Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-14 / 212. szám
A manapság népszerű drogok összetétele nem. ismert, ezért különösen veszélyes a használatuk; Mindhárom kifejezés igaz lehet a dohányzás, alkohol es drog hármasára, egyenként is. Amíg egyesek kedvfo kozóként nyúlnak bármelyikhez, sokaknak az életét veszi el és családokat szakít szét. Egy-egy jó hangulatú buli alkalmával természetes, hogy előkerülnek a sörös, boros vagy pálinkás üvegek és elfogy néhány^^^ szál cigaretta, de a hatásaival ilyenkor is tisztában kell lennünk. Az időszakos kedvtelés könnyen szenvedéllyé válhat, nem beszélve a kábítószerekről, amelyek még gyor^ sabban függőséget alakítanak ki a szervezetben és a rövid időn belül _ súlyos l eépüléshez és halálhoz vezetnek. íki stra A cigaretta nem csupán a dohányos egészségére káros, hanem a környezetére Is A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a korai anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekként ért traumáknak, de előidézheti a problémát az elhanyagoló vagy túlvédő szülői attitűd is, illetve a negatív környezeti hatások. A meghitt emberi kapcsolatok hiánya, a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongás, a stressz, a felnőttkori krízisek, gyász, válás, a családi kapcsolatok megváltozása, betegségek, a feleslegességi érzés kialakulása hatására egyes személyek a szenvedélybetegségek rabjaivá válnak. Beszélhetünk genetikai hajlamról is, ha valamely családtag kóros függőségben szenved, örökölhető a betegség. A KÁBÍTÓSZER. A kíváncsiság, a kockázatkeresés vagy a lelki terhektől való megszabadulás lehet az oka annak, hogy egy fiatal káros szerekhez nyúl, esetleg a rabjává válik? Társadalmi összefogás és segítségnyújtás nélkül nem várható látványos eredmény. A drog sohasem oldja meg a gondokat. Az iskolában több olyan tényező is közrejátszhat, ami a szer kipróbálásához vezet: iskolával való elégedetlenség, rossz iskolai teljesítmény, tanulási nehézségek, kudarcok, beilleszkedési zavarok, magatartási nehézségek, barátok, szerelmek. A kábítószer-fogyasztás okai a családi struktúra rendezetlenségére is visszavezethetők. A csonka család már eleve sok esetben növeli a kockázatot, de ugyanakkor a teljes családokban sem mindig harmonikus az együttélés. Azok a fiatalok, akik mindkét biológiai szülővel együtt élnek, kisebb valószínűséggel fogyasztanak tiltott szereket. Valamely idősebb családtag szerfogyasztó magatartása szintén rizikótényezőnek számít a kipróbálásban. A szerfogyasztás kipróbálása és a rendszeres használat magatartás- mintává válása szempontjából legveszélyeztetettebbek a középiskolás fiatalok. Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kábítószerfogyasztási szokások. Elterjedtek az úgynevezett dizájnerdrogok. Ezek használata a legveszélyesebb, hiszen nem ismert az összetételük. Sokszor vizeletből sem lehet megállapítani, hogy milyen illegális származékokat tartalmaznak, ráadásul gyorsan kiürülnek a szervezetből. Előfordulhat, hogy a használó fiatal egy buliban egyszerre több ellentétes hatású anyagot is beszed. Amíg az egyik felpörgeti, addig a másik depressziót okoz. Gyakori az alkohol és a kábítószer vegyes használata is. Az első instrukciókat egymástól kapják a fiatalok, nincs beetetés, bizalmi alapon indul a folyamat. Barát, osztálytárs, szerető vagy családtag visz bele a rosszba. Káros hatások. A drogfogyasztás számtalan gond és baj forrása lehet. Önkívületi hatása mindig csak időleges. Amikor elmúlik, a drogos visz- szacsúszik abba a világba, ahonnan menekülni vágyott, csak éppen elvesztegette a pénzt és az időt, amíg A függőség hatásai széles skálán mozoghatnak. Kardio-vaszkuláris (szív és érrendszeri) betegség, stroke, daganat, HÍV fertőzés/AIDS, hepatitis (vírusos májgyulladás), és tüdőbetegség is kialakulhat a