Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-29 / 174. szám
Jane Goodall kitüntetése Barcelona, fane Goodall brit etológus, antropológus és főemlőskutató sajtóértekezletet tart Barcelonaiján, mielőtt átveszi az életpályájuk során az emberiség fejlődéséhez kiemelkedően hozzájáruló embereket elismerő 27. Nemzetközi Katalónia-díjat.- : Enyhe szelek és növekvő hőmérséklet kíséretében visszatért az általános felmelegedés fokozta El Nino Dél-Ame- rikába. A tudósok attól tartanak, hogy az időjárási jelenség a világhírű csendes-óceáni Galápa- gos-szigetek biológiai sokszínűségét is veszélyezteti. Eduardo Espinoza, a Galá- pagos Nemzeti Park tengerkutatási igazgatója centiméterrel és mérleggel a kezében méricskéli a Santa Cruz szigetén élő tengeri leguánokat, hogy feltárja, milyen hatással van az El Nino a fajra. Az őskorból származó tengeri leguánok csak algákkal élnek, és amikor kicsik, nem úsznak be mélyre, a part közeli algamezőkből táplálkoznak. Az El Nino következtében csökkenhetnek az algamezők, sok faj közülük máris pusztulásnak indult. A rendszertelen időközönként jelentkező El Nino magas hőmérsékletet idéz elő a Csendes-óceán térségében, egyes övezetekre heves esők zúdulnak, máshol szárazság van és gyenge szelek. A tudósok gyanúja szerint az általános felmelegedés okolható e potenciálisan pusztító jelenség gyakoriságának növekedésével. A jelenlegi El Nino, amely néhány hónapja kezdődött és várhatóan 2016-ig tart, a fülesfókákra is hatással van Espinoza szerint. A jelenség csúcspontján gyakran lehet látni csupa csont és bőr borjakat. Az óceán felmelegedésével ugyanis csökken a halállomány, és a fókáknak messzebbre kell úszniuk eleségért. Elektromos kisteherautót gyárt a német posta Berlin. Elektromos üzemű kisteherautót gyárt saját használatra a Deutsche Post német postavállalat, a Streetscooter nevű modellből az év végén már félezer darab jár majd a német utakon. A Handelsblatt című üzleti lap csütörtöki beszámolója szerint a modellt 15 tudományos kutatóintézet és vállalati konzorcium fejlesztette ki közösen azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, az elektromobilitás nemcsak környezetbarát, hanem kifizetődő is lehet. A kishaszongépjármű gyártására alapítottak egy céget, amelyet a Deutsche Post tavaly év végén felvásárolt, viszonylag alacsony összegért, 2 millió euróért (620 millió forint). A gyártást 2014 áprilisában megkezdték, azóta 150 Streetscootert állítottak forgalomba, az év végéig pedig továbbbi 350 darabot. Valamennyit a Deutsche Post használja küldemények kézbesítésére. Fenntartásuk 100 kilométerenként 20 euróba kerül, ami ugyan még elmarad a dízeles autók ló eurós átlagához képest, de aminí 250 euróra süllyed az akkumulátorok kilovattóránkénti teljesítményre számolt ára, versenyképessé válik a modell, a Streetscooterben használt lítiumion-ak- kumulátorok ára pedig gyorsan csökken, az utóbbi időszakban 800 euróról 350 euróra esett. A Deutsche Post egyelőre Berlin, Hamburg és Aachen belvárosában használja az elektromos kisteherautókat. Jövőre a Bonnban közlekedő valamennyi postásautót Streetscooterre cserélik, hosz- szabb távon pedig a vállalat 35 ezer gépjárműből álló küldeményszállító flottájának jelentékeny részét az elektromos modell váltja fel. A Streetscooter egyik fő előnye, hogy míg sok nagyváros belső, védett övezeteibe a benzines vagy dízeles teherautókat naponta legfeljebb egy órára engedik be, az elektromos teherautók akár három órára is kapnak engedélyt, aminek révén csökkenteni lehet a küldemények kézbesítési idejét. W Árpád-kori templom Lakitelken Lakltefek. Régészek egy XI. századi templom maradványait tárják fel a hajdani Felsőalpár település helyén, Laklteleken. A 2015 júniusában kezdődött, pusztatemplomnak vélt romok feltárásakor egy Árpád-kori templom téglafalai kerültek a felszínre. Kiderült, hogy a templomot a 14. században alakították szögletes szentélyűre és akkor bővítették ki a hajót is. Hasonló állapotú templomok felfedezése ritkaságnak számít a Dél-Alfóldön, ahol a XVIII-XIX. században az újra benépesülő vidék lakói a kőhiány miatt a templomromok többségét elhordták. A most feltárandó falakat feltehetően egy előrelátó földbirtokos, Kiss Albert mentette meg az utókornak, miután az 1920-as években homokkal te- mettette be romokat. Szennyezett vetőmagot zároltak Budapest. GMO-szennyezett- séget mutatott ki egy Jász- Nagykun-Szolnok megyei vetőmag-előállító és feldolgozó üzem hibridkukorica vetőmagtételénél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a vetőmagot hatósági zár alá helyezték és hamarosan megsemmisítik. A tárca közleménye szerint a 34 tonna, árutermesztésre szánt vetőmagtételre a kockázatértékelés alapján végzett ellenőrzések során találtak rá a megyei kormányhivatal szakemberei. Magyarország GMO-mentes- ségét az alaptörvény is rögzíti. Ennek biztosításához a vonatkozó rendeletek alapján a Nébih, illetve a megyei kormányhivatalok vetőmag-felügyelői vetőmag előállítóktól, feldolgozóktól és forgalmazóktól egyaránt bármikor mintát vehetnek GMO-szennyezett- séget ellenőrző vizsgálatokhoz - hangsúlyozta az FM. Februárban a Jász-Nagykun- Szolnok megyei kormányhivatal vetőmag-felügyelője összesen 11 kukoricatételt jelölt ki GMO- ellenőrző vizsgálatra a Törökszentmiklósi Mg Zrt. Szenttamási vetőmag-előállító és feldolgozó üzemben tartott hatósági ellenőrzés során. A Nébih központi vetőmagvizsgálati laboratóriumába beküldött mintákból az egyik hibridkukorica vetőmagtételnél GMO- szennyezettséget állapítottak meg. A szennyezettséget az ellenőrző vizsgálatok is megerősítették, és kimutatták a MON 88017 genetikai módosítást. Feltárták a dombóvári várat Sasfc&arfL Középkori falmaradványok és leletanyag került felszínre a dombóvári vár területén jelenleg is zajló régészeti feltáráson, amelyekből az ásatás vezetője szerint valószínűsíthető, hogy a várat a 15. század elején, Zsigmond korában építhették. A tavalyi ásatás nyomán a 18. század elején elpusztított vár egyes falszakaszai és többnyire török kori tárgyak kerültek elő, ezúttal középkori réteghez jutott el a feltárás, amelyet a dombóvári önkormányzat rendelt meg a Szegedi Tudomány- egyetem régészeti tanszékétől. Berta Adrián, a tanszék munkatársa az MTI- nek elmondta: négy - kétszer-kétszer tíz, illetve tizenöt méteres - kutató árkot nyitottak, amelyekből a vár kiterjedését próbálták meghatározni, és megtisztították a még álló északi falszakasz környezetét is. A vár lerombolásakor keletkezett törmelék alól előkerültek egy körülbelül másfél méter széles téglafal maradványai, amelyet Zsigmond korára lehet keltezni, egy később épített, külső falköpeny és a kettő közötti feltöltés, amelyre azért volt szükség, hogy a fal jobban ellenálljon az ágyúlövéseknek. Ismertetése szerint a felöltés anyagában sikerült a török előtti, Zsigmond és Mátyás korabeli leletanyagot találni; kályhacsempék, gótikus gyertyatartó, ablakszemtöredékek és egy velencei üvegedény töredéke került elő. A felsőbb rétegből török kori leleteket hoztak felszínre, a legjellemzőbbek köztük az ún. bosnyák kerámiák darabjai, amelyeket a hódoltság idején a Balkánról betelepült lakosság készített és használt. A dombóvári vár első említése a 14. század elejéről való, a forrás szerint a Dombai család őse 1326-ban kapta meg királyi adományként. Nem tisztázott azonban, hogy a forrás Dombóvár másik erődítményére, a szigeterdei lakótoronyra vagy a most feltárt várra vonatkozik. A jelenlegi eredmények alapján úgy tűnik, hogy az első írásos említés a szigeterdei épületről szól, Dombó vára pedig egy évszázaddal későbbi építmény lehet - jegyezte meg a régész. A legfontosabb, 1692-es leírás, amelyet az akkor új birtokos, Eszterházy Pál (1635- 1713) megbízásából Kelcz Mihály készített, részletezi, hogy a vár nyugati kaputornyán három kapu vezetett be, két palotaszárnyat említ, és azt, hogy a keleti oldalt nagy fal zárja le. A mostani kutatás eredménye részben egyezik a leírással: a feltárt keleti kettős fal mintegy hat méter vastag lehetett, a vár északi oldalán azonban több átépítés miatt egyelőre nem igazolható az egyezés. A mostani adatok szerint a dombóvári vár udvara kelet-nyugati irányba 24 méter hosszú volt, a diósgyőri váréhoz hasonló méretű. A vár az 1540- es években került török kézre, 1702-ben császári parancs alapján részben felrobbantották, részben elbontották, az épület anyagát az Eszterházy család építkezésekhez használta fel. Az épületnek jelenleg az északi fal egy szakasza és délkeleti sarka áll. \ * < k I Veszélyben a Galápagos-szigetek
