Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-31 / 176. szám

ARCHÍV FOTÓ: GYURKÓ PÉTER Legy en nekünk is sószobánk! Mestereket képeznek NÓgfád megye. Szakmun­kások számára mestervizsgá­ra felkészítő tanfolyamokat hirdet a Nógrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara au­gusztus 28-i indulással és őszi vizsgázással asztalos, kő­műves, ács, állványozó, vil­lanyszerelő, női szabó, ven- déglátásszervező-vendéglős, szakács, pincér és cukrász szakmákban. A jelentkezés­hez szakirányú iskolai vég­zettség, valamint 5 év szak­mai gyakorlat szükséges. A képzésekre személyesen van lehetőség beiratkozni a Nóg­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara salgótarjáni iro­dájában az Alkotmány út 9/A. szám alatt. A részletekről a kamara munkatársai tudnak bővebb felvilágosítást adni, de információ telefonon is kér­hető a (32) 520-888-as, vagy a (30) 400-4744-es számon. Mesterség és természet közelében Palotás. Helybeli iskolások tizenhat fős csoportja látoga­tott el a napokban Ambrus Jó- zse/kovácsmesterhez, akinek műhelyében a kovácsolás gyakorlatával, múltjával is­merkedhettek. A programot a Mihályfi Ernő Művelődési Ház szervezte. Az intézmény segítségével Harmos Kriszti­án, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakemberével egy másik alkalommal a palotási tó élővilágát figyelik meg a gyerekek. KállÓ. A községi Napraforgó Óvoda vezetése szeretné, ha a természetes gyógymódok egyi­két képviselő sószobával is ren­delkezne a gyermekintézmény, s ezzel az önkormányzat is egyet­ért. A megvalósításhoz a lakosok segítségére számítanak, ezért közös felhívással fordultak né­hány napja azokhoz, akik nyitot­tak a kezdeményezésre. Érveket felsorakoztatva tudatják, miért tartják fontosnak, hogy az óvo­dásoknak ne kelljen nélkülözni az egészségmegőrzésben már sokak által ismert és alkalma­zott módszert, lehetőséget. Felhívják a figyelmet a sóterápia jó hatásaira, arra, hogy alkalmas légúti betegségek, aszt­ma, hörghurut kezelésére, s eny­híti a bőrbetegségek (pikkelysö­mör, ekcéma) tüneteit, valamint megszünteti a problémás, zsíros, pattanásos bőr problémáit is. Amikor egy kisgyermek közös­ségbe kerül, gyakrabban érhetik felső légúti megbetegedések, s ezekből akár asztma, allergia is kialakulhat. Az óvodás kori sóterápiával azonban nagyobb esélyt kapnak a kicsik arra, hogy felnőttként ne kelljen a lég­úti és allergiás betegségek kelle­metlen tüneteivel együtt élniük. Az egészségnevelésre törekedve, a betegségek megelőzését szem előtt tartva szeretnék ezt - nem kötelezővé téve - alkalmazni a Napraforgó óvodában. Ha a szü­lő nem szeretné, gyermekének nem kell részt vennie a sószobai, mesével, mondókával, éneklés­sel, kézműveskedéssel, mozgás­sal, beszélgetéssel egybekötött foglalkozásokon. Ezek azért cél­szerűek, mert a nagyobb, mé­lyebb lélegzetvételek segítségé­vel jobban bejut a gyermekek tü­dejébe a jótékony, sós levegő. Sóhomokozó kialakítását is azért tervezik, hogy játszva él­vezhessék a kedvező klímát a ki­csik. Minden csoport részére he­ti két alkalommal tartanának csoportos, 20-40 perces sószobai tevékenységeket. Ez az egyszerű, természetes gyógymód az őszi-téli időszakok­ban jelentősen csökkentheti a légúti és allergiás megbetegedé­seket, ezáltal kevesebb lehet a hi­ányzás is. Ahhoz, hogy elérhető­vé váljon, nem kevés anyagi ráfor­dítás szükséges. A gyermekintéz­mény a fenntartóval, a szülőkkel, támogató partnereivel, a nevelő- testülettel, a régi óvodásokkal kö­zösen szeretné kialakítani, felsze­relni a szóban forgó helyiséget. Ezért kérik, hogy a helyi lakosok, szülők, intézmények, vállalkozá­sok támogassák az elképzelés va­lóra váltását. Tehetik ezt tárgyi és pénzadománnyal, sótégla, -jegy vásárlásával, építészeti anyagok beszerzésével, felajánlásával, sószobai berendezési tárgyak, eszközök felajánlásával, munká­val, az óvoda értékesíthető tárgyi eszközeinek megvásárlásával. Azok, akiknek ez szándékában áll, keressék az intézményt, s osszák meg másokkal is a kezde­ményezést. Támogatásra pályázhatnak NMH-informáciÓ. Egy pályá­zati lehetőség keretében há­rommillió forintig igényelhet­nek támogatást azok az állás­keresők, akik szeretnének önálló vállalkozást indítani. A hozzájárulás feltételei kö­zött szerepel, hogy a pályázó legalább egy hónapja álláske­resőként regisztrálva legyen vagy jelenleg rehabilitációs ellátásban, járadékban része­süljön. Egyéni vállalkozás, társas vállalkozás keretében vagy mezőgazdasági őster­melőként a pályamunkát ké­szítőnek vállalnia kell önma­ga foglalkoztatását, de műkö­dő társas vállalkozáshoz tör­ténő csatlakozáshoz szintén beadható a tender. A benyúj­tásnak a határideje augusz­tus 31. A felhívásról bővebb információ a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában kérhető! Faluünnep pacalfőzéssel Ipolytamóc. A helyiek már több alkalommal tartottak pa­calfőző versenyt, amelynek hagyományát a nemrégiben megrendezett falunapokon ismét felelevenítették. Az ese­mény első napját a gasztro­nómiai versengés töltötte ki, másnap délelőtt a kápolnánál szabadtéri szentmisével foly­tatódott az ünneplés, majd a szahadtéruszínpadfln színes műsorokat láthatott a közön­ség. Fellépett sztárvendég, a mihálygergei Dobroda hagyo­mányőrző együttes és a mazsorett-csoport. Vd!<<' Három esztende­je állíttatott szobrot az előző ön- kormányzat a megyeszékhely központjában a városalapító polgármester, dr. Förster Kál­mán tiszteletére és az elmúlt években ünnepségek keretében emlékeztek meg róla július 29- én. Idén azonban hiába várták a rendezvényre szóló meghívót a polgárok és a média képvise­lői. Többszöri érdeklődés után kiderült, hogy ami nincs, arra meghívó sem kell, ugyanis akarva vagy akaratlanul a je­lenlegi városvezetés elfelejtke­zett arról az emberről, akinek Salgótarján városi rangját és egykori virágzását köszönheti. Az államalapító Szent István király napját vajon megülik még a megyeszékhelyen, vagy az em­lékezni vágyó tabániaknak a környékbeli falvakban kell ese­mény után nézniük, esetleg civil kezdeményezésben kell gondol­kodniuk? - tette fel a kérdést Ja­kab Jácint fideszes önkormány­zati képviselő, egyúttal felhábo­rodását fejezte ki, amiért a balol­dali városvezetés semmibe veszi Salgótarján hagyományait és ün­nepeit, valamint próbára teszi az emberek jóindulatát. Hozzátette: az emlékezés mindenkinek jár, főként egy olyan városatyának, aki 22 éven keresztül vezette a te- lepülést, megalapozva a rende­zett tanácsú város működését. Egy „százados” önvallomása n Akárhogy gondolom át a történetet, az foglal­koztat, hogy talán már a dm sem pontos, mert igaz, hogy százados vagyok, de amíg idáig elju­tottam, biz’sok víz lefolyt a Dunán. Hogy meny­nyi, azt persze nem tudom, és azt sem, hogy a közelünkben folydogáló Tarján-patakban meny­nyi volt, s nem beszélve arról az apróságról sem, hogy szülőfalum, Kishartyán patakjában folyt- e egyáltalán valami. Ugyanis ha már rá adtam fejem a vallomásra, akkor szűkmarkú magam­mal sem lehetek, hanem töviről-hegyire el kell mondanom mindent, de mindent, akár tetszik nekem, akár nem tetszik. Egy félszóra azért álljunk meg! És mielőtt bele­csapnék a lecsóba, tisztáznom kell, hogy nem-e mégis csupán lazán, úgy meséljem el a dolgokat, ahogy szegény édesanyám is mesélt - ki-kihagy- va fontos részeket - és legtöbbször a napi fárado­zásai miatt már akkor elpilledt, letapadt a szeme, amikor még nekem a csipásom meg sem rezzent. Azt már látom, hogy vallomásom hiteles, valósá­gos, és teljes körű nem lehet, mert az izgő-mozgó bíró úrnak, annyi ideje biztos nincs is, hogy a tör­ténetet végestelen-végig elmondhassam, de végül is ez nem nagy baj. Néhány részletet majd kiha­gyok, mondhatjuk úgy is, hogy elhallgatok, hisz édesanyám is el-elhagyott a mesékből sok min­dent és bizony nekem az úgy volt jó, ahogy volt. Tehát vegyük lazára az ügyet?Ez a döntés, ez a kezdet nekem azért jó, mert mindjárt a tárgy­ra térhetek és minden bevezetést mellőzve, már kezdem is a történetet. Talán nem lesz meglepő tisztelt bíróság, hogy az első bűnrészes az édes­anyám volt, és mondom ezt akkor is, ha ő volt a mindenem. Ugyanis nemcsak mesélt nap, mint nap, s történetei szinte szóról-szóra meg­ragadtak bennem, mint olvasztott enyvben a macskaláb, hanem két évtizeden át ő terelgetett és (felelősen) vigyázta életem. És most ha nem haragszanak, ugrok egy na­gyot és mindjárt az elején bevallom, hogy ki is volt az igazi főbűnös, mert talán mégis ez a leg­fontosabb dolog. Kapaszkodjanak meg, mert ezt ugyan elhinni nagyon nehéz, s talán még Maigret felügyelő sem tudná kinyomozni, más­részt mégis pofonegyszerű az egész. Keresd a nőt! És gondoljanak Fouche rendőrminiszterre. Tán ’ már kapizsgálják is. Jól gondolják! Egy bá­jos fiatalasszony volt, aki szinte mindenre rásze­dett és addig-addig kerülgettük a forró kását, amíg életre szólóan, bele nem csavarodtunk egy­más hálójába, holtomiglan, holtodiglan. Elfo­gadtam tőle mindent, pénzt, paripát, fegyvert, az életét, s mindent-mindent, amije csak volt. Ő volt a feleségem. Sajnos, már csak volt. Dol­goztam, tanultam, majd újra tanultam és köz­ben dolgoztam is, s ez így ment egy életen át. En építettem az „életutam”, de az út alapját tőle, mindig készen kaptam, s övé volt családunk minden gondja, az én gondommal, az én nyű­gömmel együtt. Igen, tisztelt bíróság! Ő egy élet alatt többünk, fiunk, unokáink és családjaik életét is „élte". Elismerem, hibáztam! Sokszor ta­lán meg sem érdemelt előnyöket is elfogadtam! S mindezek, édesanyám jósága és feleségem sze- retete vezetett el a mai „századossághoz”. Saj­nos, ők már nem élnek, de él kis családom, gyer­mekeim, akik segítettek abban, hogy „kiírjam” magamból gondom, bánatom. Összegezve: jó két éve írogatok. Elkészült élet- történetem bő vázlata, s egy éve rövid történetek­kel, „mesékkel” foglalatoskodom. Ez a bűnöm, bíró úr, és leszokni róla már nem tudok. Egy éve múlt, hogy megyei lapunk főszerkesztője segített és biztatott, s a szerkesztőség tagjaitól is sok-sok segítséget kaptam. Köszönöm, nagyon köszönöm! Ez idáig több mint száz megjelenést jegyzek. Ba­rátaim és ismerőseim is szeretettel vesznek körül, de sokan ugratnak is. Azt gondolják, hogy egy év alatt legalább egy horvátországi üdülést „kalapoz- tam össze”. Nem tudhatják, hogy ez önkéntes és ingyenes munka, saját örömömre. Sőt előfizetem újságunkat is és megjelenésenként barátaimnak 5-6 példányt megvásárolok. Végül, mérleget von­tam: ha bő egy év alatt százados lettem, akkor szű­kén mérve, még kilenc évet kell élnem, hogy „ez­redes” lehessek. Isten áldja a segítőket! Bartos József A kezdeményezők a lakosság segítségére is számítanak, hogy az óvodásoknak ne kelljen nélkülözni az egészségmegőrzésben ismert és alkalmazott módszert „Már a múltat sem tisztelik...?" Az idén nem koszorúzták meg dr. Förster Kálmán szobrát

Next

/
Oldalképek
Tartalom