Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-08 / 183. szám
Emlékkönyv a „házigazgató "-ró Közhely, de általános vigaszként jólesik belekapaszkodni: minden ember addig él, amíg emlékeznek rá. Csakhogy emlékezni sokféleképpen lehet Nyilván másként idézik meg eltávozott szeretteik alakját a magánemberek, a családok és sajátosan tükröződik kinek-kinek a személye az úgynevezett kollektív tudatban. Aligha véletlen, hogy a legnagyobbakat, a zseniket - Sophok-lesztőL, Arisztotelésztől, Leonardo da Vincin, Shakespearen, Bachon, Beethovenen, Mozarton, Goethén, Kanton és Hegelen át mondjuk Lev Tolsztojig, Csehovig, Lbsenig vagy Einsteinig - évezredek, évszázadok múltán is ismeri az egész világ, a magyarok pedig rögtön tudják, hogy ki volt Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály, Erkel Ferenc, Madáchlmre, Ady Endre, József Attila, Mikszáth Kálmán, YblMikós vagy éppen Szent-Györgyi Albert S megint egy másik kategóriát képeznek azok, akiknek a neve, munkássága egy meghatározott körben vált ki ősz; tatlan tiszteletet, elismerést. S az efféle megbecsülésnek is léteznek különféle megnyilvánulásai, fokozatai. Lehet méltón emlékezni valakire tanulmánnyal, monográfiával, verssel, drámai művel, előadással, táblával, szoborral, posztumusz kitüntetéssel, rendezvények szervezésével, utca, tér, intézmény elnevezéssel s lehet kiadványokkal, emlékkönyvekkel is. Az utóbbi módozatok fordultak elő Kerekes László (1939-2013) esetében: egyfelől tavaly október 22-én, a 75. születésnapján avatták fel a Pest megyei Dabason az ő nevét viselő új alkotóházat, másrészt ez évben a szintén dabasi székhelyű Galéria Alapítvány egy átgondoltan szerkesztett, felettébb tartalmas, igényesen fogalmazott reprezentatív kötetet jelentett meg róla. A könyv- bemutatóra néhány héttel ezelőtt Budapesten, a Magyar Népművelők Egyesülete XXXII. vándorgyűlés szakmai közegében került sor. Ez már mond valamit - nem is keveset - arról, hogy mivel foglalkozott a kötet címszereplője, a történések alapján azonban felmerülhet a kérdés: miért érdemel figyelmet e kiadvány Nógrád megyében is. Kerekes László Balassagyarmaton született, ott is érettségizett a Balassi Bálint Gimnáziumban. Salgótarjánba 1962-ben került a megyei moziüzemi vállalat grafikus-dekoratőrjeként. 1965- től dolgozott a Nógrád Megyei Népművelési Tanácsadónál s 1966-ban - a Szrogh György tervezte új épület avatásának évében - lett a jogutód, a József Attila Művelődési Otthon (ahogyan akkoriban nevezték a „ház”) művészeti főelőadója. Egy rövid időre visszatért ugyan a moziüzemhez, 1969-ben azonban igazgatóhelyettesnek, majd 1970- től igazgatónak nevezték ki a József Attila nevét viselő intézményben. Ez utóbbi tisztségben hat éven át munkálkodott, miközben - hasznosítva eredendő talentumát és rajzszakos tanári diplomáját - a város, a megyeszékhely kulturális, művészeti életének meghatározó személyiségévé vált. Pezsgő szellemi élet részese, nem kis mértékben szervezője, alakítója volt. Megszámlálhatatlanul sok eredeti formavilágú, jelentéstartalmú karakterisztikus katalógus, plakát, meghívó őrzi a keze munkáját. 1976- ban Zánkára, majd Budapestre szólította a munkája. A fővárosban több felelős, miniszteriális funkciót is betöltött, szak- tekintélynek számított. 1993-től egyre szorosabban kötődött Dabashoz, jelentős feladatokat vállalt a Kossuth Ház Galéria létrehozásában és működtetésében. Bár élete utolsó évtizedeit nem Nóg- rádban, nem Salgótarjánban töltötte, szoros, baráti kapcsolatokat ápolt mind a helyi szakemberekkel, mind a „hőskori tettestársakkal”, az értékteremtő „nagy idők” tanúival, formálóival. Ez híven tükröződik a kötet szerkezetében, a lapjain megjelent írásokban is. Dabas város polgármestere, Kőszegi Zoltán ajánlását követően a „Kulturális feladatellátás Salgótarjántól Dabasig” című fejezet kapott helyet, élén Kerekes László szakmai, emberi „ars poeticájá”- val: „A kultúra a mindennapi létezés minősége. Ahogyan élünk, ahogyan érdemes élni. ” (Az első mondat nem mellesleg rákerült az alkotóházon elhelyezett emléktáblára, Janzer Frigyes szobrász- művész alkotására is.) Értelemszerűen ebben a fejezetben olvashatók a helyi szerzők kifejezetten e kiadvány céljaira írott visszaemlékezései (jelen sorok írója mellett Kori.ll Ferenc fejtette ki gondolatait) de Sulyok László és Jakubovics Katalin korábban megjelent cikkei is idekerültek. A zánkai évek krónikása, Szilasi András szintén nógrádi, Salgótarjánban él. „A kulturális alaptörvény és a közművelődési szakfelügyelet” című részben Kerekes László is jelen van egykori eszmefuttatásaival, Németh János - aki az értelem és az érzelem kettősségét elemzi Kerekes életművében - pedig egy időben a megyei közművelődési intézet vezetője volt. „Uralják” a Nóg- rádhoz kötődő szerzők a „Kerekes László, az alkotóművész” című fejezetet. Prokai Gábor, aki régen távozott már Salgótarjánból, de a hetvenes évek elején együtt dolgozott itt vele, szakszerűen elemzi Kerekes tervező grafikusi munkásságát, amelynek jó része éppen a nógrádi megyeszékhelyen fogant. Tóth Elemér, a megyei lap publicistája annak idején több cikket írt Kerekesről, néhány a könyvbe is bekerült dr. Horváth István múzeumigazgató - a legjobb tarjáni barát - megnyitóbeszédével együtt, amelyet 2001-ben Kerekes László kulturális plakátjainak kiállításán mondott el, hol máshol, mint a József Attila Művelődési Központban. Mi sem természetesebb, minthogy jutottak egykori és mai nógrádiak, de legalább is palócfóldi kötődésűek (Baranyi Ferenc, Czinke Ferenc, Végh Károly, Tóth Csaba, Lóránt János, dr. Deák Ferenc) a „Pályatársak, barátok vallomásai” cíinű zárófejezetbe is. A kötet értékét megsokszorozza a rendkívül gazdag képanyag, amely egyrészt nyomon követi Kerekes László életét, családját, élénken reflektál a dabasi húsz évre, másrészt válogatást ad az alkotóművész által tervezett katalógusokból, könyvekből, egyéb kiadványokból, lógókból és illusztrációkat közöl festményeiből, grafikáiból is. Szerves részei a könyvnek Baranyi Ferenc, Czinke Ferenc, Vadász János és Ries Zoltán versei is. Sokan - főként a Kerekes László Emlékbizottság tagjai - sokat tettek azért, hogy megvalósuljon az alkotóház és megjelenjen az emlékkönyv. A legtöbbet azonban a dabasi Kossuth Művelődési Ház igazgatója - Kerekes László élettársa, emberi és szakmai szövetségese - Tapodi Katalin vállalta magára az ötletadástól a feltételek előteremtésén át a szerkesztésig, a kivitelezés gondos felügyeletéig, a bemutató megszervezéséig. Neki köszönhető, hogy Kerekes László munkásságán keresztül megőrződik egy fontos szakasza Salgótarján szellemi életének is. A kötet Scheitz András tervezte imponáló külcsínével, feltűnően magas tipográfiai, esztétikai színvonalával egész biztos az igazán hozzáértő, Kerekes László is elégedett lenne... Csongrády Béla Pályázatok fotósoknak Az 51. évében járó Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület sokrétű tevékenységében fontos helyet foglalnak el az időről-időre közzétett pályázatok, amelyeket a fotográfiával foglalkozók különböző csoportjai számára hirdetnek meg ilyen-olyan tematikával. Július végén két fotópályázat kiírása történt meg. részt venni. A fotókat bármilyen technikával lehet kezelni. A képeket cd-n vagy pendrive- on kell leadni vagy elküldeni december 3-áig beérkezően. A fotóklub címe: Salgótarján, Fő tér 5. sz. A felnőttek pályázatán a nevezési díj ezer forint, a középiskolás pályázaton nincs nevezési díj. Mindkét kategóriAz egyik pályázat a . \ FOTÓJA ában díjat kap az első fotóklub egyesület három helyezett ilrendes és pártoló 7^ tagjait, valamint ^ a Salgótarjánban o illetve Nógrád ^ megyében élő * amatőr és hivatá- ^ sós fotósokat akti- % vizálja a mindennapi letve két különdí- jat is kiosztanak. % V ^ Az eszközök te w makörben beérőt kezett, illetve a JP három tagú zsűri ? által elfogadott feleszközeink, tárgyaink: szerszámok, konyhai, háztartási (stb...) eszközök, témakörben. Pályázhatnak középiskolások is, de ők úgymond szabad témaválasztással. Mindkét pályázaton tizenöt digitális fényképezőgéppel készített illetve filmről vagy diáról digitalizált színes és mononchróm fotókkal lehet ,ti F6 s vv- «■ vételekből a fotógalériában, a diákok képeiből a József Attila Művelődési és Konferencia Központ Előtér Galériájában terveznek kiállítást rendezni egy később meghatározandó időpontban. A pályázati kiírás, illetve a nevezési lap a www.fotoklub- nograd.hu/aktuális/fotópályázat weboldalról tölthető le. „Kerekes László könyve” bemutatójára Budapesten került sor
