Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-26 / 196. szám

T 2015. AUGUSZTUS 20., SZEROA O©Q[l!CD0[120 Hatalmas leletere bukkantak A kihalt barlangi oroszlán mintegy 500 csontmaradványára, az eddigi legnagyobb leletegyüttesére bukkan­tak orosz régészek az Urál-hegység Imanaj-barlangjában Baskíriában. Moszkv i, Mélyen a barlang belsejében folyt az ásatás, amelynek során egy barlangi med­ve koponyáját is megtalálták, a csontot ősko­ri lándzsahegy szúrta át. Más fegyverek is előkerültek, annak azonban nem találták je­lét, hogy a barlangot ember lakta volna - ol­vasható a Siberian Times online kiadásában. Szakértők úgy vélik, öt vagy hat gigászi méretű, nagyjából 13 ezer éve kihalt barlan­gi oroszlán csontjaira bukkantak. Mintegy 500 oroszláncsontot és csonttöredéket talál­tunk, az állat ennyi maradványa egyetlen helyen egyedülálló a világon - magyarázta a kutatást vezető Pavel Koszincev, az orosz tudományos akadémia regionális növény- és állatökológiai intézetének munkatársa. A barlangi oroszlán teste mai afrikai rokoná­nál 25 százalékkal volt nagyobb. A tudósokat meglepte, hogy a csontokat a barlang mélyén, a nyílástól nagyjából száz méterre fedezték fel, az oroszlánok ugyanis általában nem mennek ilyen messzire a bejárattól. Ilyen szent helyeket Csehországban és Ausztriában is feltártak már, tehát van mi­vel összehasonlítanunk. Más leletek is ar­ra utalnak, hogy szentélyt találhattunk: ilyen a mousteri kultúra jegyeit viselő lán­dzsával átszúrt medvekoponya. Eddig az Urálban nem volt bizonyítékunk arra, hogy a korabeli ember barlangi medvére vadá­szott volna - hangoztatta. A kutatók találtak a mousteri kultúrához tartozó tíz lándzsahegyet is, noha az uráli ré­gióban eddig mindössze két ilyen fegyver ke­rült elő. A mousteri kultúra a paleolitikum kö­zépső korszakára nyúlik vissza, leginkább a neandervölgyi emberhez köthető. Az emberi tevékenységre egyedül a fegy­verek utalnak. Ha az ősi ember ebben a bar­langban lakott volna, nyomai maradtak vol­na a fegyverkészítésnek, vagy itt szórta vol­na szét az elfogyasztott állatok csontjait. Mi­vel ilyet nem találtunk, csak lándzsahegye­ket, ez arra vall, hogy másra használta a barlangot, valószínűleg vallási célokra - mondta Koszincev. A leletek korát még nem határozták meg, ám a barlang talajának felsőbb rétegeiből gyűjtött anyag mintegy 30 ezer éves. Az al­sóbb rétegek leletei akár 60 ezer évesek is lehetnek a tudósok szerint. Nagy jégtömeg leválást észlelték GleccserküTatok tanulmányozzák azt az óriási jégtömeget, amely a minap vált le a grönlandi Jakobs- havn gleccserről, amelyből a feltéte­lezések szerint annak idején kiala­kult az Atlanti-óceánban a Titanic katasztrófáját előidéző jéghegy. A szakemberek szerint a mintegy 12,4 ki­lométernyi jégtömeg a legnagyobb jégtömb- leválás, amelyet a világ leggyorsabban hala­dó gleccsere esetében észleltek. Műholdfel­vételek szerint a leválás valamikor augusz­tus 13. és 19. között történt. A Washingtoni Egyetem kutatói tavaly megállapították, hogy Jakobshavn a leggyor­sabb gleccser a világon, 2013-as műholdfelvé­telek szerint naponta 46 métert, évente mint­egy 17 kilométert halad előre a tenger felé, és 35 milliárd tonnányi jég törik le róla a nyílt óceánba. A szakemberek szerint ez a gyors előrenyomulás a szárazföldről a tengerbe pél­danélküli, soha egyetlen grönlandi, észak­vagy déli-sarki gleccsernél vagy jégfolyónál nem tapasztalták ilyet. A Jakobshavn az At­lanti-óceáni jéghegyek 10 százalékát teremti elő. Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel műholdjai követik a jégtömb leválását. Ekkora jégtömeg leválása grönlandi mére­tekben ugyan nagy, de az antarktiszi jégle­válásokhoz képest kicsi, ott több ezer négy­zetkilométernyi lapos jéghegyek válhatnak _ le az antarktiszi jégtakaróból. Uj majomfajt fedeztek fel Új kabócamajomfajt fe­deztek fel Peruban, az Urubamba.folyótól nyu­gatra elterülő esőerdők­ben - jelentette be a Jan Vermeer vezette expedíció. Lima. Az új faj a közeli folyóról a Callicebus urubambensis nevet kapta. Egyedeinek arca fekete, tes­tük és farkuk vörösesbarna. A fel­fedezésről a perui Proyecto Mono Tocón állatvédő egyesület 2013- ban szervezett expedíciójának ve­zetői a Primate Conservation cí­mű szaklapban számoltak be. A csoport először a folyótól ke­letre fekvő őserdőt kutatta át, itt újra felfedeztek egy 1914-ben már leírt, ám azóta elfeledett kabóca-' majomfajt, a Callicebus toppinit, amely korábban feltehetően Peru déli, Brazília nyugati és Bolívia északi területein élhetett. Ezután az expedíció az Urubamba folyótól nyugatra eső őserdőbe indult. Az itt felfede­zett új kabócamajomfaj jelentő­sen különbözik rokonaitól - kö­zölte Vermeer. A kutatócsoport több családot is megfigyelt, fotó­kat, videókat készítettek róluk. Egy vadásszal való véletlen ta­lálkozásnak köszönhetően hoz­zájutottak az újonnan felfedezett faj egy példányának bundájához és koponyájához is, amelyet a li­mai természettudományi múze­umnak adtak át. Dél-Amerika legnagyobb ma­jomcsoportját alkotják a kabóca­majmok, 34 ismert faj tartozik közéjük, melyeket mindenek előtt szőrzetük színe különböz­tet meg egymástól. A macskánál kisebbek, családi közösségek­ben élnek, területüket hangos ki­abálással védik. Koponyafalat tártak fel Mexikóváros. Az azték birodalom virágkorából származó koponya­falat fedeztek fel a régészek Mexikóváros szívében. A koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, a ri­vális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített ko­ponyáinak bemutatására használták. Raul Barrera vezető régész szerint a Mexikóváros gyarmati idők­ben épült katedrálisa mögött eddig csupán részben feltárt koponya­fal valószínűleg az 1485 és 1502 közötti időszakból származik, és nagyjából 34 méter hosszú, illetve 12 méter széles lehetett. A kutatók feltételezik, hogy a több száz harcost az egykor a kö­zelben álló templomok áldozópapjai ölték meg. A faoszlopokon el­helyezett koponyákat megfélemlítésre használták. A tzompantlinak nagyon sajátos szimbolikája van - mondta a szakember. Mint hozzátette: a további vizsgálatok várhatóan azt mutatják, hogy ezeknek a koponyáknak a nagy része az aztékok el­lenségeitől származik, akiket elfogtak, feláldoztak és lefejeztek, hogy aztán kiállíthassák a koponyájukat. A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óce­ánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően. A sok munka növeli a kockázatot Lényegesen nagyobb esél­lyel kapnak gutaütést azok, akik sokat dolgoz­nak egy nemzetközi kuta­tás szerint. LondoiúHelsinki. Heti ötvenöt vagy annál több munkaóra ese­tén egyharmaddal nő a stroke kockázata azokhoz képest, akik csak 35-40 órát dolgoznak he­tente - derült ki egy nemzetkö­zi elemzésből, amely 25 hason­ló tudományos tanulmányt fog­lalt össze és elemzett ki. A Lancet című szaklapban megjelent eredmények nem egy új kutatáson alapultak, hanem már meglévő vizsgálatok adata­inak újraelemzéséből születtek. A kutatók a különböző leter­heltség hatását vizsgálták a szív- betegségek és a stroke-ok gyako­riságára. Csaknem 529 ezer fér­fi és nő egészségének alakulá­sát követték végig hosszú távon stroke és 604 ezer résztvevőét akut szívbetegség tekintetében. Az elemzés szerint a heti 35- 40 munkaórához képest a 41- 48 órát dolgozók esetében tíz százalékkal, tehát statisztikai­lag elhanyagolható mértékben nőtt a gutaütés kockázata, 49- 54 órás munkaidő esetében azonban már 27 százalékos volt a növekedés. A koronáris szívbetegségek te­kintetében ugyanakkor még a leginkább leterhelt csoport ese­tében is csak 13 százalékkal nőtt a kór kialakulásának kockázata. A munkakörülmények köz- egészségügyet befolyásoló nagyon fontos tényezők. Bizonyos megha­tározó körülményeket nehéz meg­változtatni, ilyen például a földfel­szín alatti munka, a klíma és a ká­ros anyagok hatása. A munkaidő hossza azonban az ember saját döntése. Ha a hosszú munkaórák veszélyt jelentenek az egészségre, akkor meg kell találni a lehetősé­get a helyzet változtatására - írta Urban Janiért, a svédországi Umeai Egyetem kutatója’. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. elefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mai!: ieh0czki@ger9ihalo.hu; lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http:/ /www.lehoakivagyonvedelem.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom