Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-31 / 176. szám

Csak kampány Budapest. - Az mszp szerint a Fidesz kormányzás helyett idáig csak kampányolt, miközben kormányzati jelen­tések szerint is naponta „ezré­vel” érkeznek menekültek Ma­gyarországra. Harangozó Tamás, a MSZP frakcióvezető-helyettese ezt arra reagálva közölte szerdán az Mü­vei, hogy Kovács Zoltán kor­mányszóvivő bejelentette: a kor­mány 22,2 milliárd forinttal egé­szíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítha­tó költségvetési keretet. Ebből egyebek mellett településen kí­vüli táborokat építenének, ezek helyszínéről egy-két hónapon belül döntenek. Az ellenzéki po­litikus álláspontja szerint a kor­mány január óta tudja, hogy a Magyarországra érkező migránsok száma a korábbiak sokszorosa, mindeddig azonban semmit nem tett a probléma megoldása érdekében. Elfogad­hatatlannak nevezte, hogy újabb hónapokat szánnak a következő kormánydöntés meghozatalára. Harangozó Tamás megjegyezte, hogy az MSZP menekültügyi hatóságokat megerősítő 22 mil­liárdos költségvetési módosító ja­vaslata több mint egy hónapja az Országgyűlés előtt van, „a kor­mány mégsem cselekedett”. Közölte továbbá, hogy az MSZP „továbbra is a megoldás pártján áll”: javaslatuknak megfelelően szigoríthatták volna a büntető törvénykönyvet, a határok men­tén pedig kialakíthattak volna olyan befogadó állomásokat, amelyekben a migránsok „komplett ügfitttézés'melletf', emberi körülmények között vár­hatnák meg az eljárásuk végét A nyitva tartás helyi szabályozása Budapest - Az Alkotmánybí­róság (Ab) kötelezheti a kor­mányt arra, hogy rendeletben al­kossa meg az üzletek vasárnapi zárva tartását szabályozó tör­vény alóli helyi mentességet, így például a következő szezonban már mindenki vásárolhatna a Balatonnál vasárnap is - jelen­tette ki Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője csü­törtökön az Ml aktuális csatorna műsorában. Úgy vélekedett: a kormány mulasztásos alkotmánysértést követ el akkor, amikor nem alkot­ja meg a jogszabályhoz kapcso­lódó, a nyitva tartást helyi sajá­tosságok alapján megengedő kormányrendeletet, erre ugyan­is törvény kötelezi a kabinetet. Elmondta: az Ab állásfoglalására annál is inkább szükség volna, mert Tállai András, a Nemzet- gazdasági Minisztérium állam­titkára úgy nyilatkozott, hogy nem is akarnák ilyen rendeletet alkotni. Ezt azzal indokolta, hogy a törvény szerint a rendeletalko­tás nem kötelezettség, csupán le­hetőség. Staudt Gábor hozzátet­te: úgy értesült, hogy több, a kor­mányrendelet megalkotását sür­gető beadvány jutott el az Alkot­mánybírósághoz. - Például a Balatonnál annál is indokoltabb volna a helyi sajátosságok miatt engedélyezni a vasárnapi keres­kedelmet, mert a forgalom legna­gyobb részét a rövid nyári sze­zonban produkálják az üzletek, és a törvény éppen az idegenfor­galmat jelöli meg a nyitva tartás engedélyezésének egyik, lehet­séges okaként - mondta Staudt Gábor. További 22 milliárd forint a migráció kezelésére Budapest A kormány 22,2 mil­liárd forinttal egészíti ki az ide­iglenes határzár építésére, vala­mint a migránsok átmeneti el­helyezésére fordítható költség- vetési keretet - erről a kormány- szóvivő számolt be az Ml aktuális csatornán szerdán, a kormányülést követően. Kovács Zoltán elmondta: így a korábban az ideiglenes határzár anyag- és technikai költségeire elkülönített 6,5 milliárd forint­tal együtt idén összesen mint­egy 29 milliárd forint jut a prob­léma kezelésére. A pluszforrásból, amelyet a költségvetési tartalékból csopor­tosítanak át, sátortáborok létre­hozására, lakott területen lévő befogadó állomások áthelyezé­sére is költenek - részletezte. Hozzátette: a lakott területen kí­vüli táborok helyszíneiről egy­két hónapon belül döntenek. A szóvivő emlékeztetett: ta­valy, az év második felében je­lentkező migrációs hullám mi­att már 31,4 milliárd forintot köl­tött a rendőrség a határőrizet megerősítésére, technikai felsze­relésére. Óriási a nyomás az országon pénzügyi tekintetben is - hang­súlyozta Kovács Zoltán, hozzá­fűzve: az Európai Unió eddig a költségek töredékét bocsátotta Magyarország rendelkezésére.- A befogadó állomásokon je­lenleg több mint 3500-an tartóz­kodnak - közölte Kovács Zoltán. Az illegális bevándorlók közül június elejéig több mint 5600-an részesültek orvosi ellátásban. A probléma egészségügyi szem­pontból is egyre élesebb - jelen­tette ki a kormányszóvivő, utal­va arra is, hogy kedd éjjel több mint félszáz külföldi állampol­gárt vittek kórházba megbetege­dés gyanújával a fővárosi Nyu­gati pályaudvarról. Az illegális migráció Magyarországot érintő főbb útvonalai, 2015 Németország Csehország Szlovákia Ukrajna Ausztria s | Magyarország Szlovénia Nk D , . Morváik \É Romania Moldova Oroszország Bosznia-H, Iferbia .. ,Kö$ovó Bulgária Montenegro Olaszország Albánia’vC Grúzia Görögország ^ Törökország Forrás: BÁB, 2015.01.14 / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI | l#l mm.mli.hu Sokallja a minimálbéresek adóterheit a DK Budapest. Sokallja a minimálbéresek adó­terheit a Demokratikus Koalíció. BorkaSzász Tamás elnökségi tag kedden az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy számításaik sze­rint arányaiban jelenleg háromszor anynyi adót szednek be a minimálbéresektől, mint a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban, a gaz­dasági „világválság közepén”. Szorgalmazta: a kormány valósítsa meg a DK azon elképze­lését, amelyik alapján a következő években addig növelnék a minimálbért, amíg az elér­né a létminimum összegét. - Az ellenzéki po­litikus úgy fogalmazott: a kormány újabb adó­világrekordot állított fel, mert az OECD legfris­sebb, 2013-as adatokon alapuló felmérése sze­rint a vizsgált 33 országból Magyarországon a legmagasabb a minimálbért terhelő adó. Egy minimálbért kereső ember arányaiban majd­nem kétszer annyit adózik, mint tenné azt Hollandiában vagy Belgiumban és háromszor annyit mint Nagy-Britanniában - hívta fel a fi­gyelmet Borka-Szász Tamás. Megjegyezte: 2008-ban 12 ezer 810 forint adó terhelte a mi­nimálbért, ma viszont 36 ezer 225 forint. Az elmúlt tíz évet tekintve még drámaibb a rom­lás, mert ezen időszak alatt a hétszeresére nőtt a minimálbérre kivetett adó - tette hozzá. Társadalmi vita az emlékműről Meghosszabbítják a Szovjetunióba hurcolt po­litikai foglyok és kény­szermunkások emlék­évét, és társadalmi vitát kezdeményeznek a köz­ponti emlékműről - jelen­tette be az emlékév szer­vezésével, lebonyolításá­val foglalkozó Gulág Em­lékbizottság csütörtöki ülése után az emberi erő­források minisztere, az emlékbizottság elnöke. Budapest. Balog Zoltán el­mondta: a legutóbbi kormány­ülésen született döntés arról, hogy 2017. február 25-éig meg­hosszabbítják az eredetileg a 2015-ös esztendőre tervezett em­lékévet. A megemlékezések szervezeti keretét adó testület el­nöki tisztségét is betöltő minisz­ter megemlítette, egy évnél to­vább tartottak azok az esemé­nyek, amelyeknek sok százezer magyar áldozata volt, ezért dön­töttek úgy, hogy az eseményso­rozat végpontja - a szintén a Gulág börtöneiben elhunyt - Ko­vács Béla kisgazda politikus el­hurcolásának hetvenedik évfor­dulója lesz, amely egyben a kom­munizmus áldozatainak