Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-17 / 190. szám

„Szabad út” a piacnak Sydney. - A jüan-paritás rögzítési rendszerének mó­dosításával nem a leértékelés volt a kínai jegybank, a People's Bank of China célja, hanem az, hogy szabadabb utat engedjen a piaci folya­matoknak az árfolyam szabá­lyozásában - mondta a kínai Hszinhua hírügynökségnek James Laurenceson a sydneyi műszaki egyetem kínai gaz­dasági professzora. Az alapkamat és a devizaár­folyam minden gazdaság két legfontosabb vonatkozási pont­ja - mutatott rá a professzor az interjúban, hangsúlyozva: - A kínai vezetés most egyértelmű jelzést adott arra, hogy mind­kettő meghatározásában na­gyobb szerepet szán a piacnak.- A gazdaságelmélet is azt mondja és a tapasztalat is azt mutatja, hogy egy rugalma­sabb jüan-árfolyampolitika nagyban hozzájárulhat mind a kínai, mind a globális gazda­ság stabilitásához - mondta. - Kína a világ legnagyobb gaz­dasága vásárlóerőben, növe­kedése pedig már elsősorban a belső keresletre és beruhá­zásokra támaszkodik. A kínai gazdasági folyamatok már ré­gen nem függnek az amerikai gazdasági helyzettől, vagyis egyre kevésbé van értelme a jüan árfolyamát a dollárhoz rögzíteni - fejtette ki. Rámutatott: tíz évvel ezelőtt még korai lett volna rugalmas árfolyam-politikát bevezetni, mivel a kínai gazdaság első­sorban exportra, mégpedig ki­fejezetten az amerikai export­ra támaszkodott. Ez azonban már nincs így. A kínai gazda­ság jóval terebélyesebbé vált és mostanra megérett a hely­zet a rugalmas árfolyam-poli­tika bevezetésére is. A fokoza­tosság elvének alkalmazása jó szolgálatot tett az országnak és mások is megszívlelhetnék azt a sorrendet és azt a mér­tékletességet, ahogy Kína de­vizája liberalizálása során el­járt - fejtette ki. Tovább nő amigránsokszáma Belgrad. - Megkétszerező­dött a Szerbiába érkező migránsok száma, néhány hete még csak naponta ezren lépték át a macedón-szerb ha­tárt, mára ez a szám körülbe­lül kétezerre nőtt - jelentette be a szerb belügyminiszter.- Számuk napról napra vál­tozik, többségük, pedig na­gyon gyorsan elhagyja az or­szágot - mondta Nebojsa Stefa- novic, majd hozzátette: az idén eddig 90 ezer migráns haladt át Szerbián. Kiemelte: a rendőrség egyetlen inci­densről sem tud, amely a migránsok és a helyi lakos­ság között tört volna ki. A Danas című belgrádi na­pilap értesülései szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága Macedóniát hamarosan nem biztonságos országgá fogja nyilvánítani, emiatt pe­dig Szerbia nem küldheti majd vissza oda a területén el­fogott illegális bevándorlókat. Emellett a magyar-szerb hatá­ron épülő biztonsági határzár miatt a migránsok észak felé nehezebben tudják majd el­hagyni az országot, így várha­tóan hamarosan megnő a Szerbiában maradók száma. Több ezer hívő jelenlét­ében, hálaadó szent litur­gián ünnepelte a Hajdúdorogi Főegyház­megye a Szűz Mária kegykép könnyezésének, valamint a máriapócsi görögkatolikus kegytemp­lom zarándokhellyé válá­sának 300. évfordulóját szombaton a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kisvárosban. A székesegyház előtti téren tartott szentmisén Ko­csis Fülöp érsek-metropolita pré­dikációjában arról beszélt, hogy a Szűz Máriát és a kisded Jézust ábrázoló eredeti ikon, majd ké­Szvjatoszlav Sevcsuk bíboros, ukrán nagyérsek (j2) felszenteli a békes­ség harangját, amelyet a Szűz Mária-kegykép könnyezésének, valamint a máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulóján megrendezett Nagyboldogasszony-napi búcsú kereté­ben emeltek be a székesegyház déli templomtornyába Máriapócson sőbb a másolat könnyezéseivel Isten rendkívüli ajándékot adott, és ezzel elindult a csodák soroza­ta, amely a mai napig tart.- Mindenki, aki idejön Máriapócsra, nyitott szívvel, kü­lönleges gazdagodással, Isten ajándékával tér haza - fogalma­zott az érsek-metropolita. Először 1696. november 4-én könnyezett az ikon, amelyet ez­után I. Lipót osztrák császár Bécsbe rendelt. Az akkori Pócs község lakosai hiába akadályoz­ták a testükkel a kép elszállítá­sát, de „az emberi hatalom még a mennyeieknek a terveit is ke­resztülhúzta” - fogalmazott. Hiába kapták meg a hívek a másolatát, az eredeti ikon elszál­lítása nemcsak a helyiek, hanem a magyar nemzet fájó sebe is volt - mondta Kocsis Fülöp, hozzátéve, hogy a kegykép visszaszállítását n. Rákóczi Ferenc fejedelem is kö­vetelte a híres száz pontjában. A kegyképről készített egyik máso­lat azonban 1715. augusztus 1- jén újra könnyezett Máriapócson, bizonyítva azt, hogy nemcsak az ikon, hanem maga a hely is kivá­lasztott és szent - hangsúlyozta.- Isten tehát megmutatta, mi a szándéka, ennek az eredmé­nye lett az, hogy ebben az évben ünnepelhetjük a kegyhely igazi megszületésének 300. évfordu­lóját - hangsúlyozta "á"z érsek- metropolita. Szavai szerint en­nél nincs alkalmasabb időpont a visszaemlékezésre és annak fel­mutatására, hogy Isten akaratát nem lehet keresztülhúzni. Kocsis Fülöp szentbeszédében arra hívta fel hívei figyelmét, hogy a mai világban egyetlen el­lenség létezik, a gonosz, amely „minden erőt, lehetőséget és fur- fangot” felhasznál arra, hogy szembeállítson egymással nem­zeteket, népeket és embereket.- Szörnyű pusztítást végez ma az a gyűlölet, amely éppen a ke­resztények ellen lángolt fel, mai korunkban több keresztény vér­tanú születik és több keresztény áldozat hal meg, mint annak ide­jén a történészek által feljegyzett keresztényüldözések korában. Azért hív bennünket az Isten Máriapócsra, hogy a hűségben erősítsen meg, bűnbocsátó szere- tete pedig isteni erővel ajándékoz­zon meg - mondta Kocsis Fülöp. Az ünnepi szent liturgián szá­mos egyházi vezető, köztük Szvjatoszlav Sevcsuk bíboros, ukrán nagyérsek, a Magyar Püs­pöki Kar tagjai, valamint a kör­nyező országok görögkatolikus püspökei vettek részt. A Hajdú­dorogi Főegyházmegye tricente- náriumi programsorozata vasár­nap a Nagyboldogasszony-napi búcsúval folytatódik, amelyen elhelyezik és felszentelik a bé­kesség harangját. A búcsú al­kalmából szent liturgiát tart Cyril Vasil érsek, a keleti Egy­házak Kongregációjának titká­ra, délután pedig körmenetet rendeznek Máriapócson. Colin Trevorrow lesz a rendező A Jurassic World forga- tókönyvíró-rendezőjé- re, Colin Trevorrowra bízta a Disney filmstú­dió a Star Wars IX. epi­zódjának megrendezé­sét - osztotta meg érte­sülését a BBC News. London. A Jurassic World óri­ási kasszasiker lett idén: világ­szerte 1,5 milliárd dollárért vál­tottak rá jegyet a nézők. Trevorrow a készülő Star Wars- trilógia befejező epizódját ren­dezi. A trilógia első filmje, a Star Wars: Az ébredő erő kará­csony előtt kerül a mozikba. Az űreposz IX. részének pre­mierje 2019-re várható, de a film előkészítése már idén el­kezdődik - hangzott el a Dis­ney D23 szórakoztatóipari be­mutatóján. Kathleen Kennedy, a Lucasfilm elnöke „elképesz­tő tehetségnek” nevezte a 38 éves Trevorrowot Mint mond­ta: azóta akart vele dolgozni, hogy látta tőle debütáló rende­zését, a Kockázatos túrát.- Annak a filmnek az ere­je a Jurassic World óriási si­kerével párosulva jól árulko­dik mind elbeszélői, mind filmkészítői képességeiről - fogalmazott. Trevofrow szerint a filmren­dezés olyan, mint amikor az ember letelepedhet egy tábor­tűz mellé, ahol rendkívül tehet­séges mesélők, filmesek, szí­nészek és filmes szakemberek foglalnak még helyet. Hozzá­fűzte:!