetkezést. A területét az úgynevezett vonaldíszes kerámia népe lakta, a korai földművelő kultúra Kr.e. 5500 és 4800 között virágzott Közép- és Nyugat-Európában. A kutatásokat irányító Heike Scherf, az egyetem humán evolúciós és paleoökológiai központjának tudósa a csontvázak vizsgálatát ismertetve, elmondta, hogy az elhunytak egyike leukémiában szenvedhetett - olvasható a PhysOrg hírportálon. A 30-40 év körüli női csontváz CT-vizsgálata során figyeltek fel a tudósok a jobb felkarcsont és a szegycsont elváltozott belső szerkezetére. A kutatók a továbbiakban a 7000 éves páciens földi maradványait összevetették az adott lelőhelyen feltárt azonos korú temetkezésekből előkerült 11 további elhunyt felkarcsontjaival, ám egyiknél sem találtak hasonló csontszerkezeti eltéréseket. Egyetlen további elhunytnál sem fedeztük fel a szivacsos csontállomány ilyen jellegű elváltozását - emelte ki Heike Scherf. Mint kifejtette, kizárhatók a más csontelváltozásokat kiváltó betegségek. Az a tény, hogy az elváltozás csupán a szegycsontra és a felkarcsontra korlátozódik, kizárja a csontritkulás lehetőségét. Szintén kizárható a hiperparatireózis, azaz a mellékpajzsmirigy túlműködése, hiszen nem találtuk meg a koponyacsontokon és az ujjperceken a betegségre jellemző elváltozásokat. így valószínűsíthető, hogy a leukémia legrégebbi ismert esetéről van szó - fogalmazott Heike Scherf, hozzátéve, hogy nem lehet eldönteni, fehérvérűség okozta-e a nő halálát. Oriásskorpiók a tengerekben Hatalmas óriásskorpió maradványait fedezték fel amerikai kutatók, a csaknem 1,7 méteres óriás 460 millió éve népesítette be a tengereket. Washington. A felfedezéssel ez az egyed lett a 250 millió éve kihalt tengeri skorpiók (Eurypteridák) legrégebbi ismert képviselője. James Lamsdell, a Yale Egyetem paleobiológusa és kutatótársai a Pentecopterus decorahensis nevet adták a fajnak a pentekonter, egy ókori görög hadihajó után. A különleges nevet alakjuk hasonlósága és az állat feltehetőleg rabló életmódja miatt választották. A BMC Evolutionary Biology című szaklapban a kutatók 150 megkövesedett maradványt mutatnak be, melyeket a winneshieki lelőhelyen találtak egy 27 méter vastag homokos palarétegben, amely egy meteoritkráterben, Iowa állam északkeleti részén található. Ezen a helyen 460 millió éve tenger hullámzott. Ez volt az első igazi, nagy ragadozó. Igen agresszív állat lehetett, mint egy óriási, mérges pók - magyarázta Lamsdell. A mai szárazföldi skorpiókkal ellentétben az ősi faj nem használta szúrásra a farkát, inkább egyensúlyozott vele úszás közben. Éltek nála nagyobb testű tengeri skorpiók az ősi vizekben, ám azok a tenger mélyén táplálkoztak, a Pentecopterus vált igazi domináns predátorrá: a hosz- szúkás fejből kinövő lábakkal megragadta és a szájába tömte áldozatait. A tudósok nagyon lelkesek, mivel a leletek jó állapotban maradtak fenn. A külső váz kőbe préselődött, de lehúzható és meg lehet vizsgálni mikroszkóp alatt, így láthatóvá válnak olyan csodálatos részletek, mint az apró szőrszálak mintázata a lábakon. Gyorsan megy a kutatás, olyan, mintha egy ma élő állat maradványait vizsgálnánk - fejtette ki Lamsdell. A skorpió hátsó lábai nagy la- pátfelületűek, ez úszásra és ásásra tette alkalmassá az állatot. A második és harmadik végtagpár feltehetőleg előre hajlott, ami arra utal, hogy ezek a lábak inkább a zsákmányszerzésben, mint az előre mozgásban játszottak szerepet. A három hátsó végtagpár rö- videbb, mint az első, amiből arra lehet következtetni, hogy a Pentecopterus nyolc lábából , haton járt. Ez az új faj meglehetősen bizarr. Egyedülállóak a lapátszerű lábak és a fejforma is - véli Lamsdell. A fosszília remek állapota lehetővé tette, hogy olyan finom szerkezeteket is elemezzenek, mint a fullánkok, pikkelyek, tüszők és szőrök. Az állat hátsó lábait - a rákokéhoz hasonlóan - vastag sörték borították. A rákoknál ezek megnagyobbítják a felületet, ami több felhajtóerőt jelent az úszásnál. Mivel azonban a tüszők a tengeri skorpióknál kisebbek voltak, az ebből kinövő sörték valószínűleg inkább a tapintásban játszottak szerepet - olvasható a tanulmányban. Kevésbé olvadó fagylaltot alkottak Brit tudósok felfedeztek egy fehérjét, amely összeköti a fagylalt összetevőit és megakadályozza a fagyos édesség gyors olvadását. London. A szakemberek úgy vélik, hogy mintegy három-öt éven belül kerülhet forgalomba a meleg hatására nem olvadó fagylalt. A kevésbé olvadó fagylalt alapja egy természetes fehérje, amely jelen van egyes élelmiszerekben és amely a fagylaltban összeköti a benne lévő levegőt, zsírt és vizet, hogy ellenállóbbá tegye az olvadással szemben. A Dundeei és az Edinburghi Egyetem tudósai szerint a fehérje megakadályozza daraszerű jégkristályok kialakulását, és a prémiumfagylaltokhoz hasonlóan finom, selymes szerkezetű édességet biztosít. A fehérje hozzáadása lehetővé teszi azt is, hogy a fagylaltokban kevesebb telített zsírt használjanak fel és kevesebb legyen a kalóriatartalmuk. A kutatók kifejlesztettek egy módszert az új fehérje előállításához egy kedvező baktériumban, és ily módon tapasztják hozzá a fehérjét a zsírcseppekhez és a légbuborékokhoz, sokkal szilárdabbá téve azokat a keverékben. A fehérjét fenntartható nyersalapanyagokból lehet előállítani. Az eljárás további előnye, hogy a gyártóknak kevésbé kell mélyhűteni terméküket, mivel az új összetevő által hosszabb ideig marad fagyos állapotban a fagylalt Az elsősziilött nőknél gyakoribbak Wellington. Az elsőszülött nőknél majdnem 30 százalékkal nagyobb a túlsúly és 40 százalékkal nagyobb az elhízás kockázata, mint húgaiknál - derült ki egy új-zélandi kutatásból. A maga nemében legnagyobb léptékű, nők körében végzett vizsgálatot az Aucklandi Egyetem Liggins Intézete végezte svéd tudósok közreműködésével. A kutatók először fivéreket, majd gyermekeket tanulmányoztak, ezután vizsgálták meg 13 406 svéd női testvérpár adatait. Mind a három tanulmány azt mutatta, hogy az előbb születetteknél nagyobb a túlsúly és az elhízás veszélye - összegezte Wayne Cutfleld, a kutatás vezetője. A korábbi két vizsgálat is azt találta, hogy az elsőszülötteknél általában gyakoribb volt az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú diabétesz egyik kockázati tényezője, az elsőszülött gyermekeknek általában magasabb volt a vérnyomása. Ugyan a tudomány még nem derített fényt arra, mi okozza az első és a később születettek egészségi kockázatainak különbségét, ám Cutfleld szerint ez a méhlepény vérellátásában kereshető. Az első terhesség alatt a méhlepényhez vezető erek szőkébbek, így a táplálék is kevesebb lehet. Ez úgy alakítja a szervezet zsír- és cukorszabályozását, hogy később az elsőszülöttek hajlamosabbak lehetnek több zsír raktározására és a kevésbé hatékony inzulinműködésre - magyarázta a kutatás vezetője. 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 2094241, (20) 2094221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoczki@gergihaio.hu; iehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu WK KI ' ^gr%-1 a i3Íl!RB
