Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-22 / 168. szám

MTI FOTÓ: ILLYÉS TIBOR Cz omba: nőnek a reálkeresetek Magyarországra érkezik a legtöbb Budapest Terület- és lakos­ságarányosan Magyarország­ra érkezik a legtöbb bevándor­ló, ezért kényszerül a kormány intézkedésekre a migráns- áradat megfékezésére. Erről a nagyobbik kormánypárt or­szággyűlési frakciójának szó­vivője beszélt. Tuzson Bence el­mondta: a tavalyi 42 ezerrel szemben az idén már július közepéig 86 ezer illegális be­vándorló érkezett Magyaror­szágra. Ez azt jelenti, hogy te­rület- és lakosságarányosan Magyar,országra érkezik a leg­több migráns - tette hozzá. A migráció megállítását szolgál­ja a többi között a déli határra tervezett műszaki zár is, amely a tervek szerint novem­ber végére készülhet el. Ugyancsak ez a célja a mene­kültügyi eljárás tervezett fel- gyorsításának, illetve annak, hogy az eddigi szabálysértés minősítéssel szemben bűncse­lekmény lehet majd a tiltott határátlépés - sorolta az intéz­kedéseket szóvivő. Két hónappal meghosszabbítják Budapest Két hónappal meg­hosszabbítják a digitális fejlesz­tésekről, illetve az internetről szóló nemzeti konzultációt (InternetKon), így nem július, hanem szeptember végéig lehet válaszolni a kérdésekre - jelen­tette be a konzultáció előkészí­téséért és lebonyolításáért fele­lős miniszterelnöki biztos. Deutsch Tamás elmondta: eddig csaknem 20 ezren válaszoltak az interneten feltett kérdésekre, és bízik abban, hogy a meg­hosszabbított válaszadási lehe­tőség jelentősen növeli ezt a számot. Hozzátette: reményei szerint akár 10 ezerrel is többen lehetnek a „párbeszédben részt vevők” szeptember végére. Megjegyezte, hogy a kon­zultációval kapcsolatos döntéselőkészítő anyag így két hónappal később, vagyis november végén kerülhet a kormány elé. Deutsch Tamás múlt pénte­ken Velencén, az Egyetemisták és Főiskolások Országos Tu­risztikai Találkozóján (EFOTT) az MTI-nek elmondta: a kon­zultáció célja, hogy a kormány­zati döntéseket megelőzően a fontos ügyekben legyen olyan széles körű társadalmi párbe­széd, amelyben mindenki ki­fejtheti a véleményét. Reálértékben is folyama­tosan nőnek a keresetek 29 hónapja Magyarorszá­gon - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nem­zetgazdasági Minisztéri­um (NGM) munkaerőpia­cért és képzésért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adataira reagálva sajtótájékozta­tón Budapesten. Budapest Az idei év első öt hó­napjában 4,1 százalékkal emel­kedtek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest, 3,5 százalékos volt a bruttó, illet­ve a nettó keresetek növekedése és mínusz 0,6 százalékos az inf­láció - emelte ki az államtitkár. Hozzátette: tartanak az elmúlt több mint két évben megindult pozitív folyamatok a kereseteket és a létszámokat tekintve. Úgy vélte, jó esély van arra, hogy az uniós és a hazai források fel- használásával, a kis- és közép- vállalkozások megerősítésével ezek nem változnak. Az államtitkár felhívta a figyel­met, hogy míg 2010-ben a mini­málbér 73 500 forint volt, 2015- ben már 105 ezer forint, ami 43 százalékos bruttó növekedés. A nettó minimálbér kedvez­mények nélkül 14,2 százalékkal emelkedett, de a családi kedvez­mény igénybe vételével az 1 gyermekes családok esetén 31 százalékos a növekedés, 2 gyer­mekes családoknál 47 százalé­kos, 3 gyermekeseknél pedig 70 százalékos ugyanebben az idő­szakban - mutatott rá. A létszámadatok kapcsán Czomba Sándor ismertette: ez elő­ző év azonos időszakával összeha­sonlítva, májusban mintegy 150 ezerrel volt több alkalmazott Ma­gyarországon. Ebből csaknem 100 ezer a közfoglalkoztatás miatti bő­vülés, de 50 ezer körüli a növeke­dés a versenyszférában is, az ötnél több munkavállalót foglalkozató cégeknél - emelte ki. Hozzátette, hogy a növekedéshez elsősorban a feldolgozóipar járult hozzá, ahol csaknem 20 ezerrel dolgoznak többen, ezen belül a járműgyár­tásban 6 ezerrel nőtt a foglalkozta­tottak száma egy év alatt. A kiskereskedelmi adatokat kiemelve az államtitkár elmond­ta: a kiskereskedelemben az öt fő feletti vállalkozásoknál 3200 fog­lalkoztatottal bővült a létszám egy év alatt, ami 1,7 százalékos növekedés. Alapvetően nem a vasárnapi boltzár határozza meg a létszám­adatokat, hanem a forgalom - hangsúlyozta Czomba Sándor. A vasárnapi zárva tartás be­vezetése előtti kilenc hét átlag- forgalma 140 milliárd forint volt, az azóta eltelt 16 hét átlaga 160 milliárd, a forgalom növekedése pedig létszámnövekedést is ge­nerál. A Nemzeti Foglalkoztatá­si Szolgálat júniusi adatai sze­rint a kiskereskedelemben jelen­leg is csaknem 4 ezer munka- vállalót keresnek - tette hozzá. A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásával kap­csolatos kérdésre válaszolva Czomba Sándor úgy fogalmazott: ezt a témát nagyon körültekintő­en kell átgondolni, mert ha egyik pillanatról a másikra ezt a sza­bályt bevezetnék, akkor a magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag az összeomlás felé tartana. Tisztázni kell Budapest. A Jobbik szerint a Fidesznek és Vida Ildikónak is tisztáznia kell a közvéle­mény előtt, hogy mi áll a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal elnö­kének lemondása mögött. Erről Volner János, a Jobbik országgyűlési frakcióvezető­helyettese beszélt egy más té­mában tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva. Kíváncsiak vagyunk, hogy mi van a lépés hátterében - jelentette ki, emlékeztetve: korábban a kormányfő és a Fidesz vezető politikusai is alapvetően védték a NAV el­nökét. Orbán Viktor pedig a kitiltási üggyel kapcsolatban azt is kijelentette: nem lát bi­zonyítékokat az ügyben - idézte fel a jobbikos politikus. A Nemzetgazdasági Minisz­térium közölte, hogy hétfőn megszűnik Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének jogviszonya, az új elnök kinevezéséig Var­ga Árpád elnökhelyettes irá­nyítja az adóhivatalt A tárca közleménye szerint Vida Ildi­kó május 20-án benyújtotta le­mondását a NAV elnöki tiszté­ről és ezzel együtt kormányza­ti szolgálati jogviszonyáról Or­bán Viktor miniszterelnök­nek. A törvény értelmében a kormánytisztviselők lemon­dási ideje két hónap. Két településen lesz időközi választás Budapest. Két településen lesz időközi öríkorfnányzati választás vasárnap: polgár- mestereket, önkormányzati képviselőket választanak. A Vas megyei Felsőcsatáron azért kell faluvezetőt és testü­leti tagokat választani, mert a község képviselőtestülete áp­rilis 29-én feloszlatta önma­gát, ezzel megszűnt a polgár- mester és a testületi tagok mandátuma. A vasárnapi vok­soláson két polgármester- és tizenegy képviselőjelölt neve szerepel majd a szavazólap­okon, minden jelölt független­ként indul a választáson. A Pest megyei Püspök­szilágyon szintén azért kell idő­közi választást tartani, mert a lcözség képviselőtestülete ápri­lisban kimondta feloszlását. A polgármester-választáson négy jelölt indul, és tizenegy jelöltből választják ki az új kép­viselőtestület tagjait Önmagának ellentmondva mosdatja Matolcsyt Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) vé­leménye szerint az ügyészség önmagának el­lentmondva „mosdatja” Matolcsy Györgyöt, ugyanis másra hivatkoztak, amikor nem indí­tottak eljárást a jegybankelnök vagyonnyilat­kozatának ügyében és másra, amikor az ellen­zéki párt panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt - közölte az MTI-vel a DK szóvivője. Gréczy Zsolt emlékeztetett a DK korábban fel­jelentést tett Matolcsy György ellen, amiért jö­vedelme alapítványoktól kapott részét eltitkol­va hamis vagyonnyilatkozatot adott le. Az ügyészség akkor azzal mentegette a jegybank- elnököt, hogy bár a vagyonnyilatkozat megha­misítása tényállásszerű, azt Matolcsy tudata nem fogta át - fogalmazott a politikus. A DK panaszt tett a feljelentés elutasítása ellen, amit az Ügyészség most arra hivat­kozva utasított el, hogy a feljelentő a cselek­ménynek nem sértettje, ezért panasszal sem élhet - folytatta. Gréczy Zsolt. Szavai sze­rint az ügyészség tudata ezek szerint nem fogta át, hogy az MNB elnöke vagyonnyilat­kozat-hamisításának minden magyar adófi­zető állampolgár a sértettje, hiszen pont azok elől titkolta el törvényellenesen a jövedel­mét, akiktől kapja. Az ügyészi magyarázkodás legkínosabb ré­szének nevezte, hogy miközben Matolcsy György alapítványoktól kapott jövedelme két hete még vagyonnyilatkozatban feltüntetendő elem volt, a mostani elutasítás szerint már ezen összeg feltüntetése nem kötelező eleme a va- gyon-nyilatkozatnak - idézett a papírokból. Úgy tűnik már a törvényesség legfőbb őrei sem képesek követni, hogy „mikor-milyen indokkal mosdassák a fideszes politikuso­kat” - jelentette ki. A DK nevében arra kérte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy az egymásnak ellentmondó ügyészségi mentegetőzések helyett inkább álljon ki és mondja azt, hogy a fideszesekre nem vonatkoznak a törvények és egy kor­mánypárti politikus sem lesz felelősségre vonva, bármit is követett el. Végül közölte: a Demokratikus Koalíció szerint Polt Péter ügyészsége nagyüzemi bűnpártolást folytat. HIRDETÉS Szabad György temetése Budapest. Kövér László házelnök Szabad György akadémikus, az Országgyűlés 1990 és 1994 közötti elnöke temetésén a Fiumei úti sírkertben. Háttérben balra Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök. f MUNKÁÉ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Közel 100.000 fős aktív Online és offline Idejét és pénzét is I

Next

/
Oldalképek
Tartalom