drog- függőség hatására. Ezeknek bármelyike akkor lép fel, ha a drogokat nagy dózisban vagy huzamosabb ideig fogyasztják, bár egyeseknél akár egyszeri használatot követően is felléphetnek (például a fertőzött tűvel terjedő HÍV vírus, vagy a hepatitis). A drogfüggőség nem csupán gyengíti az immunrendszert, hanem olyan veszélyeket is magában rejt, mint a közös tűhasználat, vagy a védekezés nélküli szex. Ez a kombináció nagymértékben növeli az AIDS, a hepatitis és sok más fertőző betegség kockázatát. Egyes kábítószerek lassú és nehézkes légzést vagy akár súlyos asztmatüneteket is kiválthatnak. AZ ALKOHOL. Kis mértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság... De mi a mérték? Biztosan sokunknak ismerős a mondás, amit többnyire humorosan szoktunk elsütni egy-egy alkalommal. A mondat első fele igaz lehet, a második része azonban korántsem helytálló. Az alkohol az egyik legnagyobb társadalmi probléma hazánkban, mégis meglehetősen keveset beszélünk róla. A nemzeti drogtégia és a dohányzási korlátozások sokak számára jól ismertek, a szeszes italokról viszont annál kevesebbszer esik szó. A volt szocialista államok - köztük hazánk is - élen jár ebben az alkoholfogyasztásban. Persze nemcsak az a fontos, hogy mekkora mennyiséget fogyasztanak egy országban átlagosan, hanem az is, hogy milyen jellegű italt. A magyar szeret mindent, ami „A” betűvel kezdődik. A sört, a bort, a pálinkát - szoktuk mondani. Nagy hagyománya van immár a pálinkafőzésnek. Az élelmes emberek nem hagyják a gyümölcsöt a földön tönkremenni, abból lekvár, szörp és természetesen pálinka készül. Az alkoholizmus és veszélyei. Az alkoholizmus függőségi betegség, amely gyakran előfordul a családokban, a házastársak egyikénél, ritkább esetben mindkét félnél. Külön említést kell tenni a valódi érzelmi kapcsolatok elhagyásáról. Nem lehet egyformán szeretni az alkoholt és a családot, az alkohol iránti szeretet nem egyenlő a gyermekszeretettel. A hosszú távú ivás a bizalom, a tisztelet és a meghittség elvesztését eredményezi. A családtagok terrorizálása az egyik legsúlyosabb formája az alkoholista viselkedésének a szerettei iránt. A valamikor figyelmes és tisztességes férj és apa durvává, erőszakossá, vulgárissá válik. Néha ez komoly fizikai támadásokat eredményezhet a feleség, a gyerekek vagy a szülők irányában. A házasság felbontása az alkoholizmus egyik leggyakoribb következménye. Pszichológiai szempontból alkoholista az, aki már nem azért iszik, hogy jobban érezze magát, hanem azért, hogy ne érezze magát olyan rosszul. Az ivás számára már nem bizonyos különleges eseményhez, hanem mindennapi cselekvéseihez kötődik. Rendszeresen fogyaszt alkoholt, és gyakran jut el a részegségig. Ezután nemcsak testileg és lelkileg kerül mélypontra, de a társadalom peremére is kiszorulhat, elveszítheti állását, egzisztenciáját, kitaszíthatják a közösségből, a családból, amelyben élt. A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi életében, a tágabb környezet szociális-társadalmi viszonyaiban. A mértéktelen „poháremelgetés” magas vérnyomáshoz, a szívinfarktushoz és az agyi erek trombózisához, az agyi infarktusok kialakulásához vezethet. A vérképzésben zavar támad, a beteg vérszegénnyé válik. A nagyivók 90 százalékánál megtalálhatóak az átlagosnál nagyobb, kóros vörösvérsejtek. Az anyagcsere felborul, melyben szerepet játszik az alkoholbeteg beszűkült, értékes tápanyagokat nélkülöző táplálkozása. jelentősen emelkedik az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás kockázata, emelkedik a vér koleszterin- és zsírsavszintje. Az alkoholfogyasztás a vércukorszint kóros lecsökkenésére hajlamosít, mely súlyos esetben kómát, halált okozhat. A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vérzékenységhez vezetnek. Régi megfigyelés, hogy az alkoholbetegek körében az átlagosnál sokkal gyakoribb a tuberkulózis előfordulása. Hogy ez az alkoholfüggők általános védekezőképességének vagy az általában együttesen jelentkező szociális leromlásnak tulajdonítható-e, az nem kellőképpen tisztázott. Család és gyermekek. Azok a gyermekek, akik alkoholista családban nőttek fel, még akkor is, ha nem isznak, pszichológiai problémákkal küzdenek. Ezeknek a gyerekeknek jelentős problémáik vannak az iskolai sikerekkel, de talán még fontosabb probléma a viselkedésükben és a magatartásukban fellépő zavar, amely bűnözéshez vezethet. Az alkoholistával együtt a családja is tönkremegy. A terhesség alatti alkoholfogyasztásnak is súlyos következményei lehetnek, amibe a várandós kismama lehet, hogy bele sem gondol. Az alkohol fizikai és mentális problémákat okozhat, melyek 1 gégész életében végigkísé- VMrik a gyermeket. Legyünk tehát elővigyázatosak! Igyunk észszel és mértékkel, any- nyit, amennyit a jó kedvünk kíván, de ne többet. Ne romboljuk feleslegesen testünket és lelkünket! Vegyük figyelembe a környezetünket! A DOHÁNYZÁS. Tömegesen elterjedt életmódbeli kockázati tényező, amely néhány évtizeddel ezelőtt még nagy divatját élte. A képeken, a filmekben, a reklámokban cigarettázó alakok tűntek fel. Napjainkban ennek az ellenkezője igaz. A dohánytermékeken elrettentő feliratokkal találkozhatunk, egyre több országban szigorú szabályokhoz kötik a füstölést és az egekbe emelkedett a termékek árszintje. Káros hatások. A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Normális esetben a testünk sejtjei tudják, hogy meddig kell élniük és egy idő után elpusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről időre megújulni, egy idő után a szervezet minden sejtjének lejár az ideje és új jön helyette. Amikor viszont egy sejt rákosán elfajul, elfelejt meghalni, csak szaporodik és minden utódsejtjének átadja az örök élet képességét. így alakul ki a daganat, amely tehát egy kóros sejtszaporulat, és ahogyan növekszik, mind mérete miatt, mind az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind az általa termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz is vezethet. Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest. Napi 8 szál cigaretta elszívása 10-szeresére, 40 cigarettáé pedig 30-szorosára növeli a daganat kialakulásának kockázatát. Itt említem meg, hogy a dohányzás nem csak a légutak rákjának valószínűségét növeli, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata és vese daganat is. Dohányosoknál kialakul a tüdőtágulás nevű betegség is, aminek hatására megterhelés esetén hamarabb kifulladnak. A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés, vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal. Ennek szervenként különböző tünetei lehetnek. Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is. Napi 20 cigarettát elszívók között a szív- infarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon. A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását, főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet. Gátolja a merevedést, hosszú távon pedig impotencia alakulhat ki. Csökken a spermiumok száma, amik között több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium, hátráltatva ezzel a fogamzást. Várandós nőknél a dohányzás korai vetélést vagy a magzat károsodását idézheti elő. Passzív dohányzás. Ebben az esetben ugyanúgy jelentkeznek a károsító hatások. Sőt, a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, például terhes nő közelében dohányzik, kockáztatja a baba egészségét. SZÉCHÉNYI ne-6ES2SEö” Innovatív megoldásokkal Nógrád megye munkaképességéért TÁMOP- 6.1.5/14-2015-0002 GE5Z5ÉG A fill . isii »I w MAGYARORSZÁG Kormánya Európai Unió Furópa Szociá s Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE f * Í I I \ M k
