Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-14 / 188. szám
Mátrai dudástalálkozó Pál István emlékére Az idei Gyöngy Folklórfesztiválon Nógrád megye elismert népzenésze, a tavaly márciusban 97 éves korában elhunyt, tereskei Pál István emlékének is szentelnek egy napot. NMH-informáciÓ. Augusztus 11-16. között kínál tartalmas és szórakoztató eseményeket a hagyományos, gyöngyösi rendezvény, amelynek keretében, a nemzetközi fesztivál eseményeinek sorában augusztus 15-én, szombaton a IX. Mátrai dudástalálkozót tartják meg. A Barátok terén fellép a Magyar Dudazenekar, Okos Tibor, Agócs Gergely, Magyar Gyula, Kéri György (skótdudás), Misina (Horvát dudazenekar), s műsort adnak az Ifjú dudások is. Pál Istvánt 1995-ben tüntették ki a Népművészet mestere címmel. Megkapta továbbá a Magyar kultúra lovagja elismerést, Nógrád megye önkormányzata pedig Madách-díjat is adományozott a kétbodonyi pásztorcsaládban született későbbi dudásnak, aki gyermekkorában a pásztorkodással együtt tanult furulyán és dudán játszani. Hortobágy tiszteletbeli, örökös pásztora elsajátította azt is, hogyan kell a hangszereket készíteni, örömmel mesélt és dalolt, évtizedek múltával pedig abban lelte örömét, ha a fiataloknak átadhatta tudását otthonában vagy a népzenei táborokban, rendezvényeken. A magyar festők archeológusa Az elmúlt hét végén, Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Szerbtemplom Galériájában Lelet címmel megnyílt a Szegeden élő Henn László festőművész alkotásaiból rendezett kiállítás. Henn László 1959-ben Szegeden született. A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola grafika szakán érettségizett. Balassagyarmat A dekoratőrképző felsőfokú szakközépiskolát Budapesten végezte. Videofilm-szerkesztői képesítést is szerzett. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Független Filmszövetségnek, alapítója a HÁM Művészeti Egyesületnek. Pályakezdése után a festészet mellett sok évig foglalkozott művészi filmkészítéssel, emellett a mozgókép és a művészi pillanatkép kompozíciós különbségei, kapcsolatai érdekelték. Korai munkáiban ezek szimbiózisát próbálta lírai expresszív attitűdökkel megvalósítani. Képei kifejezésmódjára többek között Kondor Béla művészete volt hatással. 2004-től alkotói programjának fókuszába a modern kori és a archaikus kultúrák kapcsolódásai kerültek. Képei világa visszafogott, meditativ kisugárzású, amelybe gyakran jelképrendszerek, konstruktív szerkezetek szerepelnek. Művei számos magán- és közgyűjteményekben is megtalálhatók. Rendszeres résztvevője egyéni és kollektív kiállításoknak, itthon és külföldön. A kiállítás megnyitóján Csemniczky Zoltán szobrászművész, a ház igazgatója elmondta, hogy Henn László már kilenc évvel ezelőtt bemutatkozott Balassagyarmaton egy önálló kiállításon. Dr. Nátyi Róbert művészettörténész ajánlotta a műveket az érdeklődők figyelmébe. Azt mondta, hogy- Henn László a magyar festők archeológusa, aki különböző leletekre találva, azokat új összefüggésben villantja fel. Képeit nézegetve, fantáziánkat szabadra kell engedni, hogy megértsük, közel kerüljünk Henn László művészetéhez. Az általa felfedezett leletek túl intim dolgok, életének emlékképei, töredékei. Henn László gondos odafigyeléssel munkálja alkotásait, minden négyzetcentimétemek fontos üzenete van. Alkotásaiban mindig is szakrális, metafizikus, szimbolikus teret hozott létre, amelyben a művész „fején keresztül” tekinthetünk be. Az utóbbi időben tovább lépett, különböző, többnyire személyes tárgyakat applikál be képeibe, ezzel három dimenziót ad a munkáinak. A kiállítás szeptember 24-ig tekinthető meg. Szenográdi Ferenc Dr. Nátyi Róbert, Henn László és Csemniczky Zoltán (balról jobbra) a kiállítás megnyitóján Szinte kézzel foghatóan érzékelhetjük... Bet . Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke Bér község mellett emelkedő vulkanikus eredetű andezit oszlopokból felépülő 402 méter magas Nagy-hegy. Az andezit kőömlés lábánál, az erdei útról letérve indul fák között az erdei gyalogút a hajlott andezit oszlopok felé. Az út tengelyére merőleges hossztengelyű, fekvő U alakú látszóbeton építmény ad helyet a 12 darab, a Geopark területéről származó kőzet bemutatásának Az út az építményen került átvezetésre, így a látogató a kőbemutatón át jut a hajlött andezit oszlopokhoz, valamint a kőömlés- hez, megismerve a hely kialakulásának geológiai és földtörténetét, a kő szerkezeti jellemzőit. A kőömlés felső részén egy kilátópont is található, ahonnan a Cserhát gyönyörű panorámája tekinthető meg. A béri Nagy-hegy helyi védelem alatt álló terület, ami 2010 óta az UNESCO védnökségével működő Európai- és a Globális Geopark Hálózat tagjává vált Novohrad-Nógrád Geopark egyik kiemelkedő földtani értéke. A béri Nagy-hegy mesterséges és természetes feltárásai 15 millió év történéseit foglalják össze kis területre koncentráltan, komplex módon. Három jól elkülöníthető korszak eseményeit tanulmányozhatjuk itt. Egyrészt megtapasztalhatjuk egy telér- vulkán belső szerkezetét, szinte kézzel foghatóan érzékelhetjük a százezer évekkel ezelőtti jégkorszak hatásait, majd a XIX-XX. század emberi tevékenyégének értékteremtő tevékenységét. A telérvulkán belső szerkezetét annak köszönhetően láthatjuk, hogy a kőbányászat során azt oly mértékben feltárták, hogy láthatóvá vált az andezit hajlott, oszlopos szerkezete. A kiömlési kőzetek anyagi összetételétől függően hajlamosak az oszloposság kialakulására. Az andezitben ritkábban jelenik meg, mint a bazaltban, ezért is különleges a terület. Ezt fokozza a hajlottsága, ami tovább növeli az esztétikai értékét. Európában és világviszonylatban is kuriózumnak tekinthető a kőcsúszdára emlékeztető oszlopsor. A terület specialitása az is, hogy nemcsak hajlott, hanem egyenes oszlopok is fellelhetők itt. Az évmilliók során kőfal-sze- rűen kihámozódott andezit telér, hasadozottsága-repedezettsége miatt igen alkalmas volt az apró- zódásra. Ez a folyamat igen intenzívvé vált a jégkorszak idején, amikor a területünket az eljegesedés ugyan nem érte, de jelentősen csökkent a hőmérséklet, ami kedvezett a kifagyás általi pusztulásnak. Ekkor keletkezett a nagykiterjedésű kőfolyás, ami napjainkban is lassan kúszik, ezért kopár a felszíne. A legfiatalabb átalakító folyamat a Nagy-hegyen az emberi tevékenység, ami a kőbányászatban nyilvánult meg. Mindamellett, hogy ennek köszönhetjük a leglátványosabb elemek feltárását, láthatóvá tételét a kőbányászat logisztikájának egyes elemeibe is betekinthetünk. Láthatjuk többek között a meddőhányót, amin a felhasználásra nem alkalmas követ helyezték el. Gyurkó Péter képriportja 1 I
