Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-22 / 193. szám

FOTÓK: GYURKÓ PÉTER Ki ssé szeles, de napsüté­ses idő köszöntött Salgó­tarjánra augusztus 20-án, az államalapítás ünne­pén. A megyeszékhelyen szép számú érdeklődő je­lenlétében rendezték meg a Szent István téren a ko­szorúzás! ünnepséget, majd betöltötték a város főterét a délutáni és esti programok idején, ahol koncerteken, táncos fellé­péseken és a szokásos tű­zijáték alatt kapcsolód­hattak ki a látogatók. Tőzsér V. _________________ Sa lgótarján. A belváros egy napra ismét levált az autósforga­lomról. Ehelyett árusok, vidám­parki játékok és gokart pálya né­pesítette be a pavilon sori parko­lót, ahol a gyermekek örömmel múlatták az időt családtagjaik társaságában. Mintegy száz mé­terrel odébb 16 órakor kezdődött az ünnepi műsor, amelyen a Zenthe Ferenc Színház művé­szei működtek közre emelkedet­té téve ezzel az eseményt. „Esküt tettem és megtartom, s követem, amit elrendeltél" - idéz­te István király az Úrhoz intézett imáját Varga András római kato­likus plébános az ünnepség ele­jén a Szent István szobor előtt. „Életem mindenkor tele van ve­széllyel, de törvényeidről meg nem feledkezem. A bűnösök csapdát állítottak nekem, de tör­vényedtől akkor sem tértem el. Végzésed az örökségem és szí­vemnek örökre gyönyörűsége”. Ezekkel a mondatokkal fordult a Mindenhatóhoz államalapító ki­rályunk és imái meghallgatásra találtak, mert ezer éven át fenn tudtunk maradni nagy viszontag- ' ságok közepette is. Mi hűségesek vagyunk-e az örökséghez? - tette fel a kérdést Varga András atya, aki evangélikus, református és katolikus köszöntéssel kezdte meghitt gondolatait. Majd a jelen­lévők közösen elmondták azt az imát, amelyet Jézus tanított.- A 2000-es millennium ide­jén nem véletlenül választottuk István királyt az évezred embe­rének - mondta Dóra Ottó pol­gármester, majd úgy folytatta: több jelentőségű ünnepe a mai a magyar nemzetnek. Társul hoz­zá az új kenyér megáldásának, megszegésének néphagyomány­okban is gyökerező szép rituálé­ja, s nem is olyan rég még az al­kotmányról való megemlékezés is ehhez a dátumhoz kötődött. Ez a nap azonban elsősorban min­dig a nagy királyról szólt, hiszen Í. István mindig olyan karakte­risztikus országépítő volt, aki a kereszténység felvételével szakí­tani tudott a pogány hitvilággal, s képes volt megtenni az első lé­péseket annak érdekében, hogy hazánk szerves része lehessen Európának. Mindig tudta, hogy mit miért tesz, a magasabb ren­dű törekvések érdekében áldo­zatoktól sem riadt vissza. A polgármester történelmi visszaemlékezésében kifejtette, hogy Szent István egyik érdemi, maradandónak bizonyuló intéz­kedése a templomépítés elrende­lése volt Széles látókörűségét bi­zonyítja az írásbeliség és a kultú­ra érdekében kifejtett tevékenysé­ge is, amelyhez az apátságokban jó szövetségesekre talált. A ke­resztény tanítás, a királyság leg­szilárdabb bázisa, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó ereje lett Idézett a Szent Imre hercegnek szóló intelmek­ből, amelyek következtében több mint egy évezred távlatából is emlékezni és emlékeztetni kell Szent István történelmi nagysá­gára, kivételes, markáns egyéni­ségére, akinek az élete halálával csak fizikai értelemben fejeződött be. Utóélete, azáz alkotásának, örökségének jótékony hatása a mai napig sem ért véget. Dóra Ottó hangsúlyozta: „nagy formátumú országlásának meg- idézése sohasem lehet öncél. Az ünnep, amelyet kultusza életre hívott és éltet évszázadokon át arra hivatott, hogy tágabb és szű- kebb környezetünkben - ahogy ő tette - szembe nézzünk hely­zetünkkel, teendőinkkel, és e fennkölt hangulatú napok értel­mi hozadékát a dolgos minden­napokban kamatoztassuk”. Emlékeztetett: alig több mint tíz éve szintén a fejlett Európába kértünk és kaptunk bebocsátást, ekkor azonban nem egy király, hanem a népfelség kollektív szándékai szerint történt mind­ez. Tudtuk és tudnunk kell, hogy az európai közösség nem garan­tál Kánaánt, sőt a megfelelés, a közösségi normákhoz való iga­zodás sokszor nehéz. De nem volt és ma sincs más ésszerű al­ternatíva hazánk jövője, gyerme­keink és unokáink boldogulása szempontjából. A sorsunk, ezer­nyi szálon kötődik Európa és a világ haladó felének sorsához. Ahogyan annak idején István tudta, hogy hová akar eljutni, mi is ismerjük a célt és nem mon­dunk le róla. Elmondta, hogy a salgótarjá­niak tapasztalják, hogy mit je­lent gazdaságilag kevésbé sze­rencsés adottságú országrész­ben élni és dolgozni. „A hátrá­nyokat azonban a központi se­gítség, támogatás nélkül nem is, de elsősorban saját erőből lehet csökkenteni. Az új kenyérre va­ló idén is megtermett, nem ma­gától, hanem kemény munka eredményeként. Van mit meg­szegni, van miből élni. Ez a szim­bólum a társadalom egészére nézve is igaz. Nem vagyunk könnyű helyzetben, de joggal bi­zakodunk, van mire építenünk”. Ezután a város főterén önfe­ledten szórakoztak családosok és egyedülállók, ki-ki vérmér­séklete szerint. A jó hangulat­ról gondoskodott a Viganó és az Ifjú Nógrád Táncegyüttes, a Bon-Bon, valamint a csodála­tos hangú Téter-Szabó Szilvia. Megszegték a megszentelt ke­nyeret és hazájában bemutat­ták az idei országtortát is. A rendezvény a hagyományos tű­zijátékkal zárult. . Légy mindenkor mellettünk! Tőzsér Viktor (Folytatás az 1. oldalról.) Bátonyterenye-Maconka. Népvi­seleted lányok és asszonyok, kör­menet az oltáriszentséggel, lobo­gókkal és ünnepi szentmise Cson­ka Csaba atya celebrálásában. Mindezeket a „Bátonyterenye Vá­ros Díszpolgára”, a „Bátonyte- renyéért” és a „Város szolgálatá­ért” elismerő címek átadása tette még felemelőbbé csütörtökön. „Szent István nézz mennyből le a szép magyar népedre!” - idé­zett a középkori moldvai csángó énekből Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki ál­lami ünnepünk alkalmából kö­szöntötte az egybegyűlteket a maconkai búcsú helyszínén.- A maconkaiakat az a nagy tisztesség érte, hogy párját ritkí­tó ősiségű, és szépségű templo­mukat Szent István király tiszte­letére szentelték. Méltó tehát ez a hely arra, hogy államalapító nagy királyunkról itt emlékez­zünk - mondta az elnök. Emlé­keztetett arra a történelmi ténye­ken alapuló, maconkai legendá­rium által őrzött mondára, amely az egykor az égből ide lehullott aranyalmát és az országalmát kapcsolja össze. A legendárium szerint ahová ez az alma leesett csakis a világ közepe lehet.- Nos, azóta tudjuk, hogy Maconka a világ közepe. Leg­alábbis a maconkaiaknak - je­gyezte meg. Skuczi Nándor visszatekintett István király életére és halála utáni szentté avatására. Megem­lítette, hogy az augusztus 15-i ünnepi dátumot Szent László ki­rály tette át öt nappal későbbre, mert 1083-ban augusztus 20-án emeltette oltárra István király relikviáit, ami a szentté avatás­sal volt egyenértékű. Szent Ist­ván ünnepének kijelölését Szent László királyunk tette meg. Hangsúlyozta, hogy a Kárpát­medencében, az Árpád által szerzett honban csak a magyar­ság tudott megmaradni, ezer­Az Imre herceghez írt istváni intelmeknél kitért arra, hogy napjainkban jobbára csak az ide­genekről írt részt idézgetik, azt is elferdítve, szövegkörnyezeté­ből, összefüggéséből kiemelve. Pedig a hatodik fejezetben az idegenek, a vendégek befogadá­sa és gyámolítása az arra érde­mesekre vonatkozik, akik szo­kásaikkal gazdagítják az orszá­éves államot alapítani. Mindez azért volt lehetséges, mert Szent István a hazát a legerősebb szik­lára, Jézus tanítására építette. Nem fogadta el a koronát a né­met-római császártól, mert az politikai hűségesküvel járt vol­na, de II. Szilveszter pápától el­fogadta a Szent Koronát és vele az apostoli felhatalmazást. got, és belesimulnak annak rendjébe - mondta. Ez ma is vál­lalható. Mint ahogyan a kvázi el­ső alkotmánynak is tekinthető gyűjtemény többi fejezete is. A kegyesség és irgalmasság gya­korlása, és más erények bemuta­tása ma is példaadó lehet. „Szólj Istennél érettünk, légy mindenkor mellettünk!” - to­vább az idézet a csángó ének­ből. A megyeelnök gondolatai zárásaként azt tanácsolta az ün­neplőknek: „Mi pedig éljünk és viselkedjünk úgy, hogyha lete­kint ránk a nagy király, örömét lelje bennünk!” Letovai Zoltán alpolgármester köszöntője elején kiemelte: „Fontos nap ez az itt élő közös­ségnek, hiszen példaértékű az az összefogás, ami megmutatko­zik egy ilyen rendezvény meg­szervezésében, lebonyolításá­ban. Legyen minta ez a többi vá­rosrésznek is!" Felhívta a figyel­met, hogy István király munkás­sága követendő példa kell, hogy legyen ma is. „Országunknak most is a saját független útját kell járnia, saját érdekeinket kell előtérbe helyezni. Azt kell nézni: mi az, ami nekünk jó és nem azt, ami más idegen hatal­maknak. Erősíteni kell öntuda­tunkat, önbecsülésünket, meg­védeni és megerősíteni a Szent István-i alapokon nyugvó ma­gyarságunkat. Különösen fontos ez amikor a határainkon történő események kiszámíthatatlan nehézségeket okozhatnak. S kö­vetendő példa ez városunknak is. Mi is csak akkor leszünk si­keresek, ha sorsunk formálását saját kezünkbe vesszük és irá­nyítjuk azt - mondta az alpol­gármester. A magasztos délelőtti esemé­nyek után kezdetét vették a szó­rakoztató programok hagyo­mányőrző csoportokkal és énekes-zenés-táncos produkci­ókkal. A felhőtlen kikapcsoló­dáshoz az időjárás is partner volt a magyarság legszebb ünnepén. Érdemes megtartani az örökséget mPSBSW Hazájában is be­mutatták az idei országtortát

Next

/
Oldalképek
Tartalom