Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-01 / 201. szám
2015. SZEPTEMBER L, KEDD U j Egészségnap Galgagután Egy alapítvány támogatása jóvoltából egészségnapot szerveztek néhány napja a településen, amelyen számos érdekes program várta a község lakóit. H.H. A délelőtt folyamán különböző előadások közül választhattak a résztvevők. Molnár Kitti dietetikus a cukorbetegségről, gyakoriságukról, a megelőzési lehetőségekről, illetve az inzu- linrezisztencia problémaköréről beszélt. Ehhez kapcsolódtak az egyes helyszíni szűrővizsgálatok, vércukorszint-mérések, illetve étkezési, életmód-tanácsadások. A foglalkozások körében nagy népszerűségnek örvendett a „Hatha-jóga”, amelynek ősi gyakorlatai nem pusztán tisztítják a testet, hanem a szellemet is irányítják, önfegyelemre, önfigyelemre és a belső békére. Szó esett még a gyógynövények fontosságáról, volt párkapcsolati tanácsadás, ahol az interaktív módszereket helyezték előtérbe. A gyerekekről sem feledkeztek meg a szervezők: Kalimpa, a tornászbáb mozgatta meg az apróságokat, fújhattak óriásbuborékokat, és gólyalábas-mutatványt is élvezhettek. A délután a mozgásokról szólt, a zumbától, a gerincjógán át az úgynevezett BodyArt-ig sok-sok lehetőség közül lehetett válogatni. A nap zárásaként pedig meditációban révülhettek el az érdeklődők, míg Géczi Gábor természetgyógyász a népi gyógyászat praktikáiba avatta be hallgatóságát. Az egészséges életmód jegyében egész nap ínyenc, természetes alapanyagokból készült ételeket kóstolhattak a galgagutaiak, a relaxációra vágyók kipróbálhattak többfajta masszázsformát. ff Ősszel kezdődhet az uszoda építése A jóga-foglalkozás is igen népszerű volt A látványtervek szerint igazán impozáns lesz a gyarmati uszoda Újabb lépéssel került közelebb Balassagyarmat városa ahhoz, hogy minél hamarabb becsobbanhasson a település apraja- nagyja a várva-várt uszoda medencéibe. Hegedűs H. Balassagyarmat. Nemrégiben arról számolhattunk be, hogy elkészültek a gyarmati uszoda látványtervei, és azzal nem csupán a város vezetői ismerkedhettek meg, hanem a makettet már a település lakossága is megtekinthette. Augusztus közepén újabb szakasz kezdődött a megvalósításban, az engedélyeztetési eljárás folyamata. Mivel az országos uszodafejlesztési program minden egyes eleme - így az Ipolypart úti leendő létesítmény is - kiemelt állami beruházásnak minősül, a tervek engedélyeztetéséhez országos főépítészi jóváhagyás is szükséges, ez már időközben megtörtént. Jelenleg a különböző hiánypótlások történnek, a hivatalos engedélyezést - önkormányzati tulajdonú terület lévén - a Balassagyarmati Járási Hivatal építéshatósági osztálya végzi, és a kiegészítéseket követően indulhat meg a közbeszerzési eljárás, illetve a kivitelező kijelölése. Az önkormányzattól származó tájékoztatás szerint optimális esetben heteken belül „megszülethet” a végleges engedély. Az előkészületek során, párhuzamosan a részletes kiviteli tervek is szorgosan készülnek, ezért legkorábban október elején köthetőek meg a kivitelezési szerződések. Várhatóan még a jövő hónapban megtörténhet az uszoda alapkőletétele, és megindulhat az építkezés az Ipoly- parti sportcentrumban. 2015. szeptember 12-én (szombaton) Művelődési Ház 3183 Karancskeszi Széchenyi út 16. w A Karancsvölgyi Jótevők Egyesülete rr , r Fozoversenyt es Mézes-sütemények verseny-ét M hirdeti meg Tetszés szerint bográcsos vagy tárcsán elkészített ételt várunk a nevezőktől. Mézes sütemények versenyére a nevezők az otthon elkészített sülijeikkel nevezhetnek. (Az elkészíteti süteményeket és azok receptjét a rendezvény napján legkésőbb 9 áráig kell a Művelődési Mázban leadni, eredményhirdetés 12 Órakor) Az ételek elbírálását rangos szakemberekből álló zsűri fogja megtenni, A fözőverseny résztvevőit díjazzuk, a díjátadás 15 órakor lesz a Fesztivál helyszínén, Nevezni lehet: 2015. szeptember 07. A Karancsvölgyi Jótevők Egyesíiletének Elnökénél. Botos Lajosáénál. 