Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-02 / 151. szám

Bővült az elektronikus kommunikáció Budapest. Bővült a bírósá­gok és az ügyfelek közötti elektronikus kommunikáció lehetősége - közölte az Or­szágos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint a polgári perrendtartásról szó­ló törvény módosított szabá­lyai - a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó pereken túlmenően - valamennyi / polgári peres ügyben 2015. július 1-jétől lehetővé teszik, hogy a fél vagy képviselője - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét választása sze­rint elektronikus úton is be­nyújthatja. A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása pedig le­hetőséget teremt a terhelt vé­dőjének, hogy az összbünte- tésbe foglalás és az utólagos összbüntetésbe foglalás iránti indítványát, valamint ezeknek az indítványoknak a visszavonását a bíróság er­re a célra biztosított elektro­nikus rendszerén keresztül is benyújthassa. Az elektronikus ügyinté­zés alkalmazása a fővárosi és a megyei kormányhivatal ke­rületi, illetve járási hivatalá­nál történő regisztráció után az Ügyfélkapu igénybevételé­vel lehetséges. Rossz struktúrában használják Budapest A Demokratikus Koalíció szerint a rendelke­zésére álló kevés pénzt is rossz struktúrában használja fel a hazai egészségügy, és ez meglátszik a lakosság egész­ségügyi adatain is - közölte László Imre, a párt egészség- ügyi kabinetjének vezetője. A politikus az EuroHope, az Európai Unió egészségügyi ügynökségének adataira hi­vatkozva arról beszélt: Finnor­szág, Hollandia, Norvégia, Olaszország, Skócia, Svédor­szág és Magyarország mutató­inak vizsgálatából az derült ki, hogy számos esetben jelentős a lemaradásunk a versenytár­saktól. Hozzátette, Magyaror­szág a szívinfarktus és a stroke gyógyítási eredményeiben az utolsó, a mellrák gyógyulása és a kis súllyal született cse­csemők életesélyei terén utol­só előtti a magyar egészség­ügy, miközben „hovatovább nem lesz az alapellátásban dolgozó orvos”. Meg kell védeni a határt Magyarország kénytelen megvéde­ni déli határait, de ez a lépés nem irányul Szerbia és a szerb nép el­len - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Budapesten, a magyar­szerb kormányülés után Alek- sandar Vucic szerb miniszterelnök­kel tartott sajtótájékoztatón. Budapest Orbán Viktor hangsúlyozta: Ma­gyarország a legális határátkelőhelyeket fenntartja, azokat bővíteni, fejleszteni akar­ja, vagyis „határátkelőhelyeket nem zárunk le, de a törvénytelen határátlépéseket min­den eszközzel meg fogjuk akadályozni”.- Magyarország mára „harapófogóba” ke­rült, mert nemcsak délről érkeznek „a nép- vándorlás újabb hullámai”, hanem nyugati országok részéről is az a szándék, hogy ille­gális határátlépőket küldjenek vissza Ma­gyarországra. Ezért „bármennyire is nem esik jól, bármennyire is ismerjük a következ­ményeit, mégis kénytelenek vagyunk Ma­gyarország déli határait megvédeni” - fogal­mazott a miniszterelnök. Igyekezett azonban biztosítani szerb kollégáját, hogy ez a lépés nem irányul Szerbia ellen. Megerősítette: a magyar kormány álláspont­ja szerint nem menekült-, nem is gazdasági bevándorlási kérdésről van szó, hanem egy újabb kori népvándorlásról, amely nem zárul le egyhamar. A kormányfő szerint ugyanis il­lúzió, hogy az afrikai válságövezetekből csak addig érkeznek Európába emberek, amíg azok a területek nem pacifikálódnak.- Ez nem így van, ha hagyjuk, akkor mil­liós, sőt tízmilliós, sőt százmilliós szám­ban is elképzelhető egy modern népván­dorlás” ^mondta. A határzárral kapcsolatos szerb újságírói kérdésr#Orbán Viktor azt válaszolta? azért beszélnek ideiglenes határzárról, mert nem szeretnék, ha örökre így maradna, nem el­választani akarják a két országot, hanem a határőrizet feladatának akarnak megfelelni.- A kerítésügyet a magyar kormány határ­őrizeti kérdésnek tekinti, nem pedig embe­ri jogi, külügyi vagy a kétoldalú kapcsolatok Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök és Orbán tartott sajtótájékoztatón az Országházban kérdésének. Aki jó szándékkal jön Magyar- országra, felkeresheti a legális határállomá­sokat, de úgy nem lehet ide jönni, hogy az első itt megvalósított lépés törvénysértést valósít meg - fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy a jó szerb-magyar kapcsolatokat, amelyekben ez az ügy két­ségkívül problémát okoz, próbálják mente­ni és fenntartani. Üdvözölte egy úttal az oszt- rák-magyar-szerb belügyminiszteri megál­lapodást, de az szerinte csak részleges meg­oldás, mert nem tudja feltartóztatni a nép- vándorlást, de csökkentheti a nyomást. Orbán Viktor elismerően beszélt a szerb gazdaságról, szerinte a számok azt mutatják, sikerült Szerbiát pénzügyileg és gazdasági­lag stabilizálni. A kormányfő Magyarország elementáris érdekének nevezte, hogy Szer­Viktor miniszterelnök a találkozójukat követően bia stabil ország legyen, egy instabil szom­széd ugyanis nagy kockázat lenne. Ha nem stabil Szerbia, nem stabil Magyarország, és a két ország kapcsolata nem kiegyensúlyo­zott, akkor a Nyugat-Balkán krízistérséggé válik - tette hozzá. Orbán Viktor gazdasági ügyekben tudatta azt is: hamarosan megnyílik az Eximbank belgrádi irodája, Szabadkán és Újvidéken a kereskedőház kirendeltségeket állít fel, és Ma­gyarország az év második felében a szerb fő­városban is szeretne kereskedőházat nyitni. Szólt arról is, hogy a Belgrád-Budapest- vasútvonal megépítése a legszebb remé­nyekre ad okot, a megvalósíthatósági tanul­mányokból látszik, hogy a legnehezebb ten­gelynyomású tehervonatok is közlekedhet­nek majd az új pályán. Támogatja az állam a tanyákat Öt célterületen vissza nem téríten­dő támogatást ad az állam idén a tanyafejlesztési program előirány­zat keretében, amelynek a keret­összege 1 milliárd 415 millió forint - az erről szóló földművelésügyi miniszteri rendelet a legutóbbi Ma­gyar Közlönyben jelent meg. Budapest. Az első célterületbe tartoznak egyebek mellett a villanyáram nélküli tanyák villamosenergia-ellátását biztosító önkor­mányzati fejlesztések. A másodikba és a har­madikba a tanyai lakóépületek felújítása, illet­ve a gazdasági épületek felújítása, vagy új gazdasági épület építése, továbbá gépek és állatok is vásárolhatók az ebbe a két célterü­letbe tartozó támogatásokból. A negyedik te­rület keretében a villanyáram nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellá­tását biztosító egyéni fejlesztésre igényelhető támogatás, míg az ötödik célterület az ősho­nos állatok tartására és az őshonos növények telepítésének támogatására szolgál. A támogatások egy részére önkormány­zatok, míg a másik hányadára magánembe­rek pályázhatnak. Ez utóbbiaknál feltétel, hogy a 2015. január 1. előtti időponttól kezd­ve életvitelszerűen a saját vagy a család va­lamely tagjának a tulajdonában lévő tanyán lakjanak vagy pedig a lakóhelyükkel azonos településhez tartozó tanyán éljenek. Továb­bi feltétel, hogy az igénylő a tanyagazdaság­ban igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytasson és az elmúlt három évi bevétel­ének a fele mezőgazdasági tevékenységből származzon, amely azonban nem lehet több mint átlagosan évi nettó 8 millió forint. A tá­mogatások aránya 75-100 százalékig terjed. Az egyes célterületekre külön pályázati felhívás és adatlap készül, amelyeket az ag­rártárca honlapján, a kormányzati portálon és a Herman Ottó Intézet saját honlapján le­het majd elérni 30 napon belül. A földművelésügyi miniszter bíráló bizott­ságot hoz létre, amely a Herman Ottó Intézet értékelése alapján rangsort állít fel a pályázók között. A döntést a miniszter hozza, az elbírá­lásra a később meghatározandó beadási ha­táridőtől számítva 60 napot ad a rendelet. Jobbikos nyomás a kormányon Budapest. A Jobbik elnöke szerint pártja fontos kérdé­sekben helyezett nyomást a kormányra aláírásgyűjtési akciójával. Vona Gábor sajtótájékoztató­ján ismertette, hogy az elmúlt hónapokban több mint 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze az ingyenes internet, a hábo­rús semlegesség, a bevándor­lás visszaszorítása és a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjlehetősége kérdésköré­ben. Az ellenzéki pártvezető úgy fogalmazott: a kormány az internet ügyében Deutsch Ta­más vezetésével „belefogott a 21. századba”. ló, ha belátják, hogy nem a lakossági internet korlátozása, hanem a szélesíté­se a jövő - emelte ki. Arról is beszélt: az Iszlám Állam elleni fellépéstől nem tudták távol tartani az országot, azonban az ukrán válság kiszélesedését valószínűsítik és ez komoly ve­szélyt jelent Magyarországra. Vona Gábor a bevándorlással összefüggésben azt mondta, hogy a Jobbik már 2011-es par­lamenti felszólalásaiban felve­tette a problémát, de lekezelő válaszokat kapott. Most a kor­mány kénytelen súlya szerint kezeim a kérdést - jelentette ki, megjegyezve: szeretnének a baloldalra is hatni, azonban az továbbra sem érti a bevándor­lás veszélyét. A Jobbik elnöke a legfonto­sabb kérdésnek a férfiak 40 év munkaviszynyutátifnyug- díjba vonulásának lehetősé­gét ítélte. Visszautasította, hogy nem támogatták koráb­ban azt, hogy a nőknek le­gyen ilyen lehetőségük. A halálozási adatokat össz­társadalmi szinten is rossz­nak értékelte, azt pedig kirívó­nak nevezte, hogy a férfiak 25 százaléka nem éli meg a nyug­díjas kort. Vona Gábor szavai szerint a lehetőség megnyitá­sának gazdasági racionalitá­sa is van: az 55 év feletti férfi­ak közül 10-ből 6-nak nincs munkája és esélye sincs, hogy újat találjon. Akik dolgoznak, sok esetben nem tudják ellát­ni munkájukat olyan színvo­nalon, ahogy tették fiatalabb éveikben - jegyezte meg. A pártvezető kijelentette: szerin­te a kormány nem támogatja a férfiak korai nyugdíjazását, de azt kéri, hogy cáfolják, ha nem így van. Vona Gábor azt mondta: míg a kormány pazarló és pártpolitikai célú konzultáció­kat folytat, addig a Jobbik kon­zultációi az emberek közvet­len megkeresésére irányul­nak és válaszokat keresnek. Támogatásra számíthatnak a családok Budapest. Ma számíthatnak támogatásra a csalá­dok, ugyanakkor az évtizedek óta tartó negatív de­mográfiai folyamatokat a Gyurcsány-korszak csa­ládellenes intézkedései súlyosbították, még a csa­ládi adókedvezményt is elvették a családoktól - re­agált a nagyobbik kormánypárt Gréczy Zsolt, a De­mokratikus Koalíció szóvivőjének kijelentéseire. Gréczy Zsolt sajtótájékoztatóján azt mondta: az alacsony magyarországi születésszám miatt je­lentős részben az Orbán-kormányt terheli a fe­lelősség. Az ellenzéki párt szóvivője többek kö­zött az elhibázott szociálpolitikát, az adópoliti­kát, a romló egészségügyi ellátást és az elvándor­lást jelölte meg okként. A Fidesz az MTI-hez eljuttatott reagálásában fel­idézte, Gyurcsány és a szocialisták megszüntették a családi adó- és otthonteremtési kedvezményeket, meg akarták adóztatni a családi pótlékot, bezárták a bölcsődéket és ma is eltörölnék a családi adó­rendszert, szűkítenék a családi adókedvezményt - sorolta a nagyobbik kormánypárt. A 2010-es kormányváltás óta bevezették a csalá­di adórendszert, a gyed-extrát, az édesanyáknak visszaadták a hároméves gyest, foglalkoztatásuk után adókedvezményt biztosítanak, bölcsődéket és óvodákat építenek. Kiszámíthatóbb, biztonságosabb jövőt teremtettek a családoknak azzal, hogy gazda­ságilag és pénzügyileg megerősítették az országot és óriási terhet vettek le a családok válláról a rezsi­csökkentéssel, a bankok elszámoltatásával, és a fo­rintosítással. Ezeknek az intézkedéseknek az ered­ményei már érezhetőek, évről-évre egyre több gyer­mek születik, 2015 első négy hónapjában 3 száza­lékkal több gyermek született, mint tavaly és egy­re több pénz marad a gyermeket nevelőknél - mutatott rá a kormánypárt, júliustól életbe lép a családi otthonteremtési kedvezmény, jövőre már a gyermek féléves korától járni fog a gyed-extra. HIRDETÉS MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ Sikerdíjas kiválasztás garanciával. f élszo (K WAV C Bp_, Róbert Ká iszám +3® ^ . «. 3 6 1 1 ii: ceglnfo®* Honlap Work Way Club E

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom