Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-24 / 194. szám

okostelefonon is követhessék az útvonalat, vagy lekérhetik az egyes települések adatait. Létre­hoztak egy olyan adatbázis hát­teret, ahonnan naprakész infor­mációkat tudnak biztosítani a helyi látnivalókról, programok­ról, szolgáltatásokról és a kister- melőkről, kézművesekről. A QR- kód beolvasásával és a megfele­lő rendszerfeltételekkel (Androidos telefonon, Chrome böngésző) Google Maps alapon is megtekinthető és használható a digitális túravezetés, de a Cartographia Kft. Funiq alkal­mazásán belül OpenStreetMap alapú térképen akár offline üzemmódban, vagyis internet nélkül is túrázhatnak a Natúr­parkba látogatók. Ez a Cserhát Natúrpark nevét viselő alkalma­zás jelenleg Android és Win­dows Phone rendszerű telefo­nokra elérhető. A Zöldút kialakítása reménye­ik szerint hozzájárul a Cserhát Natúrpark kulturális, környeze­ti, épített örökségi értékeinek megőrzéséhez, bemutatásához és egy új turisztikai termék meg­jelenéséhez. Élő Cserhát Az Élő Cserhát program 2013 májusában indult. A cél a Na­túrpark 24 településén fellelhe­tő hagyományos gazdasági erő­források fenntartható hasznosí­tása volt. Megtartó sokféleség címmel ismeretterjesztő és szemléletformáló kampányt in­dítottak, ehhez oktatási segéd­anyag készült az alsó tagozato­sok számára, ennek használa­táról gyakorlati felkészítőt tar­tottak a pedagógusoknak. Fel­mérték és dokumentálták a hagyományos gazdálkodáshoz, az élelmiszerkészítéshez kap­csolódó tudást, ismereteket, esz­közöket. Az elkészült dokumentációt rendszerezték és népszerűsítő filmet készítettek. A program so­rán képzéseket szerveztek több témakörben, például a hagyomá­nyos gazdálkodási módok meg­ismertetésében. Mindez kiter­jedt a gyepgazdálkodásra, a ve­tésforgó használatára, a kézi és igás munkavégzésre. Az érdek­lődők megismerkedtek a szán­tás-vetés, kézi kaszálás, a met­szés, oltás fortélyaival. Volt szap­pan készítés és gyapjú mo- sás.Tanfolyamot szervezetek a vadon termő fűszer- és gyógynö­vények megismertetésére. Tíz el­méleti és nyolc gyakorlati foglal­kozáson a gombák világát mu­tatták be. Fontos szerepet szán­tak a népi gasztronómiának, nagyanyáink ételeinek. Az ér­deklődők megismerkedhettek a káposztasavanyítással Fierencsényben, kenyeret és lán- gost készítettek Hollókőn, krumplilaskát Terényben, rétest Cserhátszentivánban, mézeska­lácsot Nagylócon, szilvalekvárt Varsányban. De készítettek füs­tölt tehénsajtot és disznót vág­tak Herencsényben. Ezekhez a programokhoz gaz­dálkodási mintaterületek, isko­lakertek kialakítása társult: Hol­lókőn és Kozárdon a Cserhát Na­túrpark területén összegyűjtött őshonos gyümölcsfajták megőr­zésére vállalkoztak. A terényi mintagazdaságban nem csak a növénytermesztés, hanem a ha­gyományos állattenyésztés né­hány módszerét is be tudják mu­tatni. A bujáki kertészeti minta­gazdaságban palántákat és cse­metéket nevelnek az iskolaker­tek részére. Az iskolakert program a rimóci, a terényi, a cserhátsurányi és a nógrádsipeki iskolát érinti. Értékmentés A Cserhát Natúrpark részt vál­lal a hagyományok, szokások összegyűjtésében is. Napi szin­ten járták be a településeket, olyan időseket keresve, akik tud­tak segíteni a régi szokások, ha­gyományok felelevenítésében, hogyan művelték a földeket, mit, hogyan főztek. Beszélgetés köz­ben előkerültek fotók, levelek, anyakönyvi kivonatok, fontos do­kumentumok, amelyek archi­válva lettek. Az értékfeltáró, megőrző munkában nagy segít­séget jelent a Nemzeti Művelődé­si Intézet által biztosított kultu­rális közfoglalkoztatási program. A Hermann Ottó Intézet (régi nevén NAKVI), a Magyar Idegen- forgalmi és Területfejlesztési Egyesület (MITE), a Cserhát Na­túrpark Közhasznú Alapítvány, valamint a Zöldutak Módszertani Egyesület a 2015. júniusában in­duló Cserhát Mintaprogramban tájérték felmérő tábort szervezett a Cserhát Natúrpark települése­in. Június 2. és 6. között a résztve­vők egy előzetesen kidolgozott egységes módszertan alapján, he­lyi közösségek segítségével mér­ték fel Rimóc, Nógrádsipek, Nagylóc, valamint Varsány tele­pülések helyi értékeit. A felmérés a települések egyedi tájértékei­nek, természeti, épített, és szelle­mi értékeinek, valamint hagyo­mányaiknak a feltérképezését cé­lozta. Terepbejárások, a helyiek­kel folytatott interjúk és beszélge­tések, közösségi programok és tájséták segítették a kutatást. A Natúrparkban szerevezett programokról, szolgáltatásokról további információk a megújult honlapunkon és közösségi olda­lunkon érhetők el. Némedi Andrea A Cserhát Natúrpark Nógrád megye közepén található különleges szép­ségű, védett természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi hagyományokban gazdag aprófalvas vidék. Kiterje­dése több mint 38 ezer hektár és 22 települést foglal magába, a lakosság létszáma alig több mint 15 ezer fő. A Natúrpark szellemiségéhez illeszkedő eszközök, lehetősé­gek keresése közben merült fel a Zöldút kialakításának gondola­ta. Két megnyert pályázat, a LEADER és a Svájci- Magyar Ci­vil Alap támogatásával 2013- 2014 között került kialakításra a több mint 260 km hosszú Cser­hát Natúrpark Zöldút hálózat, mely a különleges szépségű, de viszonylag egymástól elszigetel­ten élő aprófalvas vidék 24 tele­pülését kapcsolja össze. A Zöld­út mentén csatlakozási pontokat képeztek a már meglévő turista­utak, tanösvények, kerékpár­utak felé, illetve összekapcsol­ták a Nyugat-Cserhát és az „Örökségeink Útján” Zöldúttal is. Valamennyi településen tér­képpel segítik a túrázókat, és megteremtették a feltételeket, hogy QR kód segítségével A Natúrpark települései: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Bu­ják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felső­told, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyar-nándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány. Külső partnerként csatlakozik a Natúr­park programjaihoz Mohora és Debercsény. A CSERFA Közhasznú Egyesü­let által alapított Cserhát Natúr­park Közhasznú Alapítvány fel­adata a Natúrpark működtetése, épített és természeti környezeté­nek védelme, rehabilitációja, a hagyományok, kultúra megőrzé­se. A fenntartható fejlődés elvére építő, komplex területfejlesztés megvalósítására törekszik, amelyben kiemelten fontos a ter­mészetvédelem, a vidék- és tele­pülésfejlesztés, és amely a tele­pülések és a térségi szereplők együttműködésén alapul. l/ScIIIdl (IdllirUdrK £.0111111 w V t I ' 1 f ft L

Next

/
Oldalképek
Tartalom