3182 Karancslapujtő, Rákóczi út 215. Tel.06-20-542-86-60, vagy az egyesület facebook oldalán. Bővebb felvilágosítás a kővetkező telefonszámokon; Botos Ágnes :+36- 20-542-86-60. Rozgony i Józsefné:+36-30-859-61 -81 Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Háború vagy béke? Ma már sokan nem emlékeznek arra, hogy mi történt 1939. szeptember elsején, illetve mi vezetett a második világháború kitöréséhez. Azóta három generáció nőtt fel, és egyre kevesebben élnek a háború résztvevői, szenvedői közül. A világ által megszenvedett következményeken túlmenően létrejött egy új világkezdemény, az Európai Unió, amelynek köszönhetően az öreg. kontinensen hat évtized óta nem dörög fegyver, nincs háború. De nézzük a dolgokat az elején, persze csak vázlatosan! Ha a II. világháború kitörését vizsgáljuk, szembetűnő az első világégés lezárásának közelsége, s az a tény, hogy utóbbi következtében Közép- és Kelet-Európa térképe oly’mértékben megváltozott, mint tán’ annak előtte sohasem. így megbomlott az a hatalmi egyensúly, amely a német és az orosz (szovjet) törekvéseket sakkban tarthatta volna. A háborút elvesztő hatalmak oly’ mértékű veszteségeket szenvedtek el, amelynek kikeveréséhez az akkor eltelt idő rövid volt, s a ’33as nagy gazdasági válság gal - soha nem látott magas inflációval és munkanélküliséggel - együtt a társadalmifeszültségszinté robbanásig nőtt Bármily’nehéz is volt az országok gazdasági helyzete, Európa békéje szempontjából a gyúelegy Németország politikai, hatalmi változása volt A revíziós - a területek visszaszerzésére, sőt új területek megszerzésére irányuló - törekvésekisittvoltaka legnagyobbak. így az első világháborút lezáró megalázó Versailles-i béke feltételei is hozzájárultak ahhoz, hogy 1933-ban az Adolf Hitler vezette nemzetiszocialista párt hatalomra jutott Az ország 1935-ben felmondta a békeszerződés katonai korlátozását, majd gyorsüteműfegyverkezésbe kezdett, s a dolgok innen már mszafordíthatatla- nokká váltak. A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő háborúja volt Kitörése Lengyelország 1939. szeptember elsejei megtámadáshoz köthető. A háborúban a szövetségesek (kiemelve: Egyesült Királyság, Szovjetunió, Egyesült Államok) és a tengelyhatalmak (Németország, Olaszország, japán) álltak egymással szemben. Kezdetben a tengelyhatalmak, majd 1942-től minden fronton (a keletin, a Csendes-óceánin és az afrikain is) a szövetségesek győzedelmeskedtek. A háborúban k& zel hetven nemzetvettrésztés több mint 73 millióan vesztették életüket, a civileket is beszámítva. A megszállt területeken a hadviselők terrorizálták a lakosságot, illetve ellenük visszaéléseket követtek el Ezen túlmenően a szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Drezda, Hamburg és Tokió ellen, sőt a világháború vége felé Hirosimára és Nagaszakira is atombombát dobtak, több mint százezer embert elpusztítva. A háború népirtásai közül kiemelkedik á holokauszt, amely több millió zsidó származású emberéletét követelte. A világégést követően a nürnbergi, majd a tokiói perben a háborús bűnösöket elítélték, s a háború 1947-ben, a párizsi békével lezárult A második világháborút követően az emberek békére vágytak és az európai egység megteremtésé j ben egy újabb világégés megakadályozását látták. Áz egység fontos volt azért is, hogy Európa visszanyerhesse nemzetközi tekintélyét \ az Egyesült Államok és a Szovjet- ; unió növekvő befolyásával szemben. Ebbe az irányba tett első lépés volt 1951-ben az Európai- Szén és ' Acélközösség létrehozása, amelynek kezdeményezői és támogatói között ott volt Jean Monet, Robert Schuman, Paul-Henri Spaak és AkidedeGasperiis. Őkméltánki- érdemelték a „Mr. Európa” címet i A párizsi szerződést aláíró alapító országok Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat- Németország és Olaszország voltak. Ez a hat ország írta alá 1957- ben az Európai Gazdasági Közösségről szóló római szerződést is, amely egyúttal az Európai Unió elődjének tekinthető. Az unió hivatalosan 1993. november elsejé vei, a maastrichti szerződés életbe lépésével jött létre, amelynek ha- zánk.2004. május ljétől lett tagja. Az alapító atyák első és legfontosabb célja békét és biztonságot " teremteni e „véráztatta földön”. Ma jó szívvel kijelenthető, hogy nemcsak az alapítók, hanem utá daik is jól tették dolgukat, hisz ; 2012. év Nobel-hpkedíjasa az Európai Unió lett. A díjjal az unió hat évtizedes munkáját jutalmazták, amely révén hozzájárulta bé ke és a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításához. És végül mit kívánhat a „hírnök”? Hatvan év múlva újabb No- bel-békedíjat! Bartos József