emlék­napja is. Sokkal hosszabb időre fogunk tudni tervezni - jegyezte meg a miniszter, aki azt is megemlítet­te: az emlékév részeként az ülé­sen 1,4 milliárd forintos pályáza­ti keretet hirdettek meg civil szervezetek számára. Ezzel az összeggel egyebek mellett em­lékművek gondozását, konferen­ciák szervezését, tudományos publikációk megjelenését, egyé­ni sorsok dokumentálását támo­gatják majd. Közölte azt is: társadalmi vitát kezdeményeznek arról, hol és mi­lyen formában kapjanak közpon­ti emlékművet a szovjet megszál­lás áldozatai. Nem kérdés, hogy szükség van ilyenre - fűzte hoz­zá. A miniszter megjegyezte, el­döntendő például, hogy mi le­gyen az emlékmű felirata, ahogy az is, hogy az 1956ms áldozatok a szovjet megszállás áldozatai-e. A civil szervezetek azt kérik tőlünk, hogy a Szabadság téren legyen egy központi emlékműve a szovjet megszállás áldozatai­nak - mondta el a miniszter, je­lezve, néhány héten belül elin­dul az emlékbizottság honlapja, amely szintén fóruma lehet a mi­nél szélesebb körű vélemény- nyilvánításnak. LMP: a jegybank adjon kölcsön a Befektető-védelmi Alapnak Budapest. - Az lmp > szerint a Magyar Nemzeti Banknak kellene kölcsönt ad­nia a Befektető-védelmi Alap­nak (Beva) a brókerbotrá­nyok áldozatainak mielőbbi kártalanítása érdekében, a jegybanknak emellett egy kárrendezési alapot is létre kellene hoznia éves árfo­lyamnyereségének tíz száza­lékából. Schmuck Erzsébet, az ellen­zéki párt országgyűlési kép­viselője szerdai sajtótájékoz­tatóján bírálta a kormányt, amiért szerinte politikai ala­pon tesz különbséget a bró­kerbotrányok idei, mintegy 50 ezer Fidesz: a bankok akadályozzák a kártalanítást Budapest. A Fidesz szerint a bankok akadályozzák a bró­kerbotrányok áldozatainak kártalanítását, az ellenzéki pártok pedig félrevezetik a közvéleményt. A kormány­párt ezt szerdán arra reagál­va közölte az MTI-vel, hogy napközben Schmuck Erzsé­bet, az LMP országgyűlési képviselője azt mondta, a Ma­gyar Nemzeti Banknak köl­csönt kellene adnia a Befektetővédelmi Alapnak, hogy mielőbb kártalanítsák a brókerbotrányok áldozatait.’ A Fidesz hangsúlyozta: az LMP nem szavazta meg a károsultak kártalanításáról szóló törvényt, vagyis „a raj­tuk múlott volna, a károsul­tak most nem hogy hatmillió forintot, de egy fillért sem kapnának”. A Quaestor ká­rosultjainak kártalanítását a bankok akasztották meg az­zal, hogy az Országgyűlés döntését megtámadták, bead­vánnyal fordultak az Alkot­mánybírósághoz - írták, hoz­zátéve: az ellenzéki pártok megpróbálják félrevezetni brókercsalások károsultjait.- A kormánypárti javasla­toknak köszönhetően a parla­ment minden szükséges tör­vényt elfogadott ahhoz, hogy véget lehessen vetni az évti­zedes pénzügyi korrupció­nak - emelték ki. - A bróker­cégek működésére szigorúbb szabályokat alkottunk, meg­valósult a csaló brókerek va­gyonának zárolása és lehető­vé tettük a brókercsalások ál­dozatainak kártalanítását is- fogalmazott a Fidesz. Kitértek arra is, hogy most a hatmillió forintig terjedő kár­talanítás történik meg, ami a károsultak többségének meg­oldást jelent. A hatmillió fo­rint feletti megtakarítással, befektetéssel rendelkezők esetében meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését, és annak függvényében lehet befejezni a károsultak kifize­tését. A Fidesz bízik ab­ban, hogy az Alkotmánybíró­ság mielőbb döntést hoz az ügyben és teljesül a parla­ment akarata, vagyis a „szo­cialista brókerbotrányok ál­dozatai hozzájutnak a kárta­lanításhoz, a csaló brókerek pedig a börtönbe kerülnek” - írták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom