Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-21 / 167. szám

2015. JULIUS 21., KEDD J U j ly. r-l __I Ez üstmise filmen Salgótarján. Zachar Béla püspöki tanácsos, plébános június 28-án, a főplébánia­templomban tartotta ezüstmi­séjét. A negyedszázados jubi­leumot Fejes László örökítette meg videofilmen. Az ezüstmi­sén készült filmet július 21- én, kedden 16 órai kezdettel mutatják be Baglyasalján, a Baglayaskő Idősek Otthona kápolnájában. Előadást tart a híres terapeuta Balassagyarmat Feldmár And­rás egy Kanadában élő pszichoterapeuta, aki minden évben kétszer hazajön Magyar- országra, hogy teltházas elő­adásokat tartson Budapest szá­mos helyszínén és Balassagyar­maton. Tevékenysége szemben áll a pszichiátria hagyományos útjaival, mert elítéli a diagnosz­tizálás széles körben elterjedt módszerét, illetve az ezen ala­puló terápiát, a betegségek és az emberek címkézését, a gyógyszeres kezelést (egyes ki­vételes eseteket leszámítva), másfelől pedig nem kifogásolja az LSD szakértő felügyelettel történő, terápiás szempontból indokolt használatát A szakember következő „Ki vagy Te? Ki vagyok én?” című interaktív előadását az érdek­lődők július 25-én, szombaton késő délután 18 órától a ba­lassagyarmati Projektek Há­zában (a bírósággal szemben) tekinthetik meg. A Rendez­vény ingyenesen látogatható! Napközis tábor a központban Bátonyterenye. idén új hely­színen, az Ady Endre Művelő­dési Központban rendezik meg a Maconkai Napközis Tábort 8- 14 éves gyermekek részére jú­lius 27-31. között, hétfőtől-pén- tekig 8-tól 16 óráig. A szerve­zők sokszínű programmal ké­szülnek, hogy minél jobbá te­gyék a táborozást. így terveznek különféle kézműves foglalkozásokat, játékos könyv­tári meseolvasások, buszos ki­rándulás, ügyességi és sorver­senyek, vetélkedők, teke ver­seny, valamint a résztvevők megtanulhatják az elsősegély nyújtás alapjait is. Az esemény díja tartalmazza az étkezések, valamint a programok költsé­gét A napi programok az időjá­rás és a jelentkezés függvényé­ben változhatnak! Baleset történt SzaimaterCS. Személyi sérü­léssel járó közúti közlekedési baleset történt tegnap kora reg­gel a 22-es számú főúton, Szalmatercs külterületén. A baleset helyszínelése délelőtt befejeződött, a félpályás útlezá­rást feloldották, az érintett út­szakaszon a forgalom újra za­vartalan volt kora délutánra. Munka a vár parkolójában NÓgrád. A község önkor­mányzata az ügyeskezű he­lyiek önkéntes munkájával szeretné megújítani a vár parkolójának padjait. A fel­adatokat július 25-én szom­baton végzik el, a jelentkező­ket 9 órára várják a szerve­zők a helyszínen. Magyar emléktábla a testvérfaluban A testvértelepülés, Blizyn meghívá­sára a közelmúltban több napos lá­togatást tett Lengyelországban Iliny küldöttsége, Veres Béláné al­polgármester vezetésével. Mny-Blizyn. A Krakkótól észak­keletre, Kielce város körzetében található, mintegy kétezer főt számláló nagyközséggel évek óta remek kapcsolatokat ápol NÓgrád megye egyik legkisebb faluja. A kölcsönös baráti viszony megnyil­vánulása volt ez a mostani látoga­tás, amely nem csupán tisztelgő vendégeskedés volt. Veres Béláné érdeklődésünkre elmondta, hogy ezekben a napokban avatták fel Blizynben azt a nagyméretű kőtáblát, amely a lengyel szabadságharc számára nyújtott magyar segítségnek állít emléket. Az 1919 és 1921 között a szovjet agresszió ellen harcoló lengyel hadaknak a magyar állam mintegy százmillió darab lőszert és hadifelszerelést küldött, és az időben érkező szállítmánynak nagy szerepe volt abban, hogy a híres Varsói csatában sikerült megfékezni az előrenyomuló oroszokat. Az ünnepségen, amelyen magyar népi dallamok is fel­csendültek dr. Körmendy Adrienne krakkói magyar RT konzul és Iliny képviseleté­ben Veres Béláné is beszédet mondott. A viszontlátogatásra nem kell sokat várni, hiszen a júli­us 25-én rendezendő Derelye- fesztiválra meghívást kaptak a blizyniek. Az emléktábla és szövege 1 * UTIM till I«! WO* HWMH1 Ml861 I» mumív mmm ummmcujimm ueíei tnticM tmtmmiu.mwv t nemme esm et «MUMM M«fc mm nnm mtimm '«'*'»«»«« mm i iMtnwtu mini mmti teuer ws *ÍEmi * mm Nf««TMfK wÄm?,, HÄ» «'««» >88 MIUlé .JSiaa™ " ””»* ■ m«s SHISS“ 8 «as UHimh nis Ságújfaluba ért a zarándoklat Ságlíjfalu. Országjáró zarán­doklata során, múlt vasárnap a karancssági templomból a településre érkezett a czestochowai Fekete Madonna kegyképének hiteles másola­ta. Ez az ikon a leghíresebb Mária ábrázolások egyike, s egyben jelképe a lengyel és a magyar nép közötti barátság­nak is. A kegykép előtt július 25-ig, szombatig minden este hét és nyolc óra között a helyi hívek elmondhatják imáikat, valamint kéréseiket is terjeszt­hetik Isten Anyja, a Boldogsá- gos Szűz Mária elé! A zarán­doklatot folytatva július 26-án, vasárnap viszik majd tovább Pilinybe a Fekete Madonnát, ahol a 8.30-kor kezdődő szent­misén átadják az ottani egy­házközségnek. A zarándoklat­ra a helyi sekrestyében jelent­kezhetnek a lakosok! Déli harangszó NÓgrád . Július 27-én hétfőn a község római katolikus temp­lomának harangja üti a delet a Kossuth Rádióban. Az épület elődje 1754-ben leégett, az új 1757-ben épült fel, Mária mennybevételének tiszteleté­re augusztus 27-én szentelték. Barokk stílusú, berendezése ma is a XVIII. századi állapo­tokat tükrözi. A megújított bol­tozatfreskók közül a szentély Szentháromság-ábrázolása a legjelentősebb. A község már 1299-ben egyházi helyként szerepelt, itt volt a Nógrádi Es- peresség, és e címet a plébánia mindmáig megtartotta. Egy „kaméleon” természetű nő emlékezete Vajon mennyire lobogott a sze­relmi tűz egymás iránt Madách Imrében és Fráter Erzsébetben? Az igazságot talán csak a régóta halott érintettek tudnák megvá­laszolni, az utókor érdeklődő kö­zönsége viszont buzgón elme­renghet rajta. Mint tették azt a híres házaspár frigyének száz­hetvenedik évfordulója alkalmá­ból Csesztvén rendezett Fráter Erzsébet Emléknap résztvevői. Hegedűs H. Csesztve. A rendezvényt - amelyre Er­zsébet szűkebb hazájából, Csécséről is ér­kezett markonyi küldöttség - két részre bontották a szervezők. Előbb a dombol­dalban lévő helyi művelődési házba invi­tálták a vendégeket, ahol Szitás Barbara színművésznő nagyszerű beleéléssel és élénk játékkal adta elő T. Pataki László: Lidércláng című monodrámáját. A hallga­tóság elé villant az anyós, Majthényi An­na és a menye, Fráter Erzsébet különös, és semmiképpen sem baráti viszonya, amelyben az erős jellemű nő határozott egyénisége szembetalálkozik egy élni akaró, a világra pozitívan tekintő, és fér­jét tiszta érzelmekkel szerető asszony ki­tartásával. Ahogy az előadást követően a kanyar­gós úton elindultunk fel, a tetőre, a Ma- dách-kúriához, az „útitársakkal” arról be­szélgettünk, mennyire boldog lenne a nagy drámaíró, hogy ilyen példás elköte­lezettséggel ápolják az emlékét. Végül ar­ra jutottunk, ha élne, zárkózott jelleme miatt feltehetően nem örülne a látogatók seregének, hanem a leghátsóbb szobák­ba menekülne a turisták áradó tisztelete elől. Mire ezt megvitattuk, fel is értünk, ahol folytatódott az esemény. Handó Péter költő, író, kritikus, a ma­dáchi hagyományok egyik leghívebb őr­f k Handó Péter (középen) több érdekességre is felhívta a figyelmet - körülötte a Tormay Cecile Társaság tagjai üs­zője a nógrádi „végeken”, emlékező be­szédében elsősorban arra igyekezett ráta­pintani, hogy a közvéleményben Fráter Erzsébetről megfogalmazott kép, és a va­lóság mennyire más, amire az irodalom- történészek is csak óvatosan mernek rá­közelíteni. T. Pataki László az 1980-as években igyekezett eloszlatni a legendá­kat, amelyek „Erzsikét” mint ledér életű, hűtlen nőt akarták ábrázolni. A „Lidérc- lángban” pontosan rámutatott, miféle dé­monokkal viaskodott még életének utol­só korszakában is Madách felesége, mi­lyen szellemekkel küszködött még akkor is, mikor már rég távol került a nógrádi világtól. A szónok úgy fogalmazott, egy ép ésszel felfoghatatlan tragédia áldozata lett r c Fráter Erzsébet, amibe lelkileg teljesen belepusztult. Lelki síkon pedig elviselhe­tetlen, ha a nő mély szenvedélye rideg tá­volságtartással szembesül. Handó Péter hangsúlyozta, mennyire érdekes, hogy a „Tragédiában” Ádám va­lódi társa voltaképpen Lucifer, míg Éva mellékszereplő) bár kétségkívül fontos mellékszereplő, aki az első emberpár fér­fitagját a színeken át mindig a változás, a szellemi megújulás, az emberi értékek felismerése felé vezeti. Ráadásul a mű­ben Éva nem öregszik, mindig fiatal ma­rad és ahogy egy méltató fogalmazott egy „kaméleon” természetű nő. Valóban, Frá­ter Erzsébet is ilyen, igazi benső világát soha fel nem fedő asszony maradt, de er­I re rákényszerítették a körülmények. Egy másik buzgó kutató, Andor Csaba pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet há­zasságtöréssel megvádolni a feleséget, de Madách sem maradt hű hozzá, amire „Bo­rúra derű” című versében tapintatosan utal is. Handó Péter végezetül elmondta: ha valóban a válás kimondása teremtett alapot Az ember tragédiája megalkotásá­hoz, akkor túlságosan nagy ár ez egy re­mekműért. A megemlékezések sorában befejezé­sül a Tormay Cecile Irodalmi és Történe­ti Társaság tagjai adtak elő műsort, idéze­tekkel, vers- és levélrészletekkel felidéz­ve Madách Imre és Fráter Erzsébet ellent­mondásokkal teli kapcsolatát. I » * A koszorúzás előtt: balról Veres Béláné alpolgármester

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom