Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-28 / 198. szám

/ 2015. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK Három az egyben A település önkor­mányzata augusztus 29-én, szombaton rendezi meg a 19. Falunapot, a 65. Bányásznapot és 4. Rock találkozót. A progra­mok 13 órakor kezdődnek a bá­nyász emlékmű megkoszorú­zásával, amit a megnyitó követ a Központi Parkban. Itt a nap folyamán az érdeklődők megte­kinthetik a Mihálygergei Mazsorett Tánccsoport, a Palóc Néptánc Együttes, a Sahara Hastánc Együttes, a Kazári Ro­ma Néptánc Együttes fellépé­sét, a Savaria Művészeti Iskola moderntánc bemutatóját és Széli László break tánc műso­rát. Színpadra lép még a Kero­zin és a Happy Gang zenekar, valamint KaczorFeri és Balázs Pali is. Ezzel párhuzamosan több helyszínen folytatódik a rendez­vény: a jelenlévők a közösségi házban megtekinthetik Sándor János fotókiállítását, a hagyo­mányőrző fegyver- és hadtörté­neti bemutatót, valamint kipró­bálhatják a repülőgép-szimulá­tort is. A sportpályán pedig meg­nézhetik a Vizslás-Karancsalja ifi és felnőtt labdarúgó mérkőzé­seket A rock színpadon koncer­tet ad a Zord, az ÚJ nap, az Alcatraz, a Dreamless, a Silent Storm, a Kottán kívüliek, az Akusztic Project és a Bridge in the soul river. Mindezek mellett az érdek­lődők megcsodálhatják Bocsi Éva babakészítő mester palóc baba-tárlatát, vért adhatnak a rászorulóknak és részt vehet­nek a motoros találkozón is. A programok sorát a tűzijáték után a retro disco zárja Vanilla Creep- pel. Az ország többi megye- székhelyéhez hasonlóan csütörtökön Salgótarján­ban is megtartották a me­gyei szakmai tanévnyitót. A megyeháza dísztermé­ben rendezett konferenci­án egyebek mellett szó volt a köznevelés megerő­sítésének, megújításának lehetőségeiről és eszköze­iről, de a résztvevők meg­ismerkedhettek az Okta­tási Hivatal új szervezeti felépítésével, feladatbővü­lésével, valamint bemu­tatták a Nemzeti Közne­velési Portált is. Szigeti András Salgótarján. - Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, hogy közös jövőnk sikeressége szempontjából a ta­nároknál talán csak egy fonto­sabb embercsoport él ebben a Tartalmilag erősítették meg a köznevelést hazában. Mégpedig azok, akiket a pedagógusok nevelnek. S ez roppant felelősség. Akik pedig ezt a felelősséget vállalják, meg­érdemlik a társadalom megbe­csülését, kitüntető figyelmét, va­lamint a sokoldalú szakmai se­gítséget is - kezdte köszöntőjét Skuczi Nándor, a megyei közgyű­lés elnöke. Hozzátette: az ország oktatás- politikai vezetői felfigyeltek rá, hogy a soha nem látott sebességű információs áradat közepette gyermekeink számára minden­nél fontosabb a nevelés, amely­nek része az oktatás, vagyis az ismeretek átadása-átvétele. Köz­nevelésünk pedig alaptételként határozta meg, hogy az egységes tananyaghoz egyenlő eséllyel jut­hasson hozzá minden magyar gyermek. Ez pedig csak úgy való­sulhat meg, hogy - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központok eredményes működése mellett - a szakmai szolgáltatások minden köznevelési intézménybe becsa­tornázható, jól működő rendsze­rét is meg kell teremteni. Ezért alakultak meg a Pedagógiai Okta­tási Központok. Zárásként kifejtette: bízik ben­ne, hogy a csütörtöki tanácsko­záson hallottak - a 2015-ló-os tanévet érintő hatályos és várha­tó szakmai, szakmapolitikai vál­tozásokról, bővülésekről - segít­ségül szolgálnak a nagyra be­csült pedagógustársadalomnak, így pedig rajtuk keresztül gyer­mekeink eredményes nevelése- oktatása okán mindannyiunk jö­vőjét szolgálják majd szűkebb hazánkban is. Ezt követően az esemény résztvevői meghallgathatták az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának helyettes államtitkára, Sipos Imre előadását a közneve­lés megerősítésének és megújí- tásáhak lehetőségeiről, eszköze­iről. Kiemelte: a minőségi okta­tás célja a hátránykompenzáció, a versenyképes tudás biztosítá­sa és az esélyteremtés. Az isko­larendszernek ezeket egyszerre kell biztosítania. Az alapvető fel­adatok között említette a kis­gyermekkori nevelés kiterjesz­tését, a végzettség nélküli iskola- elhagyás megelőzését és arányá­nak csökkentését, valamint szót ejtett a minden hároméves gyer­mekre vonatkozó kötelező óvo­dáztatásról is. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az óvoda esélyterem­tő szerepének növelésére 1,3 mil­liárd forint áll rendelkezésre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Ope­ratív Program keretében. Emel­lett hangsúlyozta: az intézmény- rendszer átszervezése, a fenntar­tói struktúra átalakítása, a nem­zeti alaptanterv átgondolása egy- aTánt a köznevelés tartalmi megerősítését célozta. Az elkövet­kező időszak feladatai közül az intézményrendszer, a módszer­tan és a tartalom fejlesztése a cél. A konferencia folytatásában egyebek mellett az Oktatási Hi­vatal új szervezeti felépítéséről, feladatbővüléséről, a Nógrád me­gye köznevelési intézményháló­zat aktuális helyzetéről és a Nemzetközi Köznevelési Portál­ról szóló előadásokat is meghall­gathatták a résztvevők. Norvég „cigányok" a Cserhát lankái közt rópai cigányzenére, és megfogal­mazta a mottóját, amely így is hangozhat: „kell, hogy magyar zenét játsszak”. Ráadásul Gjertrud Ökland nem elégedett meg azzal, hogy a távoli északról szemlélje ezt a varázslatos mu­zsikát, komoly tanulmányokba kezdett, eljött hazánkba, megis­merkedett több prímással, köz­Hamarosan mi magunk is megcsodálhattuk mindezt. Való­ban furcsa látványt nyújtott, amint felengednek, magyar „hangulattal” itatódnak át a ko­moly, zeneakadémiai műveltsé­gű művészek. Elsőrangú hege­dű - és klarinétszólók hangoz­tak fel, az egyébként a csellót „bűvölő” hölgy pedig olyan érde­kesen zengte a lovári nyelvű da­lokat, hogy azt még Bangó Mar­git is megirigyelhetné. A Norvé­gia több tájáról összeverbuváló­dott zenekar egyetlen tagja ma­gyar csupán, a cimbalmos, Bangó Emészt. A rendezvényt követően, a Kállay-kastély parkjában tartott fogadáson két taggal beszélget­tünk. A „kontrás” Trond Villa és a nagybőgős Pal Thorstensen kifej­tette, ők ketten már több mint húsz esztendeje zenélnek közö­sen, és az együttesük repertoár­ja rendkívül széles, sokszor csak közvetlenül a fellépés előtt döntik el, mit is adnak elő: magyaros ci­gányzenét, román dallamokat, vagy odesszai ukrán-klezmer da­rabokat. Nagyon szeretnek Ma­gyarországra jönni, hazánkban évente kétszer-háromszor is meg­fordulnak, gyakran nagy döbbe­nettel, de egyben mély elismerés­sel nézik-hallgatják őket, hogy „jé, a norvégok is mennyire isme­rik ezt a muzsikát”. Trond Villa néhány magyar szót is megta­nult, érdekes módon számára a legszebb hangzású szó ékes anya­nyelvűnkön: a mintabolt. Hegedűs H. - Sztranyovszky B. (Folytatás az 1. oldalról.) Bércéi. De hogyan is kerülnek norvég művészek a Cserhát dimbes-dombos vidékén meg­búvó községbe? A kapcsolódási pont Buda János személye. A Bércéi TV munkatársát kérték ugyanis fel Gjertrud Öklandék, hogy készítse el a zenekarról szóló dokumentumfilmet. A mű elkészült, ajándékul pedig a héttagú „banda” eljött a nógrá­di faluba, egy kicsit szórakoz­tatni a nagyérdeműt. Zsúfolásig megtelt a művelő­dési ház nagyterme az esemény­re. Előbb JánváriAndrásné, a há­zigazda polgármester köszöntöt­te a jelenlévőket, majd részlete­ket mutattak be a közel egyórás dokumentumfilmből. Ebből ki­derült, miként figyelt fel az oslói zeneakadémián tanult hegedűs­asszony a hamisítatlan kelet-eu­A bejátszást követően a helyi „értékek” léptek színpadra: gyer­mekek furulyás csoportja, Kerék Edina tiszta énekével és a hagyo­mányőrző népdalkor. Eközben érkezett meg Töve Skarstein nagykövet asszony, aki rövid be­szédében elmondta, három éve látja el szolgálatát Magyarorszá­gon, de még nem járt ezen a nóg­rádi vidéken. Hozzátette, rend­kívül büszke arra, hogy egy nor­vég együttes ilyen hű tolmácso­lásban játssza a cigányzenét, ami egész Európában igazi kü­lönlegességnek számít. tűk if). Kállay Kis Ernővel, és a filmben tett megfogalmazása szerint: „figyeltem a kezüket, a mozdulatukat, hogy kell a vonót húzni”. Ma pedig már a világ számos pontján népszerűsítik norvég módra a magyar cigány­muzsikát. Töve Skarstein nagykövet asszony (jobbra) köszöntője Sipos Imre Skuczi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom