Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-30 / 175. szám

Új kórházi épületszárny Gyöngyös. Felavatták a gyöngyösi Bugát Pál Kórház másfél milliárd forint uniós for­rásból felépített, új épületszárnyát kedden. Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi koordináci­óért és EU-ügyekért felelős helyettes állam­titkára köszöntőjében hangsúlyozta: a beru­házás minden kórház számára követendő példa, mert az új épületszárnyban olyan inf­rastrukturális fejlesztések valósultak meg, amelyek növelhetik a betegellátás gyorsasá­gát és lehetővé teszik a megelőzést. Példa­ként emh'tgtte a „bababarát” szülészet; osz­tályt, az egynapos sebészetet és a járóbeteg­ellátást biztosító szakrendelőket. Weisz Pé­ter, a kórház főigazgatója úgy fogalmazott: a mintegy másfél milliárd forint uniós támo­gatással felépült új kórházi szárny jelentő­sen javíthatja a térség betegellátásának mi­nőségét, erősítheti a betegek biztonságérzet­ét és költséghatékonyabb működést tesz le­hetővé. Kiemelte: a beruházás során gyó­gyító-megelőző ellátásokat támogató építészeti megoldások születtek, és az új épületrész nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi dolgozók számára is kellemes környezetet teremt. Tájékoztatása.gzerint a fejlesztés ered­ményeként az energiatakarékos, úgyneve­zett passzív házként is működő épület­szárnyban két emeleten szakrendelőket alakítottak ki, további két szinten az új, „ba­babarát” szülészeti osztály és az egynapos sebészet kapott helyet, amely funkcionális egységben kapcsolódik a műtéti hátteret biztosító központi műtőhöz, valamint a szü­lőszobai területhez. A főigazgató arról is beszélt: orvosi műszerekre és informatikai rendszerekre 138 millió forintot költöttek.- A fejlesztésnek köszönhetően a kórház jelentős belső átszervezést és telephely-raci­onalizálást tud végrehajtani - tette hozzá. A beruházás 2010 szeptemberében kez­dődött meg, az épület alapkövét 2014. már­cius 24-én rakták le. Mindenki támogassa a népszavazást! Jobbik: mulasztásos alkotmánysértés Budapest A Jobbik szerint a kormány mulasztásos alkot­mánysértést követ el azzal, hogy a törvényi felhatalmazás ellenére nem alkotja meg az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának helyi sza­bályrendszerét. Staudt Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képvise­lője beszélt erről kedden, Bu­dapesten tartott sajtótájékoz­tatóján. Emlékezetett, a va­sárnapi zárva tartásról szóló törvény rendeletalkotási jo­got biztosít a kormánynak arra, hogy a helyi sajátossá­gokat figyelembe véve fel­mentést biztosítson bizo­nyos területekre. Milliárdos gépbeszerzés Budapest. A gyors ügyinté­zésnek köszönhetően várha­tóan már a héten értesítést kapnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) azok a gazdák, akik támogatásban részesülnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból új, környezetbarát, energiahaté­kony kertészeti gépek be­szerzésére. A Miniszterel­nökség az intézkedés kere­tében több mint 1800 kérel­met támogat, mintegy 18 milliárd forint értékben. Az EuWpTWBWgazdasági Vi H pk f |jJ a phbI ^ kertészeti gépek beszerzésé­hez a 2015. évben nyújtandó támogatás a kertészeti ágazat technológiai színvonalának javítását tűzte ki célul, ennek megfelelően óriási sikert ara­tott a gazdák körében. Kis értékű kertészeti gé­pekre több mint 1700-an nyújtották be igényüket, nagy értékű gépekre pedig közel 300-an pályáztak. Kis értékű gépek esetében 35 millió, nagy értékű gépek beszerzésénél 140 millió fo­rint volt a maximálisan el­számolható összeg. A kis ér­tékű gépek beszerzésére most induló és korábban ala­kult vállalkozások is, míg nagy értékű gépekre csak működő vállalkozások pá­lyázhattak. A támogatás mértéke 35-45 százalék kö­zött változik. A beérkezett igény mind a kis értékű, mind pedig a nagy értékű gépek esetében közel 10-10 milliárd forint volt. A Mi­niszterelnökségen működő Irányító Hatóság több mint 1800 kérelmet támogat, melynek összértéke - a ki­íráskor tervezett 10 milliárd forinttal szemben - megha­ladja 18 milliárd forintot. A pályázatok elbírálását az MVH megfeszített mun­kavégzés mentén végezte és a mai nappal meg is kez­di a támogatási döntések postázását, ezzel is segítve a gazdálkodókat, hogy a fej­lesztéseik befejezésére ele­gendő idő álljon rendelke­zésükre. A Miniszterelnök­ség múlt heti rendeletmó­dosításának köszönhetően a megvalósítási határidő és a kifizetési kérelem benyúj­tási határideje is meghos­szabbodott. Az időpontok egységesen október 15. napjára változtak. Budapest Az MSZP arra biz­tatja szimpatizánsait, aktivistáit, hogy támogassák a férfiak negy­ven év munkaviszony után törté­nő nyugdíjba vonulásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Erről Korózs Lajos, az Ország- gyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke beszélt szer­dán Budapesten sajtótájékozta­tón. Hozzátette: aktivistáikat arra is biztatják, kérjenek aláírásgyűj­tő íveket, és mindenkivel írassák alá. Értékelése szerint a népszava­zás a kormányzati politika meg­buktatásáról, kormányváltásról szól. Szerinte a népszavazási kez­deményezés azért indult, mert a kormány nem tartotta be ígéretét, hogy rendezi a korkedvezményes, korhatár alatti nyugdíjak kérdé­Budapest Megkezdődött a par­lagfűvel fertőzött területek légi felderítése, amelyet idén a Bel­ügyminisztérium és a Földműve­lésügyi Minisztérium együttmű­ködése alapján az Országos Rend­őr-főkapitányság helikoptereivel végeznek augusztus végéig. Jordán László, a Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese kedden, a börgöndpusztai repülőtéren tartott sajtótájékoztatón kiemel­te: az évek óta tartó légi felderí­téssel sikerült a gyomnövény to­vábbi terjedését megakadályoz­ni, és nem emelkedik tovább a magas pollenterhelés. Hozzátet­te, hogy a következő lépést a föld- használóknak kell megtenni, és el kell jutnia a lakosságnak odá­ig, hogy parlagfüvet látva kihúz­za azt a földből. sét. Az ellenzéki politikus el­mondta, a kormánynak meglett volna a lehetősége arra, hogy egy korrekt, kiszámítható és finanszí­rozható nyugdíjrendszert hozzon létre, de ehelyett egy merev, meg­különböztető és a nyugdíjszakmai szempontokat nélkülöző törvényt fogadott el, amely eltörölt minden korhatár alatti nyugdíjat. Közöl­Az elnökhelyettes megjegyez­te, hogy a parlagfű nemcsak a legallergénebb növény, hanem gyomnövényként a legnagyobb területet foglalja el kultúrnövé­nyek elől és így kárt, mérhető termésveszteséget okoz a mező- gazdaságnak. Jelezte, hogy a gyomnövény elsősorban a la­zább homokos talajokat kedve­li,’ezért főként Bács-Kiskun, So­mogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében gyakori az előfordulása. Jordán László irreális célnak nevezte a parlagfű teljes kiirtá­sát, szerinte inkább olyan mér­tékben kellene visszaszorítani, ami az allergiások és a mezőgaz­daság számára is elfogadható. Elmondta, az agrárigazgatás koordinálja a parlagfű elleni vé­dekezést, a földhivatalok végzik te, ez a kérdés nem számháború, arról szól, milyen értékeket kép­visel egy kormány. Korózs Lajos kérdésre vála­szolva azt mondta, 130-140 ezer lehet az érintettek száma. Ez nem azt jelenti - folytatta -, hogy ők mindannyian elmennek nyugdíjba, hiszen akinek jól fi­zető állása van, nem fog nyugdíj­a felderítést. A virágbimbós ál­lapotú parlagfűvel fertőzött te­rületek esetén a növény- és ta­lajvédelmi hatóságok rendelik el a közérdekű védekezést, a kényszerkaszálást, később pe­dig a terület legális használója ellen eljárást indítanak és meg­bírságolják. Szálkái Gábor, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese hangsú­lyozta: immár öt éve hajtanak végre helikopteres felderítést, amellyel rövid idő alatt olyan területeket is elérnek, amely földi úton nem lehetséges. Hoz­zátette: az ország bármely me­gyéjében végezhetnek légi fel­derítést egészen augusztus 26- ig, a földi bejárás július 1-től a vegetációs időszak végéig, ok-, tóber végéig tart. ba vonulni. Az intézkedés költ­ségvetési hatását 200 milliárd fo­rintra becsülte. Szerinte erre a nyugdíjkasszában van forrás, hi­szen a kormány szerint sokkal többen dolgoznak, mint tavaly, így több járulék is folyik be, illet­ve a magyar gazdaság is jobban teljesít a többi uniós tagállamé­hoz képest a kabinet szerint. Az MTI kérdésére elmondta, hogy az európai uniós országok közül Magyarország a legfertő­zöttebb. Ukrajna, Románia és Szerbia is nagyon fertőzött, de ezek az országok kevésbé törek­szenek a gyomnövény vissza­szorítására, így jelentős mér­tékben hozzájárulnak Magyar- ország levegőjében a pollenkon­centráció emelkedéséhez. Sziebert Gergely, a Fejér Me­gyei Kormányhivatal élelmi­szer-biztonsági és földműve­lésügyi főosztály vezetője kö­zölte, hogy Fejér megyében minden évben meghatározott útvonalon történik a légi felde­rítés. A tevékenység hatékony­sága nagy, hiszen 2011 óta je­lentősen csökkent a parlagfű­vel borított területek száma a megyében. LMP a kivándorlás problémájáról Budapest Az LMP szerint a kormánynak komolyan kelle­ne vennie a magyar munka­erő külföldre vándorlását. Er­ről Szél Bernadett, az ellenzé­ki párt társelnöke beszélt kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, amelyen az LMP kivándorlók körében végzett kutatását ismertette. A politikus úgy fogalmazott, a visszakapott négyezer kér­dőív alapján egyértelműen megállapítható, hogy Orbán Viktor kormányfő jogosan fél a kivándorlóktól, hiszen ők va­lós tükröt tartanak az ala­csony béreken alapuló, meg­bukott gazdaságpolitikája elé. A miniszterelnök félelmében bagatelizálni próbálja a kiván­dorlást, amelyet csak kaland­vágynak állít be, ugyanakkor a szakemberek egyértelműen az anyagi és munkahelyi kilá- tástalanság elől menekülnek - mondta Szél Bernadett. Megjelentek a KEHOP felhívásai Budapest. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) július 28- án meghirdetett öt felhívása ivővízminőség-javító, szenny­vízkezeléssel és hulladékgaz­dálkodással összefüggő pro­jekteket támogat több mint 57 milliárd forint értékben. A KEHOP két új kiírása a szennyvízkezelés területén a meglévő szennyvízcsatorna­rendszerek bővítéséhez, a szennyvíztisztító telepek kor­szerűsítéséhez, a szennyvíz­iszap-kezelés és -hasznosítás fejlesztéséhez, a nem közmű­vel összegyűjtött háztartási szennyvíz-fogadó műtárgyak kiépítéséhez biztosít támoga­tást. Ezekben a támogatási konstrukciókban a 2007­2013-as fejlesztési időszakban forráshiány miatt elutasított beruházásokhoz vagy a Kör­nyezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásokból folyamatban lévő szakaszolt projektek továbbfinanszírozá- sához nyerhető el összesen kö­zel 39 milliárd forint forrás. Az ivóvízminőség-javítását célzó felhívások többek kö­zött a térségi vízellátó-rend­szerek kialakítását, a más vízbázisra való áttérést és az ivóvízhálózat rekonstrukció­ját támogatják. A10 milliárd forint forráske­rettel rendelkező, a települési hulladékkezelő létesítmények hálózatának rendszerszerű fej­lesztésére meghirdetett felhí­vás a KEOP-ból támogatott, fo­lyamatban lévő szakaszolt pro­jekteket támogatja, és egyebek mellett a használt termékek át­vételét biztosító újrahasználati központok kialakításához, a szelektív hulladékgyűjtő- és szállítókapacitás fejlesztéséhez és a szemléletformással kap­csolatos feladatokhoz nyújt pénzbeli eszközöket. A Környezeti és Energiaha­tékonysági Operatív Program a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban összesen több mint 379 milliárd forin­tot tesz elérhetővé ivóvízmi­nőség-javító és a szennyvíz- kezelés megvalósítását célzó beruházások számára, és kö­zel 122 milliárd forintot a hul­ladékgazdálkodással és kár- mentesítéssel kapcsolatos projektek kivitelezésére. Megkezdődött a légi felderítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom