Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-24 / 194. szám
2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Áldás szállt a lepényekre Tőzsér Viktor Varsán?. Mintha egy nagyobb városi fesztiválra tévedt volna az ember szombaton, amikor megérkezett a „lepények hazájába”. Már délelőtt is sok érdeklődőt vonzott a rendezvény, de a tetőpontját délután, Tolvai Reni koncertjére érte el. A hömpölygő tömeget a helyiek mellett a környező falvak és városok lakói alkották, amelyben megtalálható volt mindenféle korosztály pelenkástól az aggastyánokig. A sátrak alatt hiába próbáltak üres helyeket vadászni, a kemencék mellett és a tér egyéb pontjain azonban különleges ízekre lelhettek az ínyencek. Péntek délután kezdődött a fesztivál hivatalos programja Csomós Zsófia természetfotó-kiállításának megnyitójával. Másnap délben a rendezvény színpadán lepényszentelő szentmisét mutatott be Gencsi Zsolt Szeráf plébános, majd a község polgármestere, Kanyóju- dit mondta el megnyitó gondolatait Külön megköszönte és kiemelte azok munkáját, akik lehetővé tették, hogy rendezett körülmények között lehessen megünnepelni ezt a napot A jelenlévők ezután közösen | átsétáltak egy szépen felújított | épület elé, amelyen az a felirat § szerepel: ffagyományőrzők Há- f za. Valóban, Varsányban még él- 2 nek a régi palóc és magyar sajátosságok, amelyek megőrzésre, ápolásra és bemutatásra érdemesek. Az utca egyik oldalán régi típusú gépkocsik sorakoztak, az idősebbek visszaemlékezhettek, a fiatalok megcsodálhatták az egykori szocialista blokk vívmányait és néhány nyugati veteránnal is találkozhattak. A helyi hagyományok újdonsült otthonának bejáratánál csodaszép, nemzeti színű ruhákban pompázó kislányok sorakoztak, mögülük lenyűgöző ének és gyermek-citerajáték hangzott fel. Kanyó Judit polgármester kiemelte, hogy a ház szép példája az összefogásnak és a közösség erejébe vetett hitnek. A varsányiaknak fontos a hagyományok tisztelete - mondta -, legyen szó gasztronómiáról, népi építészetről, viseletről, mesemondásról vagy néptáncról.- Szerencsére egyre többen vagyunk olyanok, akik megértettük és megéreztük az igazi értékeket, és tudjuk, hogy a hagyományőrzés nem visszalépés a múltba, hanem előretekintés, az értékek továbbmentése a jövő számára - tette hozzá. Bállá Mihály országgyűlési képviselő szerint a ház nagyon fontos a helyi közösség életfája szempontjából, összetartó erő a zenén, irodalmon, népi eszközökön keresztül. Általa a gyermekek kitekintést nyerhetnek arra a színes világra, amit palóc világnak nevezünk. Bízik abban, hogy sokan lesznek azok, akik élettel, kultúrával és hagyományőrzéssel fogják kitölteni a teret A beszédek után Gencsi Zsolt Szeráf atya megáldotta az épületet, majd a szalag átvágásával átadták a teret a közösség számára. Az ünnepi ceremónia után a fesztivál programja a színpadnál folytatódott. A kemencék egész nap izzottak, parazsak vándoroltak egyikből a másikba, ezerszámra sültek a finom lepények: túrós, meggyes, szilvás... Emellett volt pompost és pizzát is lehetett kapni, valamint a hosszú sorból ítélve a laska is nagy népszerűségnek örvendett. Aki főtt ételt szeretett volna vásárolni, azt is találhatott, a főzőcsapatok igyekeztek minden látogató igényét kielégíteni. Az asszonyok megállás nélkül dagasztottak, a férfiak a kemencénél sürögtek, a lányok kiszolgáltak, volt munkamegosztás, ahogyan kell. A fellépők műsorait teli sátrak követték figyelemmel. Elsőként Léna táncosainak produkcióját tekinthették meg, majd az Ákom- Bákom Bábcsoport tolmácsolásában népmeséi előadás volt látható. A Lúdas Matyi színészeinek a színpad is kevésnek bizonyult, a szereplők a nézők közé keveredtek nagy kiabálások közepette. A gyerekek nagyon várták már a sztárvendéget, Tolvai Renit, aki néhány ifjú rajongóját maga mellé hívta énekelni és táncolni. Nagy sikert aratott a Csillag Musical Társulat Mamma Mia showja, amit magyar nyelven énekeltek. A nap folyamán folyamatos volt a lepényvásár, kézművesek és helyi termékek mutatkoztak be, a kicsiknek játszótér és ugrálóvár üzemelt, a kézművesportán is voltak bemutatók, valamint lehetőség nyílt romantikus hintózásra is a település területén. Az esti diszkóban is sok fiatal mulatott, de a korábbi generációk tagjai is láthatóan jól érezték magukat. A szervezésre nem lehetett panasz. Varsány ismét bebizonyította, hogy együtt, összefogva, ha kis lépésekkel is, de lehet előre haladni a helyenként rögös úton. Finom fasírtok falatozása A nógrádi táj elsősorban a krumpliból és tésztából készült finomságokról híres, nem e vidék egyértelmű velejárója a húsétel, mint egy falunap „névadója”. Talán éppen ezért számít különlegességnek Nógrádkövesd, a Fasírtfesztivállal, amelyet szombaton tartottak a településen. Hegedűs Henrik Nógrádkövesd. Már kora délután hatalmas tömeg gyűlt össze a polgármesteri hivatal udvarán. A kerítés mentén egymás után álltak a sátrak, alattuk pedig buzgón készítették elő a fasírthalmokat az alkalmi séfek és kuktáik. A Retrókák csapatánál álltunk meg egy pillanatra. Egy erős markú férfiú gyúrta gombóccá a darálthúst, társa pedig már a gáztűzhelyen lévő tepsiben forgatta az egyre kellemesebb illatokat árasztó fasírtokat. Másutt már készen állt a „termék” és serényen fogyasztották a vendégek, sőt, aki akarta még halászlét is kóstolhatott. A tömeg perceken belül nőttön nőtt, amikor a konferanszié a hazai mulatós zene egyik kedvenc egyéniségét szólította: Kaczor Ferinek igazán komoly a rajongótábora, még Dombóvárról is elutazott egy házaspár, hogy Nógrádkövesden százakkal énekelje együtt a közismert dalokat. Míg szólt a nóta, röpke körutat tettünk a környéken, ahol elsősorban a veterán járművek kiállítása vonzotta a szemet. De nem is az évtizedes BMW, vagy a kis Fiatok körül sürgölődtek a nézelődők, hanem a szovjet autóipar egyik büszkeségére, a Csajkára, azaz a Sirályra voltak a legtöbben kíváncsiak. Bizony, a mai utakon aligha száguldozhatnának nap mint nap hasonló gépcsodák, az ismertető szöveg szerint ugyanis száz kilométerenként közel húsz liter üzemanyagot „eszik meg” ez a jármű. Még beszélgettünk egyet a házigazdákkal, felmentünk az emeleti teraszra, mivel onnan nyílt a legjobb kilátás a zsúfolásig telt térre, elfogyasztottunk közösen egy kávét és pogácsát a következő fellépővel, Forgács Gábor humoristával, belepillantottunk a vásárosok forgatagába, majd búcsút intettünk a Fasírtfesztiválnak. Tóth Imréné lett Nógrádkövesd első díszpolgára polgármester balra Gyurek László Nem maradt azonban sok idő a bámészkodásra, hiszen a szabadtéri színpadon megkezdődött a fesztivál hivatalos megnyitó- ja. Gyurek László polgármester köszöntő szavait követően meghitt pillanatok jöttek el, hiszen első alkalommal adományozott a község képviselő-testülete díszpolgári címet: Tóth Imréné óvoda- pedagógusnak, aki nyugállományba vonulásáig harminchat éven keresztül nevelte a gyermekeket. Hamarosan az utódok vették át a főszerepet. Kis sapkákban, színes szalagokkal karjukon apróságok toppantak elő, és a betanult koreográfiára adtak elő különböző mozgásos gyakorlatokat, forgásokat, guggolásokat, pördüléseket.
