Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-07 / 182. szám

„Igazi menekültekhez nincs szükségünk kvótára” Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter­rel közölt interjút csütör­töki számában a Passauer Neue Presse című bajor lap Igazi menekültekhez nincs szükségünk kvótá­ra címmel. Berlin. Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy Magyarország miként kezeli az ideiglenes biz­tonsági határzár megépítésével kapcsolatos bírálatokat, elmond­ta, hogy a legnagyobb kihívás az illegális migráció, amelynek ügyében még nem sikerült Euró­pában hatékony közös álláspon­tot kialakítani. Hozzátette, hogy meg kell védenünk Magyaror­szágot és a magyar lakosságot, és mivel schengeni külső hatá­runk van, egész Európát is véde­nünk kell. Kiemelte, hogy világos kü­lönbséget kell tenni a menekül­tek és gazdasági menekültek kö­zött. Magyarország mindig is vé­delmet nyújtott az igazi mene­külteknek, de gazdasági mene­külteket nem fogadunk el - húzta alá Szijjártó Péter. A migránsok száma már meg­haladta a 1Ó0 ezret és az összes uniós tagállam közül Magyaror­szágra érkeznek a legtöbben. így nem volt más megoldás, mint egy fizikai akadály felépítése - mondta a miniszter, rámutatva, hogy Magyarországra kettős nyomás nehezedik, hiszen a tá­vozó menekülteket az uniós sza­bályok alapján visszaküldhetik. Harapófogóban vagyunk - fo­galmazott Szijjártó Péter. A kötelező befogadási kvóták­ról szóló elképzelés elutasításá­ra vonatkozó kérdésre azt vála­szolta, hogy Magyarországról el­vinni kell a menekülteket, nem pedig visszaküldeni: ezért mon­dunk nemet a kvótarendszerre. Arra a kérdésre, hogy euró­pai hozzáállást tükröz-e az a kampány, amelynek alapján úgy tűnik, hogy Magyarország egyáltalán nem kér a menekül­tekből, Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország a múltban mindig befogadott politikai vagy vallási okok miatt üldözöt­teket, és a jövőben is így jár el, de otthon erről nem beszélünk hangosan, mert az veszélyezte­ti a fogadókészséget. Kifejtette: a gazdasági mene­kültek megoldhatatlan problé­ma elé állítják Európát. A meg­oldás Európán kívül van, és mi, Európa országai milliárdos nagyságrendű segélyeket kül­dünk a gazdasági menekültek származási országaiba, méghoz­zá anélkül, hogy a kivándorlás leállítását támasztanánk feltéte­lül. Ezen változtatni kell, és nem kvótákról kellene beszélni, ha­nem arról, hogy miként lehet megoldani a problémákat hely­ben - hangsúlyozta a külgazda­sági és külügyminiszter. Ami pedig az igazi menekül­teket illeti, nincs szükség kvó­tákra: Magyarországon szíve­sen befogadjuk őket - mondta Szijjártó Péter. Az utóbbi években Európa és az Egyesült Államok részéről megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: Ma­gyarország európai demokrácia, és nem igaz, hogy elnyomják a médiát vagy az ellenzéket. Hoz­zátette: előítéletek ellen nehéz harcolni, hiszen előítéletekről nem lehet eszmecserét folytatni. Ugyanakkor a kormány bármi­kor hajlandó konkrétumokról tárgyalni. Kiemelte, hogy a kormány in­tézkedéseinek lakossági támo­gatottsága erős, és Magyaror­szág elvégezte a házi feladatát. Magyarországon van a második legnagyobb gazdasági növeke­dés, az államadósság csökken, a költségvetési hiány 3 százalék alatt van, holott 2010-ben súlyo­sabb volt a helyzet,! mint Görög­országban. Ném mindig csak kritizálni kellene minket, ha­nem megnézni, hogy hol tartunk - mondta Szijjártó Péter. A halálbüntetés körüli vitáról elmondta: a kormány világossá tette, hogy semmilyen módon nem tervezi az intézmény újbó­li bevezetését. Azzal kapcsolat­ban pedig, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság el­nöke nemrégiben a Helló diktá­tor! felkiáltással üdvözölte Orbán Viktort, a miniszter úgy véleke­dett, ezek a szavak azt jellemzik, aki elmondta őket. Orbán Viktor pedig igazi demokrata, és nem lottón nyerte a hivatalát, hanem demokratikus választáson - je­gyezte meg Szijjártó Péter. Az Oroszországhoz fűződő Vi­szonnyal és az ukrán válsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyon erősen tá­mogatja Ukrajnát, ugyanakkor földgázfogyasztását 85 százalék­ban orosz forrásból fedezi, és Oroszország volt a második leg­fontosabb kereskedelmi partne­re. Az orosz export a szankciók miatt a felére csökkent, de Ma­gyarország tartja magát a közös európai döntésekhez. Hozzátette, hogy Európa csak akkor lehet versenyképes, ha a kontinens nyugati és keleti fele együttműködik. Felidézte, hogy Angela Merkel német kancellár egy Lisszabontól Vlagyivoszto­kig húzódó közös gazdasági tér­ség kialakítását szorgalmazta. A miniszter kiemelte, hogy irány­mutatónak tartja ezt a gondola­tot. Hozzáfűzte, hogy nem sza­bad megsérteni az államok hatá­rait és szuverenitását. Magyarország euróöVezeti csatlakozásának kilátásairól szólva rámutatott, hogy az uniós tagság az euróövezeti csatlako­zás kötelezettségével jár, ugyan­akkor nemcsak önmagát, ha­nem az egész övezetet veszélyez­teti az olyan ország, amely túl korán lép be a közös pénzt hasz­náló uniós országok közösségé­be, Magyarországnak pedig to­vább kell erősödnie és társadal­mi konszenzust kell kialakítani az euró bevezetésének ügyében. Etikai kódexet akarnak elfogadtatni Budapest. Az MSZP szerint az állam által írt etikai kódexet akarnak a pedagógusokkal el­fogadtatni. Kunhalmi Agnes, az Ország- gyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, diktatúrákban az állam, demokráciákban a szakma al­kot etikai kódexet A szabály- gyűjteményt készítő Nemzeti Pe­dagógus Kar (NPK) az állam kreálmánya, szakmailag nem el­fogadott szervezet - tette hozzá. Véleménye szerint az NPK napokban nyilvánosságra ho­zott etikaikódex-tervezete gü- miszabályokkal van tele, és nem lehet tudni, ki dönti el, mi számít szabályszegésnek. Emlékeztetett arra, hogy a karba kötelezően be kell lép­nie minden állami iskolában tanító pedagógusnak. Kunhalmi Ágnes azt is meg­kérdőjelezte, van-e erkölcsi alapja a kormányzatnak etikai kódexet létrehozni egy meg­csorbított demokráciában. Szerinte a kódextervezetben lévő szabályok nem fogják nö­velni a pedagóguspálya presz­tízsét. Pusztán arra lesznek jók, hogy azok alapján retorzió érje a pedagógusokat. Az MSZP-s képviselő ki­emelt néhány tervezett sza­bályt, így a méltó viselkedésre, a pedagógusok megjelenésére vonatkozót. Azt firtatta, hány fekete pontot osztanak ki a pe­dagógusoknak, ha megszegik ezen szabályokat. ’ {»a v -> Á> A Jobbik nyilvános vitát szeretne Budapest. A lobbik frakcióve­zető-helyettese nyilvános vitára hívja Varga Mihály nemzetgaz­dasági minisztert a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjle­hetőségének kérdéséről. Volner János erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján be­szélt, ahol szomorúnak minősí­tette a kormány lejárató kampá­nyát Az ellenzéki politikus fon­tosnak nevezte, hogy a tárcave­zetővel ütköztessék érveiket az intézkedés hatásait illetően. Úgy vélte, előremutató és igazságos lenne, ha a nőkhöz hasonló fel­tételek vonatkoznának a férfiak­ra is, és emlékeztetett arra, hogy rövid időn belül népszavazás le­het a kérdésben. Utalt arra is, hogy pártja tavaszi kampányá­ban már 200 ezer aláírást gyűj­töttek, és azt ígérte: a Jobbik még 2018 előtt megtalálja a lehetősé­get arra, hogy kikényszerítse a korai nyugdíjazást A frakcióve­zető-helyettes egyúttal arról is beszámolt hogy kiszélesítenék a nők 40 év munkaviszony utá­ni nyugdíjazásának lehetősége­it és beleszámítanák azt az időt amelyet az illető a házastársa vagy családtagja otthoni ápolá­sával töltött Felelős döntés volt az építés felgyorsítása Budapest. A Fidesz szerint a kormány felelősen csele­kedett, amikor felgyorsította a magyar-szerb határon lé­tesülő műszaki határzár megépítését, amelynek munká­latai megfelelően haladnak, augusztus 31-re elkészül a határzár - mondta a kormánypárti frakció szóvivője csütörtökön Budapesten. Tuzson Bence sajtótájékoztatóján óriásinak nevezte a Magyarországot sújtó migrációs nyomást, amely - mint hangsúlyozta - nem csökken, naponta ezrek érkeznek az országba. Közölte: az idén az előző éjfélig 109 105-en lépték át illegálisan a magyar határt, közülük 108 383- an Szerbia felől. A határzár szerinte az egyetlen hatékony módja a probléma kezelésének. A frakciószóvivő arról is beszélt, sajnálják, hogy a bal­oldal nem látja az illegális bevándorlás problémáját, ha rajtuk múlna, akkor mindenkit beengednének Magyar­országra, a köztulajdonban álló intézményeinket és a tö­megközlekedésünket is ingyenesen bocsátanák a beér- kezők rendelkezésére. Ennek költségeit pedig a magyar emberekkel fizettetnék meg - tette hozzá. Tuzson Bence szerint míg 2004-ben a baloldal nemet mondott a határon túli magyarokra, addig most igent kí­vánnak mondani a bevándorlókra. Úgy értékelte, hogy a baloldal csak a bevándorlókkal szemben toleráns, a magyar emberekkel szemben nem. Hozzáfűzte: Botka László, Szeged szocialista polgár- mestere is csak gúnyos, cinikus megjegyzéseket tesz a határzárral kapcsolatban, holott városában is érzékelhe­tő a probléma súlyossága. A szóvivő arra szólította fel a baloldalt, hagyjon fel be­vándorláspárti politikájával, mert az rövid távon a magya­rok biztonságát, középtávon a megélhetését, hosszú távon pedig az európai és a magyar kultúrát veszélyezteti. A fővárosban is áldatlan állapotok uralkodnak Budapest. Áldatlan állapotok alakultak ki a fővárosban is a tö­meges bevándorlás miatt; sem a kormány, sem a főváros vezetői nem akarják, hogy a migránsok Budapest közterein éljenek, ez in­dokolta a tranzitterületek kialakí­tását - mondta Kovács Zoltán kor­mányszóvivő az Ml aktuális csa­torna Ma este című műsorában. Szavai szerint az illegális migránsok nem tartják be a rá­juk vonatkozó szabályokat; Bu­dapest közterületein olyanok vannak, akiknek valamelyik befogadóállomáson lenne a he­lyük. Közbiztonsági, közegész­ségügyi kockázatot jelent ez a helyzet, ezek fenntarthatatlan állapotok - jelentette ki. Kovács Zoltán emlékeztetett ar­ra is, hogy az Európai Bizottság a nagy migrációs nyomás miatt 8,5 millió eurós segítséget ígért Ma­gyarországnak. Hozzátette: a pénz még nem érkezett meg, de biztos abban, hogy az ígéretet betartják. A Sormásra és Martonfára ter­vezett ideiglenes befogadó­állomásokkal kapcsolatban azt mondta: nehéz döntés volt az át­meneti állomások területének ki­jelölése, nehéz lenne olyan tele­pülést találni az országban, ahol bárki örömmel fogadna egy ilyen létesítményt. HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom