Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-13 / 160. szám

Ha azt a szót hallják, hogy Iz­rael, az emberekben általában vegyes érzelmek merülnek fel. Vajon miért? A zsidó-palesztin konfliktus, az ezzel kapcsola­tos háborús kép jut az eszük­be? Éppen emiatt szinte rögtön ki is húzzák az úti céljaik listá­jából, ami nagy hiba! Élmény- beszámoló a Szentföldről... E kis ország nagyon változatos földraj­zi adottságokkal. Tengerparti síkság és hegyek sűrűn váltják egymást, a termé­keny földművelési területek csak per­cekre vannak a sivatagtól. A modern Iz­rael állam alig több mint 60 éves. Az emberek életszínvonala jó, az átlagkere­set 300-500 ezer forintnak felel meg. Az izraeliek szeretik az országukat. A család mindennél fontosabb számuk­ra. Egy átlagos famíliában 3-4 gyerek születik, de van ahol több is. Gyorsan mozdulnak rá az üzleti lehetőségekre, ettől sok esetben sikeresek. Jellemző rájuk a dinamikusság, hangoskodás, szeretnek érvelni, vitatkozni, érzéke­nyek és könnyed felfogásúak. A fiatalok a középiskola után meg­kezdik a kötelező katonai szolgálatot, ez a fiúk számára 3, a lányoknak pedig 2 év. Leszerelés után szokás a felsőfo­kú tanulmányokat folytatni. Az általá­nos iskolákban a gyerekeknek nem ad­nak házi feladatot, ezért délután szaba­dok, nem kell tanulniuk. Ha mégis úgy dönt az ember, hogy Izraelbe utazik, ér­demes minél több várost meglátogatni, mert mindhez bibliai esemény kapcso­lódik. És éppen ezért érdemes Bibliát is vinni, hogy beazonosíthassuk a tör­ténelmi eseményeket. A Szentírás itt ugyanis megelevenedik. Jeruzsálemet a békesség városának nevezik. Érdekes hogy a város neve ket­tes számban áll, miszerint két Jeruzsá­lem van: földi és mennyei. A Bibliából megtudjuk, hogy e város kapocs a Menny és a Föld között. Ez az a földraj­zi pont, ahol egymásnak feszül a két leg­erősebb vallás, amelyek szembenállása ma is globálisan veszélyezteti a békét: a zsidó-keresztény hit és az iszlám. 1967-ben Jeruzsálem óvárosa és ve­le a Templom-hegy (az aranyozott ku­polás Sziklamecset) a zsidó állam fenn­hatósága alá került. Ám ugyanezen a napon az izraeli vezetés visszaadta a Templom-hegy területét a jordániai val­lási rendőrség fennhatósága alá, hogy ne törjön ki azonnal a 3. Világháború. A Templom-hegy körüli állandó konf­liktusokat nem lehet materialista mó­don értelmezni, ugyanis ez az ország át van itatva Isten ismeretével, Isten törvé­nyeivel. Izrael világát, szellemiségét, nem tudja felfogni egy materialista fel­fogású európai ember, ugyanis az izra­eliek hite nem kérdéses: Isten léte valós. Jeruzsálem három részre oszlik: a fal­lal körülvett Óváros, az arabok lakta Ke- let-Jeruzsálem és a modern városrész, Nyugat-Jeruzsálem. Az Óvárosban talál­ható a nevezetességek nagy része. Érde­2015. JÚLIUS 13., HÉTFŐ mes nagy sétával körbe járni, mert 3000 év történelme tárul a szemünk elé. El­sőként említeném a Templom-hegyet, vagyis Mórija hegyét, itt játszódott le Ábrahám és Izsák története, itt építette fel Salamon az Első templomot A Temp­lom-hegy nyugatí oldalán található a Si­ratófal, ahol rengeteg ember imádkozik a nap bármelyik szakában. A Biblia szerint Isten megígérte Sala­monnak, hogy meghallgatja az emberek imáit erről a helyről. Salamom imája: „Aki akkor könyörög és imádkozik, le­gyen az bárki (...) Te hallgasd meg a mennyekből a te lakhelyedből és légy ke­gyelmes (...) és add meg az idegennek mindazt amiért könyörög néked, hogy mind az egész földön való népek megis­merjék a te nevedet és féljenek úgy téged, miképpen a te néped az Izrael (...) hogy féljenek téged mind éltig, míg a földnek színén lakoznak... és ismerjék meg, hogy a te nevedről neveztetik ez a ház, amelyet én építettem” (lkir.8.38-43).... Ezután az Örökkévaló megjelent Salamonnak és ezt mondta neki: „Meghallgattam imád­ságodat, és teljesítem kérésedet...” A Templom-hegytől délre található Dávid városa, Ir David. Itt van Siloám tava, ahonnan az ősi Jeruzsálem lakói vizet merítettek, és egyben ez az hely, ahová Jézus elküldte a vakon születet­tet, hogy mosakodjék meg, aki ezután visszanyerte a látását A Gihon forrásból származó vizet alag- úton át vezették be a városba az akkori asszír támadók elől. Ezt, az úgynevezett Ezékiás-alagútat meglehet tekinteni ma is, sőt át is lehet menni rajta, csak kell hozzá egy zárt cipő és elemlámpa. A Gihon forrás története az emberiség kez­detéig visszavezethető. Ugyanis ezen a helyen jegyzi meg a Biblia az Édenker- tet körülölelő négy folyó egyikét. „(...JÉdenből folyó eredt, hogy megöntöz­ze a kertet. Ezután négy folyóra vált szét. Az első a Pison (...). A második Gihon. (...) A harmadik Tigris,(...) A negyedik folyó Eufratesz...”(lMoz.2.10-14). Jeruzsálem Óvárosába több kapun át is be lehet jutni. A jelenleg is álló 8 vá­roskapu a következő: új kapu, Jaffa ka­pu, Damaszkuszi kapu - ami a muszlim negyeddel határos -, Heródes kapu, Oroszlános kapu - ami a Via Dolorosahoz vezet -, Sión kapu, és Aranykapu. Utóbbi érdekessége, hogy be van falazva. A Biblia szerint az utolsó napokban a Messiásnak ezen a kapun keresztül kell bevonulnia Jeruzsálembe, az Olajfák he­gyére. A muszlimok a kapu befalazásá­val azt szeretnék elérni, hogy a zsidó Messiás ne jusson be Jeruzsálembe. És hogy biztosra menjenek, oda temetkez­nek, tudván, hogy a zsidó hagyomány szerint, aki egy temetőn keresztül megy, az tisztátalanná válik, és nem mehet be a Szentélybe. így mindkét oldalról nagy a várakozás. Mi is fog történni...? Jeruzsálem hegyein és dombjain ke­resztül a sivatagba érkezünk, ahol csak köves hegyek és puszták vannak, ameddig a szem ellát. És alig félórányi utazással eljuthatunk a Holt-tengerhez. » A Biblia több néven említi ezt a tengert: Arábiái-, Sós-, valamint Keleti-tenger. A Holt-tenger 400 méterrel alacso­nyabb szinten van a Földközi-tenger­nél. Érdekessége az, hogy nem lehet benne elmerülni, még annak se, aki nem tud úszni. A páradús légréteg meg­szűri az UV-sugárzást, tehát itt bátran lehet napozni, nem veszélyes. A Holt­tenger egyedülálló gyógyító eTejét már az ókorban is ismerték. Az akkori ural­kodók, mint Kleopátra, Sába királynő­je, palotát emeltek a partján és élvezték a fürdőzést. A vizéből kinyert ásványok­ból ma különböző kozmetikai és bőr- gyógyászati termékek készülnek. A Holt-tenger mellett haladva külön­leges formájú sziklák láthatóak. A zsi­dó hagyomány szerint az egyik szikla Lót feleségét ábrázolja. Ha közelebbről megnézzük, tényleg egy női alakot fe­dezhetünk fel benne. A Biblia szerint Sodorna és Gomora bűnös életet élt és Isten elpusztította a két várost. Lót, a fe­lesége és a 3 leánya elmenekültek a vá­rosból, de Isten megtiltotta nekik, hogy hátra nézzenek. Lót felesége azonban hátra fordult és sóbálvánnyá változott. A Holt-tenger nyugati partjáról látha­tó Masada. Az erődöt Nagy Heródes, a Római Birodalom Júdea nevű provinci­ájának a királya építtette. Itt láthatóak az akkori víztározók, a hozzájuk kap­csolódó vízvezeték-rendszer, a padló- fűtéses szaunák és a gabonaraktárak. Az erődhöz fel lehet jutni kötélvasúttal, de gyalogosan is. En-Gedi egy oázis a sivatagban, ahol az édesvízi forrás dús növényzetet táplál. 1972 óta ez természetvédelmi terület, jól kiépített ösvényekkel, gazdag növény- és állatvilággal. A belépőjegy beszerzése után séta közben élvezhetjük a bennün­ket körülölelő hegyek látványát és a Holt­tenger pompás sziluettje végig kísér ben­nünket A fejünkben ott motoszkál az a gondolat, hogy -400 méteren kirándu­lunk és ez nem minden napi esemény! A Séta végén egy forrás, Dávid forrá­sa vár bennünket, ahol bátran megmár­tózhatunk a vízben. A Biblia szerint Dá­vid itt rejtőzködött Saul elől. Saul több ezer embert vitt magával, hogy felku­tassa Dávidot, de nem járt sikerrel. Amikor éjszaka itt pihentek meg, Dávid odakúszott és levágott egy darabot az al­vó Saul köpenyéből, ezzel bebizonyítot­ta, hogy bár megölhette volna, mégsem tette. Saul ezek után könnyekig megha­tódva kérte Dávid bocsánatát. A Biblia földjének páratlan történel­me, látnivalói kihagyhatatlan élményt nyújtanak az ide látogatók számára. Az emberekre gyakorolt hatása szavakban nem kifejezhető, atmoszférája megfog­hatatlan, a helyszínek, a tárgyak, az épületek magukért beszélnek. « " t Äih I I d k * Jeruzsálem, a kapocs a Menny és a Fold között A Holt-tenger egyedülálló gyógyító erejét már az ókorban Is ismerték

Next

/
Oldalképek
Tartalom