Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-13 / 187. szám

Segítették az ipar bővülését Az ipari kapacitásbővítés és a jár­műipar segítette az ipar bővülését júniusban - kommentálta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb ipari termelési adatait Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium (NGM) gazdaság- szabályozásért felelős államtitkára szerdán az Ml aktuális csatornán. cedes gyár teljesítményének köszönhető - emelte ki Glattfelder Béla. Kifejtette, a járműgyártás volt a legjobban teljesítő ipari alágazat, teljesítménye több mint 20 százalékkal nőtt, sőt, ha a gépjármű- motorok és motoralkatrészek gyártását néz­zük, akkor ott 30 százalék körüli növeke­dést mértek - mondta Glattfelder Béla. Felhívta a figyelmet arra is, hogy - ellentét­ben az előző hónapokkal - júniusban a gyógy­, Glattfelder Béla hangsúlyozta: a KSH szerint a magyar ipar növekedésének hátterében két tényező áll. Egyrészt az ipa­ri vállalatok az eddigieknél nagyobb arány­ban tudták kihasználni kapacitásaikat, és új gyártási kapacitások is kiépültek. Emellett erős a külpiaci kereslet a gépjármű­termékek iránt, így elsősorban a gépjármű- gyártás, és a hozzá kapcsolódó ágazatok, pél­dául az elektronika, az abroncsgyártás teljesí­tett kiemelkedően - tette hozzá az államtitkár. A KSH szerdán publikált második becslé­se szerint 2015 júniusában az ipari termelés volumene 11,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított index pedig 6 százalékkal emelkedett, mivel idén júniusban kettővel több munkanap volt, mint 2014 júniusában. Glattfelder Béla elmondta, hogy a júniusi 11 százalékos növekedés meghaladja a kormány várakozásait, így komoly esély van arra, hogy a magyar ipari teljesítmény emelkedése euró­pai rekord lesz, bár még nem áll rendelkezés­re minden tagállam júniusi adata. Magyarországon minden régióban nőtt a termelés, ami azt mutatja, hogy fenntartha­tó az ipari növekedés, az ország minden ré­szében fejlődés van, az pedig, hogy a- Dél- Alfóldön nőtt leginkább a termelés, a Mer­szergyártás is bővülni tudott. Ez azt mutatja, hogy az orosz embargós intézkedések miatti piacvesztést lassan meg tudja oldani a ma­gyar gyógyszergyártás, és más piacokon tud­ja értékesíteni a gyártott termékeit. Glattfelder Béla a magyar exporttal kapcso­latban elmondta, hogy bár annak csaknem 80 százaléka irányul az Európai Unió piacaira, Magyarország egyre nagyobb mértékben ex­portál az EU-n kívüli piacokra. Utóbbi jelen­leg különösen előnyös, hiszen a dollár erősö­dött az euróval szemben, így a dollárpiacokon való értékesítésnek nagyobb a jövedelemtar­talma - mondta el az államtitkár. Kitért arra is, hogy az ipari termelésen belül leginkább az élelmiszertermelés bő­vülése mutatja a hazai kereslet növekedését, hiszen az élelmiszeripar 3 százalékos növe­kedést mutatott júniusban, ezen belül a hús­termékek gyártása pedig több mint 7 száza­lékkal emelkedett, aminek hátterében a ha­zai fogyasztás növekedése áll. Az NGM szerdai, MTI-hez eljuttatott köz­leményében az adatok alapján kiemelte: gyors ütemben halad Magyarország újraipa- rosítása, már közel két éve folyamatos az ipari növekedés. Az új gyárak, kutatási-fej­lesztési központok létesítése, a meglévő üze­mekben a több műszakos termelés beveze­tése egyre több új piaci munkahelyet teremt. Az erősödő ipar a magyar embereknek bő­vülő lehetőségeket jelent, ezért a kormány el­kötelezett a sikeres és aktív iparpolitika foly­tatása mellett. A tárca az erősödő bizalom, a rendelésál­lományi mutatók és a magas külföldi autó­kereslet alapján továbbra is bővülésre szá­mít. Ugyanakkor a következő két hónap ada­tait várhatóan befolyásolja majd a nyári sza­badságolások okozta szezonális hatás. Hosz- szabb távon az ipari termelés alakulására pozitívan hat az Európai Központi Bank már­ciusban elindult eszközvásárlási programja, illetve az alacsony nyersanyagárak és a kis- és középvállalkozások számára júliustól el­érhető kapacitásbővítő uniós pályázati lehe­tőségek is támogatják a növekedést - olvas­ható a közleményben. Éppen, hogy vannak Budapest. Csaknem üresen állnak a Szlovákiában lévő menekülttáborok, ezért is in­dokolatlan a bősi táborba vin­ni a migránsokat - mondta Berényi József, a felvidéki Ma­gyar Közösség Pártjának el­nöke az Ml aktuális csatorna esti műsorában. Az elnök hangsúlyozta: emi­att sem érthető, hogy miért ép­pen a bősi táborban szeretné elhelyezni a nemrégiben Ausztriától átvállalt menekül­teket a szlovák kormány. Hozzátette, hogy a bősi tá­bort korábban már megszün­tették, ráadásul a kormány­nak komolyabban kellene vennie a lakosság tájékozta­tását is. Szlovákia és Ausztria bel­ügyminiszterei július végén arról állapodtak meg, hogy a magyar-szlovák határon fek­vő, többségében magyarok lakta Bős (Gabcikovo) telepü­lésen, egy újra megnyitandó volt menekülttáborban he­lyeznének el ötszáz, eddig Ausztriában tartózkodó be­vándorlót. A migránsokat összesen hat hónapra venné át Ausztriától a szlovák állam. A hősiek tiltakoznak a dön­tés ellen, helyi - nem ügydön­tő - népszavazáson, augusztus 2-án 96 százalékban elutasítot­ták a tábor létrehozását. Robert Fico szlovák minisz­terelnök a Der Standard című osztrák lapnak adott interjúba kijelentette, hogy további me­nekülteket, is kész átvenni Szlovákia Ausztriától. Vidékfejlesztési pályázat Budapest Akár már néhány hektárral bíró gazdálkodók is eredményesen pályázhatnak a mintegy 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési program beru­házási támogatásaira - mond­ta a Miniszterelnökség agrár- vidékfejlesztésért felelős állam­titkára az Ml aktuális csatorna műsorában. Kis Miklós Zsolt az Európai Bizottság által hétfőn jóváha­gyott programról elmondta: sokkal egyszerűbb lesz a pályá­zati felhívások kidolgozása és a pályázaton való részvétel is. Kiemelte: óriási eredmény, hogy az Európai Bizottság is elfogadta a kormány célját, amely szerint a mezőgazda­ság gerincét adó, kisebb és közepes vállalkozásokat ten­nék versenyképesebbé a program segítségével. Az államtitkár szerint a tárca elsősorban az agrárgaz­daság azon területeit kívánja támogatni, amelyek munka­erő-igényesek, így potenciá­lis munkahely-teremtési le­hetőséggel bírnak. Ilyen az állattenyésztés, a kertészet (zöldség- és gyümölcster­mesztés), valamint az erdő- gazdaság - mondta. Az ezekhez kapcsolódó fel­dolgozóipari tevékenységeket több mint 200 milliárd forinttal támogatják, ez segíti az elmoz­dulást az alapanyag-termelés­től a feldolgozottabb termékek felé, amelyeknél magasabb a hozzáadott érték - fejtette ki. Kis Miklós Zsolt szerint a 2020-ig lehívható 1300 milli­árd forint elegendő lesz a leg­fontosabb ágazati beruházá­sokra, de jutmajd vidékfejlesz­tési és környezetvédelmi intéz­kedésekre is ebből a forrásból. Budapest A Demokratikus Ko­alíció (DK) véleménye szerint le kell állítani azt az eljárást, amelynek során 3-400 ezer hek­tár állami termőföldet adhatnak el. Erről a párt alelnöke beszélt szerdán az MTI-nek. Nagy-Huszein 7itöor azt mondta, úgy néz ki, hogy hosszú évek elő­készítő munkája után a Fidesz napokon belül megkezdi az álla­mi tulajdonban lévő termőföldek kedvezményes hitellel történő ér­tékesítését. Hozzátette, az előké­szítésnek több fázisa volt, példá­ul azok a földmutyik, amelyek so­rán mintegy 250 ezer hektárnyi területet kaptak meg új bérlők. A politikus szavai szerint a föl­dek eladásához nem kell külön parlamenti felhatalmazás, ráadá­Eddig 30-40 ezer aláírás gyűlt össze ahhoz a nép- szavazási kezdeménye­zéshez, amelynek célja, hogy 40 év munkavi­szony után a férfiak is nyugdíjba mehessenek - jelentette be Gaskó Ist­ván, a Liga Szakszerveze­tek elnöke sajtótájékozta­tón Budapesten. Budapest Bodnár József a Vas­utasok Szakszervezetének tiszt­ségviselője - aki magánember­ként a népszavazást kezdemé­nyezte -, az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel indokol­ta a lehetőség megteremtésének szükségességét a férfiak számára is. Példaként említette, hogy Por­tugáliában és Horvátországban, ahol a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára 65 év, mindkét nem élhet a 40 éves munkavi­szony utáni nyugdíjba vonulás le­hetőségével. sül Matolcsy György jegybankel­nök megteremtette a lehetőséget a területek megvételéhez. A DK úgy látja, hogy miután a földtörvény alapján az európai gaz­dasági térség polgárai vehetnek Magyarországon földeket, így a fldeszes klientúra később eladhat­ja ezeket a területeket az esetleges európai fóldvásárlóknak - folytatta. Arra is kitért, hogy az uniós földalapú támogatás tízéves ősz- szege fedezni tudja a vásárlás­hoz felvett hiteleket. Az aláírásgyűjtő akció novem­ber 2-ig tart, addig legalább két­százezer hiteles aláírást kell ösz- szegyűjteni, hogy népszavazást lehessen kiírni a kérdésben. Nagy-Huszein Tibor azt mond­ta, ezt a rendkívül tisztességte­len folyamatot mindenképpen meg kellene állítani, mert annak során 3-400 milliárd forintnyi nemzeti vagyon kerül olyan bér­lők birtokába, akik nem bizonyí­tották, hogy méltók a területek művelésére. Jakab István, a Magosz elnöke - aki egyben az Országgyűlés fldeszes alelnöke - a Nemzeti Ag­rárkamara lapjának augusztusi számában azt mondta: az állam Bodnár József kiemelte: a Kú­ria döntésének átvétele után ke­reste meg a szakszervezeteket, a civil szervezeteket és egyesülete­ket, hogy fogjanak össze ebben által kötött szerződéseket tiszte­letben tartják, a meglévő bérleti szerződésekkel együtt adnának el 300-400 ezer hektárnyi állami termőföldet húszéves elidegení­tési tilalom mellett, húsz évre szó­ló hitellel. A cikkben arról is be­számolt, hogy csak olyanok vá­sárolhatnának, akik meg is mű­velik a földet. lakab István azt is közölte, hogy az ezt lehetővé tevő jogszabály-módosításokat várha­tóan még augusztusban a Ház elé terjesztik. a közös érdekvédelmi ügyben. Gaskó István szerint óriási a tár­sadalmi támogatottsága a népsza­vazási kezdeményezésnek, ugyanis a korábbi speciális - rok­kantsági, korkedvezményes, elő­rehozott - nyugdíjkedvezmények megszüntetése miatt a társada­lomban komoly igény van a rugal­mas nyugdíjba vonulás lehetősé­gének kialakítására. Hozzátette: az előzetes számí­tások alapján évente 200 milli­árd forint ráfordításával megva­lósítható a Férfiak 40 program. Úgy véli, ennek fedezete megte­remthető a feketegazdaság visz- szaszorításával, illetve a külföld­ön dolgozó félmillió magyar visz- szacsábításával Magyarország­ra. Ha