Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-06 / 181. szám
Sikeres keresés Egy eltűnt nő keresését hajtották végre - sikerrel - nemrég Nagylócon Szenográdi Ferenc Nagylóc.- A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodásunknak megfelelően, az elmúlt napokban riasztott minket a Szécsényi Rendőr- kaptányság - mondta Juhász Zoltán, a Cserhát Mentőkutyás, Különleges Mentő, Önkéntes Tűzoltó Közhasznú Egyesület elnöke. Nagylócon egy középkorú nő eltűnését jelentették be, akinek a rendelkezésekre álló információk alapján a közeli erdőben veszett nyoma. A rendőrkapitányság beosztottjai, a helyi polgárőr egyesület és a mentőcsoport tagjai mentőkutyákkal, technikai eszközökkel azonnal a kutatására indultak. A település közelébe érve, éjszaka az autó fényénél egy egyedül bolyongó személyre lettek figyelmesek, aki az útról letérve a közeli kukoricásba ment be.- Miután szem elől tévesztettük, és rövid időn belül nem észleltük, hogy a kukoricást elhagyta volna, elővettük a hőkameránkat, amelynek segítségével gyorsan behatároltuk a személy hollétét. Követve őt a település melletti erdős részen, a kutatásban kutyákkal részt vevő szécsényi rendőröket hívtuk segítségül, akik feltartóztatták a keresett személyt. Kiderült róla, hogy körözés alatt áll. A mentőszolgálat munkatársai az ellátás céljából kórházba szállították - fejtette ki Juhász Zoltán. Piros-fehér lengyel lobogót lengetett a szél a balassagyarmati Szent Anna-nap körforgásában, és gyönyörű népviseletbe öltözött csinos lányok húzták a talpaláva- lót. De mit is kerestek a palóc forgatagban ők? Kiderült, egy nemzetközi tábor résztvevőiként csatlakoztak a búcsú kavalkádjához. Zenei kavalkád a „visegrádi" táborban rekednek a fiatalabb és idősebb generációk tartós együttműködésére, a tudás átadására. Tehát e tekintetben, a közeli és távoli jövő szempontjából, a honi állapotok javítása céljából is hasznos lehet a tábor. A hat nap során az altalános- és középiskolás gyerekek rengeteg hasznos, ismeretterjesztő és szórakoztató programokon vehettek részt. A környék kézművesei látogattak el hozzájuk, és az ősi mesterségek legegyszerűbb fogásait tanították meg nekik, de elmerülhettek a láb-bábozás rejtelmeiben is. Természetesen nem maradhatott el a palóc tájra legjellemzőbb táncok betanítása, és sok-sok kirándulás a környéken. A fiatalok eljutottak Drégelypalánkra, megismerkedtek Hollókő nevezetességeivel, bejárták Balassagyarmatot. Nagy meglepetést okozott számukra, amikor az ilinyi Derelye- fesztiválon vendégeskedő testvértelepülési küldöttségek tagjai, olaszok, lettek, lengyelek vendégeskedtek náluk Veres Béláné ilinyi alpolgármester vezetésével - amiből közös, vidám muzsikálás kerekedett. A Szent Anna-nap kavalkád- jában a tábor résztvevői nem csak felvonultak a vallásos menetben, hanem műsort is szolgáltattak - a népviseletes, sokszoknyás, ezer hasonló eseményt átélt asszonyok és férfiak érdeklődéssel fogadták a fülek számára eleinte kissé idegenül hangzó, de könnyen megszerethető „polonéz” dalokat. Hegedűs H. Szügy. Az Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás szlovák és lengyel partnerszervezeteivel közösen jelentkezett a Visegrádi Alap pályázatára, és így valósult meg a tábor, ahol magyar részről Ipolyvecéről, Szügyből, Balassagyarmatról, a Felvidék Ipoly-menti településeiről, Ipolykérről, Ipolynyékről, Nagycsalomjáról, Ipolyvarbóról érkeztek ide, míg Lengyelországból Spytkowice és Gdansk tizenhárom-tizennyolc esztendős hagyományőrző fiataljai vettek részt a szügyi székhelyű hatnapos rendezvénysorozaton. A szervezők nevében Pásztor Ildikó és Szegner Sarolta elmondta, az előkészítés során szembesültek azzal, hogy néhány kivételtől eltekintve az Ipoly két partján lévő magyar ajkú településeken alig működik olyan csoport, ahol a munkába, az együtt éneklésbe, muzsikálásba bevonnák a tizenéves ifjúságot, és a néptánc oktatása is javarészt az általános iskolákra, és nem a civil szerveződésekre épül. így az ilyen közösségek tagjai főleg nagymamákból és nagypapákból állnak, mint ahogy azt az egyes fellépéseken a nagyközönség is tapasztalhatja. Ezzel szemben például Lengyelországban tudatosan töW Elengedhetetlen kelléke a pikniknek Salgótarja? A szalonnasütővas manapság elengedhetetlen kelléke szalonnasütéseknek, piknikeknek. A tűzben felforrósított korongok közé helyezzünk néhány szelet szalonnát (kolbásszal is tökéletes lesz), a kisülő zsírral locsoljuk meg a kenyerünket és már kész is a „csöpögtetős kenyér”, amely friss zöldségekkel a legfinomabb. A szalonnasütővas a kerti sütés-főzés elengedhetetlen kelléke. Hasznos szerszám szalonna-, vagy kolbászsütéshez, húsok, zöldségek grillezéséhez! Manapság az ország több vidékén újdonságként hat ez az eszköz, pedig már a 19. század óta létezik! Ezért is hasznos és jó ajándék lehet ha vendégségbe készülünk. Salgótarjánban, az Acélgyárban és a Tűzhelygyárban dolgozó munkások találták fel ezt a szalonnasütési módszert. Ők készítették el a gyárakban előállított fémszerkezetek, alkatrészek fel- használásával az első szalonnasütővasakat. Felvételeinkkel próbálunk kedvet csinálni és egyben jó étvágyat, ha kedvet kaptak egy kis nyársalárhoz. Gyurkó Péter képriportja A lengyel fiatalok fellépése a Palóc Búcsún «jy
