Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-08 / 183. szám

Emlékkönyv a „házigazgató "-ró Közhely, de általános vigaszként jól­esik belekapaszkodni: minden ember ad­dig él, amíg emlékeznek rá. Csakhogy emlékezni sokféleképpen lehet Nyilván másként idézik meg eltávozott szeretteik alakját a magánemberek, a családok és sajátosan tükröződik kinek-kinek a sze­mélye az úgynevezett kollektív tudatban. Aligha véletlen, hogy a legnagyobbakat, a zseniket - Sophok-lesztőL, Arisztotelész­től, Leonardo da Vincin, Shakespearen, Bachon, Beethovenen, Mozarton, Goethén, Kanton és Hegelen át mondjuk Lev Tolsz­tojig, Csehovig, Lbsenig vagy Einsteinig - évezredek, évszázadok múltán is ismeri az egész világ, a magyarok pedig rögtön tudják, hogy ki volt Petőfi Sándor, Mun­kácsy Mihály, Erkel Ferenc, Madáchlmre, Ady Endre, József Attila, Mikszáth Kál­mán, YblMikós vagy éppen Szent-Györgyi Albert S megint egy másik kategóriát ké­peznek azok, akiknek a neve, munkássá­ga egy meghatározott körben vált ki ősz; tatlan tiszteletet, elismerést. S az efféle megbecsülésnek is léteznek különféle megnyilvánulásai, fokozatai. Lehet mél­tón emlékezni valakire tanulmánnyal, monográfiával, verssel, drámai művel, előadással, táblával, szoborral, posztu­musz kitüntetéssel, rendezvények szer­vezésével, utca, tér, intézmény elnevezés­sel s lehet kiadványokkal, emlékköny­vekkel is. Az utóbbi módozatok fordultak elő Kerekes László (1939-2013) esetében: egyfelől tavaly október 22-én, a 75. szü­letésnapján avatták fel a Pest megyei Dabason az ő nevét viselő új alkotóhá­zat, másrészt ez évben a szintén dabasi székhelyű Galéria Alapítvány egy át­gondoltan szerkesztett, felettébb tartal­mas, igényesen fogalmazott reprezenta­tív kötetet jelentett meg róla. A könyv- bemutatóra néhány héttel ezelőtt Buda­pesten, a Magyar Népművelők Egyesü­lete XXXII. vándorgyűlés szakmai köze­gében került sor. Ez már mond valamit - nem is keveset - arról, hogy mivel foglalkozott a kötet címszereplője, a tör­ténések alapján azonban felmerülhet a kérdés: miért érdemel figyelmet e kiad­vány Nógrád megyében is. Kerekes László Balassagyarmaton született, ott is érettségizett a Balassi Bá­lint Gimnáziumban. Salgótarjánba 1962-ben került a megyei moziüzemi vállalat grafikus-dekoratőrjeként. 1965- től dolgozott a Nógrád Megyei Népmű­velési Tanácsadónál s 1966-ban - a Szrogh György tervezte új épület avatá­sának évében - lett a jogutód, a József Attila Művelődési Otthon (ahogyan ak­koriban nevezték a „ház”) művészeti fő­előadója. Egy rövid időre visszatért ugyan a moziüzemhez, 1969-ben azon­ban igazgatóhelyettesnek, majd 1970- től igazgatónak nevezték ki a József At­tila nevét viselő intézményben. Ez utób­bi tisztségben hat éven át munkálko­dott, miközben - hasznosítva eredendő talentumát és rajzszakos tanári diplo­máját - a város, a megyeszékhely kul­turális, művészeti életének meghatáro­zó személyiségévé vált. Pezsgő szellemi élet részese, nem kis mértékben szerve­zője, alakítója volt. Megszámlálhatatla­nul sok eredeti formavilágú, jelentéstar­talmú karakterisztikus katalógus, pla­kát, meghívó őrzi a keze munkáját. 1976- ban Zánkára, majd Budapestre szólítot­ta a munkája. A fővárosban több felelős, miniszteriális funkciót is betöltött, szak- tekintélynek számított. 1993-től egyre szorosabban kötődött Dabashoz, jelen­tős feladatokat vállalt a Kossuth Ház Ga­léria létrehozásában és működtetésé­ben. Bár élete utolsó évtizedeit nem Nóg- rádban, nem Salgótarjánban töltötte, szoros, baráti kapcsolatokat ápolt mind a helyi szakemberekkel, mind a „hősko­ri tettestársakkal”, az értékteremtő „nagy idők” tanúival, formálóival. Ez hí­ven tükröződik a kötet szerkezetében, a lapjain megjelent írásokban is. Dabas város polgármestere, Kőszegi Zoltán ajánlását követően a „Kulturális feladatellátás Salgótarjántól Dabasig” cí­mű fejezet kapott helyet, élén Kerekes László szakmai, emberi „ars poeticájá”- val: „A kultúra a mindennapi létezés mi­nősége. Ahogyan élünk, ahogyan érdemes élni. ” (Az első mondat nem mellesleg rá­került az alkotóházon elhelyezett emlék­táblára, Janzer Frigyes szobrász- művész alkotására is.) Értelemszerűen ebben a fejezetben ol­vashatók a helyi szer­zők kifejezetten e kiad­vány céljaira írott visszaemlé­kezései (jelen sorok írója mellett Kori.ll Ferenc fejtette ki gondolatait) de Sulyok László és Jakubovics Kata­lin korábban megjelent cikkei is ide­kerültek. A zánkai évek krónikása, Szilasi András szintén nógrádi, Sal­gótarjánban él. „A kulturális alaptör­vény és a közművelődési szakfelügye­let” című részben Kerekes László is jelen van egykori eszmefuttatásaival, Németh János - aki az értelem és az érzelem ket­tősségét elemzi Kerekes életművében - pedig egy időben a megyei közművelődé­si intézet vezetője volt. „Uralják” a Nóg- rádhoz kötődő szerzők a „Kerekes Lász­ló, az alkotóművész” című fejezetet. Prokai Gábor, aki régen távozott már Sal­gótarjánból, de a hetvenes évek elején együtt dolgozott itt vele, szakszerűen elemzi Kerekes tervező grafikusi mun­kásságát, amelynek jó része éppen a nóg­rádi megyeszékhelyen fogant. Tóth Ele­mér, a megyei lap publicistája annak idején több cikket írt Kerekesről, néhány a könyvbe is bekerült dr. Horváth István múzeumigazgató - a legjobb tarjáni ba­rát - megnyitóbeszédével együtt, ame­lyet 2001-ben Kerekes László kulturális plakátjainak kiállításán mondott el, hol máshol, mint a József Attila Művelődési Központban. Mi sem természetesebb, minthogy jutottak egykori és mai nógrá­diak, de legalább is palócfóldi kötődésű­ek (Baranyi Ferenc, Czinke Ferenc, Végh Károly, Tóth Csaba, Lóránt János, dr. De­ák Ferenc) a „Pályatársak, barátok vallo­másai” cíinű zárófejezetbe is. A kötet értékét megsokszorozza a rendkívül gazdag képanyag, amely egyrészt nyomon követi Kerekes Lász­ló életét, családját, élénken reflektál a dabasi húsz évre, másrészt válogatást ad az alkotóművész által tervezett ka­talógusokból, könyvekből, egyéb kiad­ványokból, lógókból és illusztrációkat közöl festményeiből, grafikáiból is. Szerves részei a könyvnek Baranyi Fe­renc, Czinke Ferenc, Vadász János és Ries Zoltán versei is. Sokan - főként a Kerekes László Em­lékbizottság tagjai - sokat tettek azért, hogy megvalósuljon az alkotóház és megjelenjen az emlékkönyv. A legtöbbet azonban a dabasi Kossuth Művelődési Ház igazgatója - Kerekes László élettár­sa, emberi és szakmai szövetségese - Tapodi Katalin vállalta magára az ötlet­adástól a feltételek előteremtésén át a szerkesztésig, a kivitelezés gondos fel­ügyeletéig, a bemutató megszervezéséig. Neki köszönhető, hogy Kerekes László munkásságán keresztül megőrződik egy fontos szakasza Salgótarján szellemi éle­tének is. A kötet Scheitz András tervezte imponáló külcsínével, feltűnően magas tipográfiai, esztétikai színvonalával egész biztos az igazán hozzáértő, Kere­kes László is elégedett lenne... Csongrády Béla Pályázatok fotósoknak Az 51. évében járó Nógrád Me­gyei Fotóklub Egyesület sokrétű tevékenységében fontos helyet foglalnak el az időről-időre köz­zétett pályázatok, amelyeket a fotográfiával foglalkozók külön­böző csoportjai számára hirdet­nek meg ilyen-olyan tematiká­val. Július végén két fotópályázat kiírása történt meg. részt venni. A fotókat bármi­lyen technikával lehet kezelni. A képeket cd-n vagy pendrive- on kell leadni vagy elküldeni december 3-áig beérkezően. A fotóklub címe: Salgótarján, Fő tér 5. sz. A felnőttek pályázatán a nevezési díj ezer forint, a kö­zépiskolás pályázaton nincs ne­vezési díj. Mindkét kategóri­Az egyik pályázat a . \ FOTÓJA ában díjat kap az első fotóklub egyesület három helyezett il­rendes és pártoló 7^ tagjait, valamint ^ a Salgótarjánban o illetve Nógrád ^ megyében élő * amatőr és hivatá- ^ sós fotósokat akti- % vizálja a mindennapi letve két különdí- jat is kiosztanak. % V ^ Az eszközök te w makörben beér­őt kezett, illetve a JP három tagú zsűri ? által elfogadott fel­eszközeink, tárgyaink: szerszámok, konyhai, háztartá­si (stb...) eszközök, témakörben. Pályázhatnak középiskolások is, de ők úgymond szabad téma­választással. Mindkét pályáza­ton tizenöt digitális fényképe­zőgéppel készített illetve filmről vagy diáról digitalizált színes és mononchróm fotókkal lehet ,ti F6 s vv- «■ vételekből a fotógalé­riában, a diákok képei­ből a József Attila Művelődési és Konferencia Központ Előtér Galériájában terveznek kiállí­tást rendezni egy később meg­határozandó időpontban. A pályázati kiírás, illetve a ne­vezési lap a www.fotoklub- nograd.hu/aktuális/fotópályázat weboldalról tölthető le. „Kerekes László könyve” bemutatójára Budapesten került sor

Next

/
Oldalképek
Tartalom