ezek nem megvalósítható­ak, akkor a progresszív adózás bevezetését tartanák megfelelő eszköznek a forrás megteremté­sére, mert véleménye szerint az egykulcsos adózás miatt 500 milliárd forint bevételtől esik el az állam évente. Segélyprogramot indított Budapest. A Magyar Vörös- kereszt a Magyarországra ér­kező migránsok számára se-, gélyprogramot indított. A leg­nagyobb humanitárius szerve­zet három hónapon át mintegy 72 ezer ember támogatását vál­lalta 92 millió forintból. A Magyar Vöröskereszt szer­dán az MTI-nek küldött közle­ményében azt írta, első körben 1800 menekült családnak osz­tanak segélycsomagokat a röszkei idegenrendészeti elő­állító helyen szerdától. Az egy­ségcsomagokban kéztörlő, zsebkendő, vécépapír, szap­pan, tusfürdő, sebtapasz, vala­mint egy tájékoztató anyag van, amely információkat tar­talmaz a Bevándorlási és Ál­lampolgársági Hivatal kiren­deltségeire való eljutásról. A szervezet fertőtlenítőszert, pelenkát, intimbetétet és játéko­kat is raktároz röszkei bázisán. Az adomány értéke 2,8 millió fo­rint, amelyet az Amerikai Ház Alapítvány ajánlott fel és a Vö­röskereszt saját forrásából egé­szített ki. Az adományokat szer­dán indították útnak a Magyar Vöröskereszt székházából. A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt ka­tasztrófasegélyezési veszély­helyzeti alapjából mintegy 322 ezer svájci frankot igényelt és kapott migrációs tevékenysé­gének támogatására - írták. Közölték továbbá, folytatják a pszichoszociális segítségnyúj­tást és esetenként elsősegély- nyújtó ügyeletet is ellátnak majd. A Magyar Vöröskereszt vall­ja, hogy nem létezik illegális emberi lény, csak rászorultsá­gát nézve sebezhető ember, akit a jogi és adminisztratív státusuktól függetlenül ember­hez méltó, humánus bánás­módban kell részesíteni - áll a közleményben. Módosítaná a fegyvertörvényt Budapest Módosítana a fegy­vertörvényen Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes - erről a politikus a Magyar Nemzet számában beszélt. A magyar szabályozás ugyanis csak a törvényben meghatározott célokra - sport, vadászat, önvédelem és szolgá­latteljesítés - engedélyezi az éles lőfegyverek tartását. A ré­gi, kiemelkedő eszmei érték­kel bíró fegyvereket ezért az esetek jelentős részében hatás- talaníttatni kell, ami viszont egyet jelent a tönkretételével. Hasonlóan az oldtimer au­tókhoz, Semjén Zsolt azt sze­retné elérni, hogy ezek a fegy­verek is külön szabályozás alá essenek a jövőben. Mint mond­ta, jelenleg hatástalanítani kell egy ritka, első vagy második világháborús puskát is, amennyiben a gazdája nem tudja vadász- vagy sportfegy­verként bejegyeztetni. Ezt bar­bár eljárásnak nevezte. Hangsúlyozta: a technikai vívmányok megőrzése - legyen szó akár különleges fegyverek­ről vagy másról - végeredmény­ben nemzeti érdek is, hiszen egy-egy látványos magángyűj­temény számos látogatót vonz­hat az országba. A politikus cél­ja egy olyan törvénymódosítás, amely a fegyvertartási engedély birtokában, ellenőrzött körül­mények között lehetőséget ad a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek tartására. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke beszél, mellette Bodnár Jó­zsef, a népszavazás kezdeményezője a megkezdett népszavazási aláírás- gyűjtés állásáról és eddigi eredményeiről tartott sajtótájékoztatón Buda­pesten, a Liga Szakszervezetek székházában Több ezer aláírás gyűlt össze eddig Le kell állítani!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom