Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-04 / 153. szám

Uj szerepben a megye az európai uniós fejlesztésekben Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke Nógrád Megye Önkor­mányzata májusban fo­gadta el a megye Integ­rált Területi Programját (ITP), amely 2014-2020 között a Terület- és Tele­pülésfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásai­ból megvalósítandó össze­hangolt területi fejleszté­seket tartalmazza. Skuczi Nándorral, a megyei köz­gyűlés elnökével arról be­szélgettünk, mit hozhat­nak majd ezek a fejleszté­sek szűkebb hazánk la­kossága számára.- Milyen jelentőséggel bír a me­gyei Integrált Területi Program el­fogadása? A dokumentum elfogadása jelenti az első lépcsőfokot abban a döntési folyamatban, amely­nek eredményeként elindulhat­nak a településeken a fejleszté­sek - kezdte Skuczi Nándor: - A megye Integrált Területi Prog­ramját a többi megye és megyei jogú város programjával együtt még e hónap folyamán benyújt­ják elfogadásra a kormánynak. Az integrált területi programok kormány általi elfogadása után, előzetes várakozások szerint nyáron jelenhetnek meg a Terü­let- és Településfejlesztési Opera­tív Program első pályázati felhí­vásai. A felhívásokat már me- gyeszerte nagyon várják a tele­pülésvezetők, akik egy több éves folyamat során számos fejleszté­si projektet készítettek elő.- Mit jelent a megye új szerepe az előttünk álló európai uniós fej­lesztési ciklusban?- A jelenleg záruló támogatá­si rendszerben a területfejlesz­tési források elosztása régiós rendszerben működött. Ez any- nyit jelent, hogy a települések­nek, vállalkozásoknak, illetve kisebb részben a nonprofit szer­vezeteknek versenyezni kellett a forrásokért Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megye pályázó­ival. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban Nógrád megye 41,13 milliárdos saját forráskeretet kapott, amely a megyék sorá­ban az egy főre eső legmaga­sabb támogatást jelenti. Az In­tegrált Területi Program azt ha­tározza meg, hogy ezt a forrást a TOP mozgásterén belül mi­lyen célokra és milyen ütemben kívánjuk elkölteni.- Milyen fejlesztések lesznek tá­mogathatók a megyei forráskeret­ből?- A többi operatív program­hoz hasonlóan a TOP-ra is az jel­lemző, hogy középpontjában a gazdaságfejlesztés áll. Ezen be­lül kiemelt megyei feladat az olyan üzleti infrastruktúrák - iparterületek, inkubátorok - lét­rehozása, ahová munkahelyte­remtő beruházások tudnak bete­lepedni. Ilyen célra közel 6 mil­liárd forintot szeretnénk elkölte­ni. Örömteli, hogy nem csak a városokban, hanem e céllal a kistelepüléseken is megfogalma­zódtak vállalkozást támogató projektek. 6 milliárd forintnál is több forrás áll majd rendelkezés­re az önkormányzatok energia- hatékonyságának növelésére. Az önkormányzati feladatellátást szolgáló épületek komplex meg­újítása nem csak a széndioxid­kibocsátás csökkenését vonja maga után, hanem megtakarí­tást eredményez a működési költségekben is. Legnagyobb té­telként, mintegy 7,6 milliárd fo­rintos forráskerettel jelenik meg az ITP-ben a gazdaságélén­kítő és népességmegtartó tele­pülésfejlesztés. Ez nem kizáró­lag a város-rehabilitációs kez­deményezéseket támogatja majd, hanem kisebb mértékben hozzá tud járulni a kistelepülé­sek belterületi csapadékvíz problémáinak megoldásához is. A szociális városrehabilitációt, Egy főre jutó Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt (millió Ft) a leromlott városi területek fej­lesztését ezen túl több mint egy­milliárdos forráskerettel tudjuk elősegíteni. Fontos kiemelni, hogy ezekből a forrásokból Sal­gótarján nem részesül, mert a megyei jogú városnak saját fej­lesztési forráskerete van 9,2 milliárd forint összegben.- Az infrastrukturális jellegű projektek mellett a humán fejlesz­tések is megjelennek az ITP-ben?- Kisebb mértékben lesz lehe­tőségünk korszerűsíteni, bővíte­ni az orvosi rendelőket és a szo­ciális alapellátást. Ilyen célokra mintegy 2 milliárd forintot költ- hetünk. A gyermekek ellátásban a bölcsődei férőhelyek bővítése, korszerűsítése hangsúlyos a kor­mány politikájában, mivel ez a munkába állást segíti elő. Mind­emellett megyei szinten számba vettünk jó néhány óvodát is, amelyre ráfér a bővítés vagy mi­nőségi fejlesztés. A gyermekek jobb ellátására összesen több mint 3 milliárd forint áll rendel­kezésre 2020-ig.- Ha fejlesztési lehetőségekről beszélünk, szinte elsőként kerül szóba az utak állapota és a köz­lekedés. Mennyiben tud ehhez az Európai Unió hozzájárulni 2014- 2020 között?- Ez a terület kissé háttérbe szorult a fejlesztési prioritások között. Az EU kifejezetten csak a nagy európai hálózatok fej­lesztését kívánja elősegíteni. Meg kellett értenünk, hogy az új támogatási logika szerint az tartozik, de a két miniszterel­nök által aláírt magyar-szlovák kétoldalú megállapodás alapján abban bízunk, hogy az elkövet­kező években tovább bővülnek, javulnak a határmetszési pon­tok a megye területén.- Nem beszéltünk még a turiz­musról. Tudja-e majd a megye tá­mogatni e szegmens további bővü­lését? Adottságaink, értékeink jobb kihasználása érdekében ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül.- A megyei ITP helyi, térségi jelentőségű turisztikai fejleszté­sekre 3,6 milliárd forint összeget határolt le. Ez a forrás kulturális, illetve ökoturisztikai fejlesztések­re fordítható. Fontos, hogy csak rendszerbe szervezett projektek támogathatók, a pontszerű, elha­tárolt ötletek nem tudnak átmen­ni a bírálati rendszeren. ciális Alapból finanszírozott for­rásokból tudjuk majd támogatni azokat a vállalatokat, amelyek új munkahelyet teremtenek hátrá­nyos helyzetű személyek számá­ra. Az új munkahelyre belépő munkavállaló bére, képzése lesz támogatható az úgynevezett fog­lalkoztatási paktumok keretében. A megyei szinten e célra rendel­kezésre álló 3,4 milliárd forintos keret 75 százalékát közvetlenül ilyen támogatásként kell majd ki­helyeznünk a gazdaságba.- Ön úgy ítéli meg, hogy a 41,13 milliárd forint összességében ele­gendő ahhoz, hogy Nógrádban felpörögjön a gazdaság, megáll­jon az elvándorlás?- A rendelkezésre álló forrás a szükségesnek csak töredéke. Nem szabad elfelejteni, hogy az ágazati operatív programokban Néhány mutatószám a TOP keretében végzett megyei fejlesztések elvárt eredményeiről (2014-2020): Mutató Célérték Fejlesztett, újonnan létesített iparterületek, ipari parkok 70,71 hektár Fejlesztett bölcsődei férőhelyek száma 134 db Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek 7 hektár Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza 35,33 km Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátások száma 47 db Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése 19.379 tonna C02 egyenérték A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma 2.209 fő útfejlesztés nem lehet cél, csak eszköz. Egyszerűbben fogal­mazva az útépítésnek, útfelújí­tásnak valamilyen komplex fej­lesztésbe kell illeszkednie, pél­dául elősegítheti az iparterüle­tek megközelítését. Kifejezett cél viszont a környezetbarát közlekedési módok elterjeszté­se, így a kerékpárút-hálózat bő­vítése, vagy a „zöld” célok meg­jelenése a városi közlekedés­ben. Nem a TOP témakörébe-A TOP a vállalkozásokat nem támogatja?- A mikro-, kis- és középvállal­kozások beruházásai a Gazdaság- fejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében lesz­nek pályázhatók. A TOP elsődle­ges kedvezményezettjei az önkor­mányzatok, de forrásaiból egy- egy intézkedés esetén részesül­hetnek állami, illetve civil szer­vezetek is. A humán erőforrás fejlesztését célzó, az Európai Szo­sokkal jelentősebb támogatás lesz elérhető. A sikeres pályázás­hoz viszont jó ötletekre, projekt­gazdákra, együttműködésre van szükség. Szeretném, ha a me­gyei önkormányzat nem kizáró­lag a TOP-források jó gazdája lenne, hanem ebben a folyamat­ban katalizátor szerepet töltene be. Ezáltal is teljesíti azt a fő fel­adatát, amelyet az önkormány­zati törvény „területfejlesztés­ként” határozott meg számára. C I i » I ¥ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom