Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-08 / 156. szám
A citrusfélék növelhetik a melanoma kockázatát Ötmilliárd éves galaxis Canberra, ötmilliárd éves galaxist fedeztek fel ausztrál asztronómusok, a csillagváros alig valamivel a Naprendszer előtt keletkezett. A kutatók az Ausztrália nyugati részén kiépített nagyszabású rádiótávcső-rendszer, az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder /Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózati Helykereső) segítségével végezték a megfigyeléseket, így észlelték a kozmikus rádióhullám-nyalábot, amely az Oltár (Ara) csillagkép irányából, a PKS B1740-517 katalógusjelű galaxis felől érkezett- Ezeket a rádióhullámokat a kozmikus háttérzaj miatt képtelenek érzékelni más obszervatóriumok, ám az ASKAP tisztán vette az adást. Ez azt jelenti, hogy a berendezés segítségével olyan galaxisokat fedezhetünk fel, amelyek észlelésére más teleszkópok képtelenek - emelte ki a kutatásokat irányító James Allison, az ausztrál tudományos akadémia, a CSIRO csillagásza. Elaine Sadler asztrofizikus, a Sydney-i Egyetem tanára a team további kutatási terveit ismertetve elmondta, hogy az 5-8 milliárd éves galaxisokra „vadásznak” majd. E galaxisok vizsgálatával a tudósok azt remélik megfejteni, hogy tízmilliárd évvel ezelőtt miért zajlott a mainál tízszer gyorsabban a csillagképződés folyamata. i-30Í<íÍ9ü v ° Intelligens energia Eindhoven. Olyan intelligens családi autót épített egy holland egyetemi diákokból álló csapat Eindhovenben, amely átlagban több energiát termel, mint amennyit felhasznál - olvasható a phys. org internetes portálon. Az eindhoveni műszaki egyetem hallgatói által készített négyszemélyes Stella Lux autót napenergia hajtja, valamint egy speciális navigációsrendszert is fejlesztettek hozzá. A fejlesztőcsapat, amely saját megfogalmazása szerint a jövő autóját szerette volna megalkotni, az aerodinami- kus kialakítást könnyű anyagok felhasználásával - mint például az alumínium és a szén - ötvözte. Ennek eredményeként a Stella Lux szép időjárásban napi 1000 kilométert tud megtenni, ráadásul a megtermelt többletenergiát is képes felhasználni, így segíthet akár bizonyos energiával kapcsolatos társadalmat érintő kérdések kezelésében is. A hallgatók a konstrukcióval részt vesznek a kétévente megrendezett Bridgestone World Solar Challenge elneve- • zésű ausztráliai versenyen októberben, a megmérettetésen a napenergia által hajtott autóknak 3 ezer kilométert kell megtenniük. A Stella Lux a családi autók versenyében indul, ahol elsősorban a praktikus, felhasználóbarát tervezésen van a hangsúly, nem pedig a sebességen. A csapat 2013-ban egyszer már győztesként tért haza a versenyről, most ismét szeretnék elnyerni a legjobb családi autónak járó címet a korábbinál könnyebb, ezért gyorsabb járművükkel. I I A grapefruit és a narancslé gyakori fogyasztása összefügghet a rosszindulatú bőrrák, a melanoma magasabb kockázatával - állapította meg egy nagyszabású amerikai kutatás. A több mint 100 ezer amerikai lakos étkezési szokásainak elemzése azt mutatja, hogy 3ó százalékkal magasabb volt a melanoma kockázata azok közt, akik legalább napi l,ó-szor fogyasztottak grapefruitot vagy narancslét, mint akik heti két alkalomnál kevesebbszer ettek ilyet - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of Clinical Oncology szaklapban közzétett tanulmányt. Semmilyen más, bőrrákon kívüli daganatfajta kockázatának növekedése sem mutatott kapcsolatot a citrusfogyasztással. A szerzők szerint az összefüggés a citrusokban talált furokumarinok számlájára írható. Ezek a vegyületek - korábbi Egy 12-13. században elhunyt gyermek vagy tinédzser mumi- fikálódott holttestet rejtheti a Szibériában, a Jamal-félszigeten, Szalehard közelében feltárt nyírfakéreg „gubó”. Az orosz régészek 1999 óta végeznek feltárásokat a Zelenij Jár nevű település közelében, ahol egy Perzsiához kötődő ismeretlen középkori civilizáció tárgyi emlékeinek sokasága került eddig napvilágra - írja a Siberian Times angol nyelvű orosz lap online kiadása. . Az idei ásatási szezon egyik legérdekesebb lelete az a nyírfa- kéregből készült 130 centiméter hosszú és 30 centiméter széles, emberi testet formázó „gubó”, amely a feltételezések szerint a 12. vagy a 13.században Emberi fogyasztásra alkalmatlanná teheti a kagylót és az osztrigát a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, mivel a melegben mérgező mikroorganizmusok támadhatják meg őket - állapította meg egy svéd kutatás. A Göteborgi Egyetem kutatói szerint időjárási modellek azt jósolják, hogy a tengervíz hőmértanulmányok szerint - a bőrt érzékenyebbé teszik a napfény és annak melanómát okozó ultraibolya (UV) sugarai iránt.- További kutatások nélkül nem ajánlhatjuk, hogy bári kevesebb citrusfélét egyen, de akik sok grapefruitot és narancslét fogyasztanak, különösen óvakodjanak attól, hogy hosszú időt töltsenek a napon - mondta elhunyt gyermek vagy tinédzser földi maradványait rejti. A „koporsó” fémdetektoros vizsgálata során kiderült, hogy a feltételezett holttestet rézlapokkal fedték be, ami a zord klímával egyetemben elősegítette a természetes mumifikálódást. séklete jelentősen megemelkedik a következő száz évben, ami óriási zavart okozhat a vízi élőhelyeken. Azokon a területeken, ahol a Shaowei Wu, a tanulmány vezető szerzője, a Brown Egyetem orvosi karának PhD-hallgatója. A kutatók 63 810 nő és 41 622 férfi adatait elemezték. A táplálkozásról szóló kérdőívet legalább négyévenként töltették ki a résztvevőkkel, életmódjukról és egészségügyi adataikról kétévente kértek adatokat. Egy adag citrusféle alatt fél grapefruitot, A korábbi ásatások során a régészek 34 sekély sírt tártak fel. Napvilágra kerültek 11 olyan ember földi maradványai, akiknek szétzúzták a koponyáját és összetörték a csontjait. Találtak öt olyan múmiát is, amelyeket rézlemezekkel borítottak, majd goncsapadék mennyisége is növekszik, ott csökkenhet a felszíni víz- rétegek sókoncentrációja. A tudósok szerint a változás drámaian befolyásolhatja az óceánok mikroszkopikus baktérium- és planktonpopulációit, és azoknak az állatoknak a létét is, amelyek a táplálékláncban felettük állnak. Azt jósolják, a jövőbeli viszonyok kedveznek egyes kórokozó baktériumoknak és méreganyagot, többek közt a halálos kagy- lótoxint, a PST-t (paralytic shellfish toxin) termelő plantkonfajoknak. Ezek a mérgek felhalmozódhatnak a kagylófélékben, és a tenger gyümölcseit fogyasztó ember egészségét is veszélyeztethetik - tudósított a The Daily Telegraph. ! egy narancsot vagy egy kis pohár (1,7 deciliter) grapefruit-vagy narancslét értettek. Nem vehetett részt a kutatásban olyan, akinek korábban rákja volt. Az akár 26 évig is tartó követési időszakban a résztvevők 1,7 százalékánál (1840 embernél) állapítottak meg melanómát. Mind a nőknél, mind a férfiaknál összefüggött a rosszindulatú melanoma magasabb kockázata és a nagyobb citrusfogyasztás, leginkább a teljes grapefruit esetében, ezután következett a narancslé. Érdekes módon sem a grapefruit leve, sem a teljes narancs fogyasztása nem mutatott kapcsolatot a melanómával. Az összefüggést nem befolyásolta sem az életkor, sem az életmód olyan tényezői, mint a testmozgás, a dohányzás, az alkohol és a kávé fogyasztása vagy a C-vitamin szedése. Erősebben befolyásolta a melanoma kockázatát, hogy gyerekként és serdülőként érzékenyek voltak-e a résztvevők a napégésre, valamint az, hogy menynyi időt töltöttek közvetlen napsugárzásnak kitéve. dósán állatbó'rökbe csavartak. A sírokban egy rézmaszkot viselő kislány kivételével férfiak vagy fiúcsecsemők aludták örök álmukat. Nők földi maradványaira az eddigi ásatások során nem bukkantak. A holttestek mindegyikét néhány centiméter szé-. les rézabroncsok fogják össze. Érdekes a temetkezések tájolása is - az összes holttestet lábbal a Gornij Poluj nevű folyó felé helyezték a sírokba, aminek rituális okai lehettek. Az egyik felnőtt múmia vaskést, ezüst medaliont, valamint egy bronz madárfigurát birtokolt, a leletek a Kr.u. 79. századból származnak. Napvilágra kerültek Perzsiából származó, 10- 11. századi tárgyi leletek, egyebek mellett bronztálkák. A kutatók azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a klímaváltozás a délnyugat-indiai zöld kagyló (Perna viridis) életét. A mangalori tengerparton tenyésztettek kagylót meleg, alacsony sótartalmú vízben, majd toxikus planktonokkal és kórokozó baktériumokkal vették körül őket. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a körülmények megváltoztatása után a mikroorganizmusok jelentette veszélynek tették ki a kagylókat, akkor ■ gyengült az immunrendszerük működése és romlott az állapotuk. Lucy Turner, a kutatás vezetője szerint a jelenség nagy fenyegetést jelent a trópusi kagyló tenyésztésével foglalkozó iparág számára. I Új fajt fedeztek fel Peking, Új szárnyas dinoszauruszfajt fedeztek fel kínai kutatók az ország déli részén található Csianghszi tartományban. A körülbelül libaméretű lénynek izmos lábai, sötétszürke tollazata és foltos szárnyai lehettek. A Scientific Reports című folyóiratban közölt illusztráción a nyak és a taréj pávakék színben pompázik. A Kínai Földtudományi Akadémia paleontológusa, Csüncsang Lü és társai az új fajt Huanansaurus ganz- houensisnek nevezték el. A név második tagja arra a városra utal, ahol megtalálták a leletet egy új vasútállomás építési munkálatai közben. A kutatók szerint az új faj a kréta időszak idején Ázsiában és Észak-Amerikában élő csőrös, szárnyas, de repülésre képtelen dinoszauruszok Oviraptorosauria (tojástolvaj gyíkok) nevű csoportjához áll a legközelebb. A csoportba tartozó fajok mérete változatos volt, a pulykanagyságú Caudipteryxtől a nyolc méter hosszú, 1,4 tonnát nyomó Gigantoraptorig terjedt. A felfedezett fajhoz legközelebb álló, már ismert faj az Oviraptorosauria csoporthoz tartozó Citipati osmolskae, amelynek egyedeit Mongólia déli részén találták meg, mintegy 3 ezer kilométerre Csianghszi tartománytól. A két faj közötti hasonlóságok arra utalnak, hogy abban az időben hasonló életfeltételek uralkodhattak Ázsia e két pontján, valamint hogy az Oviraptorosauria tagjai nagy területen terjedtek el és igen változatosak voltak. Macska-egér „harc" London. A vizeletükben lévő vegyi anyagokkal „irányítják az egereket” a macskák - derült ki egy új kutatásból, amelynek eredményeit a Kísérleti Biológiai Társaság éves találkozóján ismertették Prágában. A moszkvai Szjevercov Ökológiai és Evolúciós Intézet munkatársaként dolgozó Vera Voznyeszenszkaja szerint az egerekben fiziológiai válaszreakciót vált ki a macska-specifikus vegyület. Az egerek agyában lévő ve-. gyületérzékelő-idegsejtek a szag hatására olyan reakciót indítanak be, amelytől egyebek közt megnövekszik az egerek stresszhormon-szint- je - adta hírül a BBC News. A vizsgálat során a kutatók egy hónapos egerekkel szagoltatták a vegyületet két héten keresztül. A későbbi tesztek azt mutatták, hogy ezek az állatok felnőttként kisebb valószínűséggel kerülték el ősellenségük illatát.- A vegyülettel szembeni fizikai érzékenységük jóval magasabb volt Több receptoruk érzékelte a vegyületet, és több stresszhormont termeltek - magyarázta Voznyeszenszkaja. Mindezek ellenére azonban a macskavizelet összetéveszthetetlen szagának környezetében nevelkedett példányok a későbbiekben kevésbé hajlamosak a félelem jeleit mutatni, vagy elmenekülni, amikor kiszagolják a jellegzetes szagot. f t Középkori múmiát rejthet-a „gubó” Mérgező tengeri ételek a klímaváltozás miatt
