Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-24 / 170. szám
Hazai felsooktatasi intézménybe jelentkeznének Idén is megrendezik a Végvári Napokat Elítélt politikus Prága. Nyolc és fél éves szabadságvesztésre és vagyonvesztésre ítélték csütörtökön David Rath volt közép-csehországi elöljárót, a Cseh Szociáldemokrata Párt: (CSSD) korábbi vezetőségi tagját, miniszterét és befolyásos parlamenti képviselőjét. Befejeződik a búza aratása Budapest - A hétvégére várhatóan befejeződik a búza aratása az országban, mivel az aratás idején kedvező volt az időjárás - mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke csütörtökön az MTI-nek. Vancsura József közölte: a búzát az országban már 85-95 százalékban learatták. Az előzetes becslés alapján 4,5-4,7 millió tonna körüli lehet a termés, de a szakember szerint az sem kizárt, hogy a magtárakba kerülő búza összmennyisége megközelíti a tavalyi szintet, az 5 millió tonnát. - A búza minősége jó, jobb, mint a múlt évi, így a búza mintegy 70 százaléka étkezési minőségű, ami igen jó arány - tette hozzá a GOSZ elnöke. Jelezte: a búza tonnánkénti átlagára 42- 45 ezer forint, amit a termelők kevésnek tartanak. Az árak ugyanakkor már mozdultak némileg felfelé, így a jó minőségű búzáért már néhány kereskedő 50 ezer forinthoz közeli árat is ajánl. Vancsura József beszélt arról is, hogy az országban évente felhasználásra kerülő - mintegy 1,2 millió tonna - kenyérgabona-mennyiség az idén is a malmok rendelkezésére áll, a búzából kivitelre is jut. Budapest A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérése szerint a végzős gimnazisták 91 százaléka szeretne érettségi után továbbtanulni, a döntő többségük, 98 százalékuk hazai, főiskolára vagy egyetemre felvételizne. A kutatóintézet harminc magyar állami gimnázium végzős diákjait kérdezte meg továbbtanulási szándékáról, a felmérésben részvevő gimnáziumok a legjobbak között vannak, a 2013-as országos kompetenciamérésen a régiójukon belüli rangsorban a felső egyharmadba kerültek. Az MKIK GVI felmérése szerint az eredmények azt mutatják, hogy még a legjobb hazai gimnáziumok tanulóinak is mindössze 5 százaléka adja be jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe, nekik jobbak a tanulmányi eredményeik, mint a hazai főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek. A külföldön tanulni szándékozók legtöbbjének célországa az Egyesült Királyság, Dánia és Ausztria, mert úgy vélik, több lehetőségük, jobb munkájuk, magasabb életszínvonaluk lesz. A tanulmány szerint azt a megállapítást, miszerint a magyar diákok jelentős számban készülnek külföldi továbbtanulásra, sem a válaszok, sem az angliai, sem az osztrák egyetemek statisztikái nem támasztják alá. A kutatás kimutatta, hogy a Magyarországon továbbtanulni szándékozók elsősorban fővárosi egyetemekre, főiskolákra szeretnének bekerülni, az első három jelentkezési helyen a diákok több mint fele, 52 százaléka kizárólag budapesti intézményt jelölt meg, mintegy egyötödük csak vidéki intézménybe, egynegyedük fővárosi és vidéki helyre adta be a jelentkezését. A legnépszerűbb továbbtanulási irány a gazdasági terület, ide a továbbtanulók 23 százaléka jelentkezne, 22 százalék a műszaki, 14 százalék a pedagógiai és tanárképzési, 13 százalék az orvosi szakra menne. Az MKIK GVI felmérése kimutatta, hogy a továbbtanulni nem szándékozók többsége szakmát szeretne szerezni szakközépiskolában, vagy OKJ-s tanfolyamon, illetve egy részük külföldön vállalna munkát. A felmérés kimutatta, a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésére utal, hogy a mintába bekerült tanulók többségének édesapja felsőfokú iskolai végzettségű, és magas munkaerőpiaci státuszú. Idén is megrendezik a Végvári Napokat Gyula. - A hagyományokhoz híven idén is megrendezik a háromnapos Végvári Napokat Gyulán, péntektől vasárnapig a török kort idézik meg a békési fürdővárosban. A Végvári Napok egyik legfontosabb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyulai vár 1566-os török ostromára, amikor a védők kilenc héten át elképesztő hősiességgel védték az erődítményt a több mint harmincezer fős oszmán sereggel szemben - mondta el az MTI- nek Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanára, a rendezvény szakmai koordinátora. A péntektől vasárnapig tartó eseménysorozaton megelevenednek a török idők, láthatóvá válik, milyenek voltak a korabeli eszközök és fegyverek, megidézik a vár el- és visszafoglalását. A programok között szakmai konferenciák és előadások is helyet kaptak. Pénteken Gyula katonai jelentősége a történelem évszázadaiban címmel konferenciát tartanak. Csikány Tamás Gyulának az 1848-49-es szabadság- harcban betöltött szerepéről, Su: dár Balázs, a Magyar Tüdomá- nyos Akadémia Bölcsészettudományi Kara Kutatóközpontjának történésze a török kori Gyuláról tart előadást. Gyulai katonák az első világháború hadszínterein címmel Pollmann Ferenc, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos kutatója beszél, a dél-alföldi hadműveletekről pedig Horváth Csaba ezredes, az intézet parancsnokhelyettese ad elő. HIRDETÉS .SäUUbtity" Hozza el megtakarításait az Erste Bankhoz! Jöpn el Erzsébet téri fiókunkba (3100 Salgótarján, Erzsébet tér 5.), és válasszon ajánlataink közül! Miért az Erste? ■ számos befektetési igényre van megoldásunké • megbízható és stabil pénzügyi partner: a közel 200 éves osztrák Erste csoport tagja *A befektetési szolgáltatásokat az Erste, Befektetési Zrt nyújtja. ERSTE Ji Bank www.erstebank.hu Umonest A kormánytól nagyobb anyagi támogatást követelő' francia parasztgazdák lezárják a Lyon- Párizs közötti autópályát a Lyon közelében fekvő Limonestben. Megvonnák a pénzbeli támogatást a menedékkérőktől Bellin. - Meg kell vonni a pénzbeli támogatást a nyugatbalkáni származású menedékkérőktől, mert előfordul, hogy csak a pénz miatt kémek menedékjogot Németországban - mondta a német menekültügyi hatóság vezetője a Bild című lapnak. Manfred. Schmidt, a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke a Bild csütörtöki számában megjelent beszámoló* szerint aZt mondta, hogy az esélytelen menedékjogi kérelmek magas arányát csökkenteni lehetne, ha nem adnának az ellátás mellett költőpénzt is - havi 143 eurót - a nyugat-balkáni országok menekültstátuszért folyamodó állampolgárainak. Nem egy kérelmező nyíltan vállalja, hogy csak a német államtól megszerezhető pénz érdekli. Az menekültügyi eljárás lefolytatása - átlagosan nagyjából 5 hónap - alatt megkapott összegből aztán „a hazájukban 9, vagy akár 12 hónapig is el tudják tartani magukat, ezért csökkenteni kell az állami juttatások vonzerejét, amennyire csak lehet” - mondta a BAMF elnöke. Hasonlóan vélekedik a bajor tartományi kormány is. - Szigorúan szét kell választani áz „igazi menekültek” és a menedékjoggal visszaélő nyugat-balkáni kérelmezők ügyét - mondta csütörtökön a ZDF országos közszolgálati televíziónak Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. Hozzátette: a védelemre szorulókon sürgősen segítem kell, mindenki mást pedig „nagyon gyorsan” vissza kell szállítani a hazájába. A Nyugat-Balkánról származó menedékkérőkre vonatkozó eljárás napok óta az egyik fő belpolitikai téma Németországban. Ennek az az oka, hogy menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát a térség Európai Unión kívüli országainak - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - állampolgárai teszik ki, és körükben a fél százalékot sem éri el az elfogadott kérelmek aránya.Gazdatüntetes Franciaorszagban