« fiatal nemzedék szá­mára készít filmeket, mert sze­rinte ők is megérdemlik, hogy megkapják a saját mítoszaikat, ahogy a korábbi generációk. A Star Wars: Az ébredő erő cí­mű produkciót J. J. Abrams ren­dezi, az ezt követő VTH. epizód Rián Johnson rendezésében születik és 2017-ben látható majd a mozikban. A Disney a rajongói számára szervezett be­mutatón az első képeket is nyil­vánosságra hozta a Star Wars univerzumban játszódó, de kü­lönálló produkció, a Rogue One című filmből, amelyben Feliáty Jones, Rt Ahmed és Forest Whitaker is játszik. Hamarosan indul a kitermelés UyUfli. A német K-Utec tervezi az első lítiumkitermelő és -feldolgozó üzemet Bo­líviában, így megindulhat a világ legna­gyobb lítium-lelőhelyének kitermelése - tájékoztatta Heiner Marx vezérigazgató a német dpa hírügynökséget a szerződés aláírása alkalmából. A becslések szerint az Andok hegyvo­nulataiban található, több mint. 10 ezer négyzetkilométer kiterjedésű és 3656 méter magasan fekvő Salar de Uyuni fel­színi sómező rejti a világ legnagyobb líti- umnyersanyag-készletét. A német vállalat a szerződés értelmében 4,5 millió eurós költséggel készíti el egy évi 30 ezer ton­na lítium-karbonát előállításához szük­séges kapacitással rendelkező üzem meg­valósíthatósági tanulmányát. A bolíviai kormány 538 millió eurót tervez a kiter­melő infrastruktúrába invesztálni. Evő Morales bolíviai elnök hosszú ideig ellenérzéseket táplált a nyersanyagkincs kiaknázásával szemben, mivel azt kizáró­lag külföldi technológiai ismeretekkel le­het megvalósítani. A bennszülött lakos­ság érdekképviseletei ugyanis attól tarta­nak, hogy a lítiumkészletek kiaknázásá­val a Potosí ezüstlelőhely kitermeléséhez hasonlóan a spanyol gyarmati időkre jel­lemző kizsákmányolás ismétlődik meg. A Salar de Uyuni emellett Bolívia egyik leg­jövedelmezőbb turisztikai attrakciója is. A kitermelés azonban a sómező egy kis ré­szére korlátozódik majd. A lítium a természetben kizárólag stabil vegyi kötésben fordul elő, ezért kinyerése csak többlépcsős vegyipari eljárással lehet­séges, amelynek végén elektrolízissel állít­ják elő a tiszta fémet. A lítium az elektro­mos autókhoz szükséges gyorsan tölthető, nagy tárolókapacitású akkumulátorok alapanyaga. Használják még a repülőgép- iparban alkalmazott könnyű és erős alumí­niumötvözetek készítéséhez, valamint ne­utronernyőként az atomenergia iparban. A lítium-karbonát világpiaci ára az elektro­mos autók által támasztott keresletnek kö­szönhetően a 2005-ös tonnánkénti 2500 dollárról 6400 dollárra emelkedett. Citi Research (Citigroup) egy 2012-es előrejelzése szerint az elektromos autók­hoz szükséges akkumulátorok gyártásá­hoz a lítiumkereslet a 2012-es 16,1 milli­A Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezője árd dollárról 34,3 milliárd dollárra emel­kedik 2020-ra, a szórakoztató elektroni­kai eszközökben használt akkumuláto­rok gyártásához pedig 10,9 milliárd dol­lárról 14,7 milliárd dollárra. Az U.S. Geological Survey 2015 januá­ri jelentése szerint a világ 34 millió ton­na kitermelhető lítiumkészlettel rendel­kezik, ebből 5,5 millió tonnával az Egye­sült Államok. Bolívia készlete 9 millió tonna, Chile készlete 7,5 millió tonna. Ar­gentína 6,5 millió tonnával, Ausztrália 1,7 millió tonnával, Kína pedig 5,4 millió tonnával rendelkezik. Kanada, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Oroszország és Szerbia egyaránt egy-egy millió tonna készlettel rendelkezik. A jelentés szerint a világ lítiumtermelése 2014-ben 6 százalékkal nőtt, ezen belül Argentína és Chile terme­lése 15 százalékkal. A termelői becslések szerint a világ lítiumfogyasztása 2014-ben 33 ezer tonna volt, 10 százalékkal maga­sabb. az előző évinél. Az árak 2013-ról 2014-re nem változtak számottevő mérték­ben. A termelők 2014-ben 36 ezer tonna lí­tiumot állítottak elő, ebből Argentína 2,9 ezer, Ausztrália 13 ezer, Chile 12,9 ezer, Kí­na 5 ezer és Zimbabwe ezer tonnát. Kocsis Fülöp érsek-metropolita

Next

/
Oldalképek
Tartalom