Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-26 / 196. szám
T 2015. AUGUSZTUS 20., SZEROA O©Q[l!CD0[120 Hatalmas leletere bukkantak A kihalt barlangi oroszlán mintegy 500 csontmaradványára, az eddigi legnagyobb leletegyüttesére bukkantak orosz régészek az Urál-hegység Imanaj-barlangjában Baskíriában. Moszkv i, Mélyen a barlang belsejében folyt az ásatás, amelynek során egy barlangi medve koponyáját is megtalálták, a csontot őskori lándzsahegy szúrta át. Más fegyverek is előkerültek, annak azonban nem találták jelét, hogy a barlangot ember lakta volna - olvasható a Siberian Times online kiadásában. Szakértők úgy vélik, öt vagy hat gigászi méretű, nagyjából 13 ezer éve kihalt barlangi oroszlán csontjaira bukkantak. Mintegy 500 oroszláncsontot és csonttöredéket találtunk, az állat ennyi maradványa egyetlen helyen egyedülálló a világon - magyarázta a kutatást vezető Pavel Koszincev, az orosz tudományos akadémia regionális növény- és állatökológiai intézetének munkatársa. A barlangi oroszlán teste mai afrikai rokonánál 25 százalékkal volt nagyobb. A tudósokat meglepte, hogy a csontokat a barlang mélyén, a nyílástól nagyjából száz méterre fedezték fel, az oroszlánok ugyanis általában nem mennek ilyen messzire a bejárattól. Ilyen szent helyeket Csehországban és Ausztriában is feltártak már, tehát van mivel összehasonlítanunk. Más leletek is arra utalnak, hogy szentélyt találhattunk: ilyen a mousteri kultúra jegyeit viselő lándzsával átszúrt medvekoponya. Eddig az Urálban nem volt bizonyítékunk arra, hogy a korabeli ember barlangi medvére vadászott volna - hangoztatta. A kutatók találtak a mousteri kultúrához tartozó tíz lándzsahegyet is, noha az uráli régióban eddig mindössze két ilyen fegyver került elő. A mousteri kultúra a paleolitikum középső korszakára nyúlik vissza, leginkább a neandervölgyi emberhez köthető. Az emberi tevékenységre egyedül a fegyverek utalnak. Ha az ősi ember ebben a barlangban lakott volna, nyomai maradtak volna a fegyverkészítésnek, vagy itt szórta volna szét az elfogyasztott állatok csontjait. Mivel ilyet nem találtunk, csak lándzsahegyeket, ez arra vall, hogy másra használta a barlangot, valószínűleg vallási célokra - mondta Koszincev. A leletek korát még nem határozták meg, ám a barlang talajának felsőbb rétegeiből gyűjtött anyag mintegy 30 ezer éves. Az alsóbb rétegek leletei akár 60 ezer évesek is lehetnek a tudósok szerint. Nagy jégtömeg leválást észlelték GleccserküTatok tanulmányozzák azt az óriási jégtömeget, amely a minap vált le a grönlandi Jakobs- havn gleccserről, amelyből a feltételezések szerint annak idején kialakult az Atlanti-óceánban a Titanic katasztrófáját előidéző jéghegy. A szakemberek szerint a mintegy 12,4 kilométernyi jégtömeg a legnagyobb jégtömb- leválás, amelyet a világ leggyorsabban haladó gleccsere esetében észleltek. Műholdfelvételek szerint a leválás valamikor augusztus 13. és 19. között történt. A Washingtoni Egyetem kutatói tavaly megállapították, hogy Jakobshavn a leggyorsabb gleccser a világon, 2013-as műholdfelvételek szerint naponta 46 métert, évente mintegy 17 kilométert halad előre a tenger felé, és 35 milliárd tonnányi jég törik le róla a nyílt óceánba. A szakemberek szerint ez a gyors előrenyomulás a szárazföldről a tengerbe példanélküli, soha egyetlen grönlandi, északvagy déli-sarki gleccsernél vagy jégfolyónál nem tapasztalták ilyet. A Jakobshavn az Atlanti-óceáni jéghegyek 10 százalékát teremti elő. Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel műholdjai követik a jégtömb leválását. Ekkora jégtömeg leválása grönlandi méretekben ugyan nagy, de az antarktiszi jégleválásokhoz képest kicsi, ott több ezer négyzetkilométernyi lapos jéghegyek válhatnak _ le az antarktiszi jégtakaróból. Uj majomfajt fedeztek fel Új kabócamajomfajt fedeztek fel Peruban, az Urubamba.folyótól nyugatra elterülő esőerdőkben - jelentette be a Jan Vermeer vezette expedíció. Lima. Az új faj a közeli folyóról a Callicebus urubambensis nevet kapta. Egyedeinek arca fekete, testük és farkuk vörösesbarna. A felfedezésről a perui Proyecto Mono Tocón állatvédő egyesület 2013- ban szervezett expedíciójának vezetői a Primate Conservation című szaklapban számoltak be. A csoport először a folyótól keletre fekvő őserdőt kutatta át, itt újra felfedeztek egy 1914-ben már leírt, ám azóta elfeledett kabóca-' majomfajt, a Callicebus toppinit, amely korábban feltehetően Peru déli, Brazília nyugati és Bolívia északi területein élhetett. Ezután az expedíció az Urubamba folyótól nyugatra eső őserdőbe indult. Az itt felfedezett új kabócamajomfaj jelentősen különbözik rokonaitól - közölte Vermeer. A kutatócsoport több családot is megfigyelt, fotókat, videókat készítettek róluk. Egy vadásszal való véletlen találkozásnak köszönhetően hozzájutottak az újonnan felfedezett faj egy példányának bundájához és koponyájához is, amelyet a limai természettudományi múzeumnak adtak át. Dél-Amerika legnagyobb majomcsoportját alkotják a kabócamajmok, 34 ismert faj tartozik közéjük, melyeket mindenek előtt szőrzetük színe különböztet meg egymástól. A macskánál kisebbek, családi közösségekben élnek, területüket hangos kiabálással védik. Koponyafalat tártak fel Mexikóváros. Az azték birodalom virágkorából származó koponyafalat fedeztek fel a régészek Mexikóváros szívében. A koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására használták. Raul Barrera vezető régész szerint a Mexikóváros gyarmati időkben épült katedrálisa mögött eddig csupán részben feltárt koponyafal valószínűleg az 1485 és 1502 közötti időszakból származik, és nagyjából 34 méter hosszú, illetve 12 méter széles lehetett. A kutatók feltételezik, hogy a több száz harcost az egykor a közelben álló templomok áldozópapjai ölték meg. A faoszlopokon elhelyezett koponyákat megfélemlítésre használták. A tzompantlinak nagyon sajátos szimbolikája van - mondta a szakember. Mint hozzátette: a további vizsgálatok várhatóan azt mutatják, hogy ezeknek a koponyáknak a nagy része az aztékok ellenségeitől származik, akiket elfogtak, feláldoztak és lefejeztek, hogy aztán kiállíthassák a koponyájukat. A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően. A sok munka növeli a kockázatot Lényegesen nagyobb eséllyel kapnak gutaütést azok, akik sokat dolgoznak egy nemzetközi kutatás szerint. LondoiúHelsinki. Heti ötvenöt vagy annál több munkaóra esetén egyharmaddal nő a stroke kockázata azokhoz képest, akik csak 35-40 órát dolgoznak hetente - derült ki egy nemzetközi elemzésből, amely 25 hasonló tudományos tanulmányt foglalt össze és elemzett ki. A Lancet című szaklapban megjelent eredmények nem egy új kutatáson alapultak, hanem már meglévő vizsgálatok adatainak újraelemzéséből születtek. A kutatók a különböző leterheltség hatását vizsgálták a szív- betegségek és a stroke-ok gyakoriságára. Csaknem 529 ezer férfi és nő egészségének alakulását követték végig hosszú távon stroke és 604 ezer résztvevőét akut szívbetegség tekintetében. Az elemzés szerint a heti 35- 40 munkaórához képest a 41- 48 órát dolgozók esetében tíz százalékkal, tehát statisztikailag elhanyagolható mértékben nőtt a gutaütés kockázata, 49- 54 órás munkaidő esetében azonban már 27 százalékos volt a növekedés. A koronáris szívbetegségek tekintetében ugyanakkor még a leginkább leterhelt csoport esetében is csak 13 százalékkal nőtt a kór kialakulásának kockázata. A munkakörülmények köz- egészségügyet befolyásoló nagyon fontos tényezők. Bizonyos meghatározó körülményeket nehéz megváltoztatni, ilyen például a földfelszín alatti munka, a klíma és a káros anyagok hatása. A munkaidő hossza azonban az ember saját döntése. Ha a hosszú munkaórák veszélyt jelentenek az egészségre, akkor meg kell találni a lehetőséget a helyzet változtatására - írta Urban Janiért, a svédországi Umeai Egyetem kutatója’. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. elefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mai!: ieh0czki@ger9ihalo.hu; lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http:/ /www.lehoakivagyonvedelem.hu