Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-05 / 128. szám

AzLMP beszámoltatna Budapest. Az LMP az Or­szággyűlés nemzetbiztonsá­gi bizottsága előtt beszámol­tatná a szolgálatok vezetőit arról, lehallgattak-e ügyvédi irodákat, és ha igen, miért. Szél Bernadett, az LMP társelnöke az MTI-nek kül­dött közleményében utalt ar­ra, hogy a Budapesti Ügyvé­di Kamara információi sze­rint egyre több ügyvédi iro­dát hallgatnak le. A Magyar Nemzet csütörtö­kön írt arról, hogy a kamara el­nöksége az ügyvédek lehallga­tásával foglalkozó vizsgálóbi­zottság felállításáról döntött. Hegedűs László, a kamara alel- nöke. elmondta, azért döntöt­tek így, mert Kiss Ernő rendőr­tábornok büntetőperében nyil­vánosságra került, hogy egy budapesti ügyvéd és irodájá­nak telefonját is lehallgatták. Az LMP szerint ugyan való­ban hatékonyabb nyomozati munkára lenne szükség a kor­rupciós bűncselekmények fel­tárása érdekében, de - hangsú­lyozták - ez semmilyen eset­ben nem járhat alapjogok meg­sértésével. Közölték, választ várnak az illetékes szervektől arra, valóban lehallgatták-e az elmúlt időszakban az ügyvédi irodákat, és ha igen, akkor mi­lyen okokból és milyen felha­talmazással tették ezt. Azt is írták, szeretnének bi­zonyítékokat is kapni arról, hogy a szolgálatok a lehallgatá­sok soráa mszersem lépték át a törvény szabta határokat Szijjártó: növelni kell a magyar hozzáadott-értéket a kivitelben Szijjártó Péter külgazdasági és> külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Magyar Export Import Bank (Eximbank) székházában Budapesten. Mellette Urban Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója. eooioiooa HŰI A kormány szeretné nö­velni a magyar hozzá­adott-értéket az export­ban - mondta a külgazda­sági és külügyminiszter Budapesten. Budapest Szijjártó Péter a Ma­gyar Export-Import Bank székhá­zában tartott sajtótájékoztatón el­mondta: a magyar export 85 szá­zalékát nagy nemzetközi cégek bonyolítják le, 15 százalék a ma­gyar cégek aránya. A kormány ezért 2018-ig szeretné 12 ezerre növelni az exportképes, magyar tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások (kkv) számát a je­lenlegi 3 ezerről. A magyar kkv-k döntő többsé­ge ugyanakkor nem rendelkezik a külpiaci versenyhez szükséges pénzügyi erőforrással, szakérte­lemmel és rugalmassággal - tet­te hozzá. Ezért az Eximbank 20,6 milliárd eurós - több mint 6000 milliárd forintos - hitelke­retet nyitott, amellyel a világ 94 országába segítené a kivitelt - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Ha sikerül növelni a magyar kkv-exportot, azzal bővülhet a magyarországi munkahelyek száma is, jelenleg minden ötö­dik munkavállaló jövedelme közvetlenül vagy közvetve az ex­portból származik - tette hozzá. Szijjártó Péter kifejtette: a ma­gyar export volumene megfelelő, az idei első negyedév végén éves összevetésben 8 százalékkal nőtt, és elérte a 22,3 milliárd euróL A magyar gazdaság nagyon nyitott, ezért az export erősen meghatározza az egész magyar gazdaság teljesítményét - je­gyezte meg. Urbán Zoltán, a Ma­gyar Export-import Bank vezér- igazgatója elmondta: az Eximbank által kihelyezett tel­jes hitelállomány 559 milliárd forint volt idén március végén. A kihelyezett új hitelek volumene 2013- ban 187 milliárd forint volt, 2014- ben már elérte a 327 milli­árd forintot, és csaknem 100 mil­liárd forinttal növelte az adóbe­vételeket. Idén az első negyed­évben megközelítette a 70 milli­árd forintot a kihelyezett új hite­lek összege. A vezérigazgató elmondta: a hitelfelvevők között a mikro, kis- és közepes vállalko­zások aránya nem egészen 77 százalék, az idén év végére sze­retnék elérni a 80 százalékos arányt. A vállalkozások az Eximbankkal szerződésben álló 21 magyarországi pénzintézet­nél vagy az Eximbank nemrégi­ben megnyílt 9 vidéki fiókjánál érdeklődhetnek a feltételekről - mondta Urbán Zoltán. A vezér- igazgató megjegyezte, a hitel- nyújtás egyik feltétele, hogy megfelelő magyar hányaddal kell rendelkeznie az exportálni kívánt terméknek vagy szolgál­tatásnak. Becsapja az okta­tásban dolgozókat Budapest. A kormány be­csapja az oktatásban dolgo­zókat, és az ígéretek ellenére sem jut több pénz jövőre a ok­tatásra - mondta Ikotity Ist­ván, az LMP szakpolitikusa szerdai sajtótájékoztatóján. A párt országgyűlési kép­viselője kifejtette, hogy a kor­mány a beharangozott peda­gógus-béremelést csak négy év alatt adja oda a tanárok­nak, de mivel az oktatás egé­szére fordítható keret nem nő, máshonnan kell a bér­emelésre szánt forrást előte­remteni. A politikus azt való­színűsítette, hogy az elvonás az oktatáson belül a műszaki, üzemeltetés területén fogja érinteni. Növekednek a pedagógusok munkaterhei is, ez is más megvilágításba helyezi a bér­emelést. Ikotity István utalt ar­ra, hogy a megnövekedett ta­nári feladatokat már szóvá tet­ték a szakszervezetek és az ok­tatási jogok biztosa is. Ez a munkaterhelés nem arányos a béremeléssel. A kormánypárt­ok elértéktelenítik a béreme­lést, hozzátéve, hogy ezzel tíz- milliárdokat spórolnak a peda­gógusok bérén. Szóvá tette azt is, hogy az oktatási munkát se­gítő munkavállalók bére nem emelkedett 2008 óta, ez pedig komoly feszültséget és igaz­ságtalanságot szül. A felsőok­tatásra térve Ikotity István je­lezte, ezen a területen sem tör­tént bérfejlesztés évek óta - mondta a politikus. Kötöttpályás közlekedés A kormány célja a kötött- pályás közlekedés erősí­tése, ennek érdekében európai uniós forrásokból jelentős fejlesztéseket ter­vez a következő időszak­ban - mondta Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős he­lyettes államtitkára a MÁV Zrt. pályavasúti ügyfélkapcsolat és értéke­sítés által szervezett Sza­badjelzés 2015 elnevezé­sű konferencián, Gár­donyban. Gárdony. Becsey Zsolt elmondta, hogy a következő években komoly forrásokat fordítanak a transz­európai hálózatok fejlesztésére, a rendelkezésre álló pénzek mint­egy háromnegyede a kötöttpályás közlekedést érinti majd. Példa­ként említette, hogy a városokban intermodális központokat hoznak létre, az elővárosi vasútvonalakat fejlesztik, a nagyvárosokban pe­dig a kötöttpályás közlekedési út­vonalakat korszerűsítik. Megjegyezte, hogy Magyaror­szág több mint 7700 kilométer­nyi vasútvonalának 35 százaléka a transzeurópai hálózatban van, ezzel pedig a vasúttársaságok áruszállítási részlegeinek élni kel­lene. Az állam kétvágányosítással és villamosítással tudja mindezt elősegíteni: a párhuzamos vágá­nyok kiépítése rendkívül drága, de ahol indokolt, mint Esztergom térségében, ott elvégzik, míg a vil­lamosítás olcsóbb és szintén „kí­vánatossá teszi a vasutat, mint ügyfelet” - fogalmazott. Az államtitkár kiemelte, hogy a vasúti áruszállítási piac 2006 óta liberalizált, ennek ellenére a több mint 150 éves szereplők, a Rail Cargo Hungary és a GYSEV Cargo a piac kétharmadát birto­kolja. Hozzátette: ma már 8-10 kis vasúti társaság is működik e területen, ezért sok szabályozást kell megváltoztatni. Reményét fejezte ki, hogy a sokszereplős piac hatékonyságjavulást, telje­sítménynövekedést és akár fog­lalkoztatás növekedést is hozhat. Becsey Zsolt elmondta: az e- útdíjból befolyó évi 180-200 mil­liárd forint bevételt rögtön elköl­ti az állam közlekedésre: vasút­ra évente 300 milliárd forint fe­lett költ a fogyasztói árkiegészí­téssel együtt, de például az M5-ÖS és Mó-os autópályák ren­delkezésre állási díjaira is nettó 84 milliárdot fizet ki. Összesen évi 700-800 milliárd forint megy közvetlenül a közlekedési szfé­rára - fűzte hozzá. Kiss-Parciu Péter, a Külgazda­sági és Külügyminisztérium (KKM) határmenti gazdaságfej­lesztési főosztályának vezetője előadásában hangsúlyozta: euró­pai uniós érték a határokon át­nyúló közlekedés, ennek megfe­lelően a Duna Stratégia kiemelt területe a vasúti, közúti és vízi közlekedés. Magyarország szem­pontjából a környező országok­kal való együttműködés kötelező mind szomszédságpolitikai, mind versenyképességi okokból, ugyanakkor 25 évvel a rendszer- változás után is az országhatárok még mindig gátat szabnak a fej­lesztéseknek, ami versenyhát­rány számos régiónak és többek között párhuzamos fejlesztések­ben nyilvánul meg - közölte. Elmondta, hogy Magyarorszá­gon az áruszállítás volumene 280 ezer tonna felett volt tavaly, ebből a közút 41, míg a vasút 36,8 százalékot tett ki. CSATORNAHASZNÁLATI KISOKOS Az Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. a minél magasabb színvonalú szolgáltatás elérése érdekében az alábbi tájékoztatást nyújtja a közműves szennyvízelvezető rendszer rendeltetésszerű használatának szabályairól, annak érdekében, hogy a szolgáltatást ön is mindenkor problémamentesen vehesse igénybe, s az együttműködés eredményeként elégedett legyen a cég szolgáltatásával. A házi szennyvízbeemelő és szennyvízelvezető-hálózat sérülékenysége miatt kérjük az alábbiak betartását: 1. A szennyvízelvezető-hálózat nem alkalmas szilárd hulladék „eltüntetésére”. Ezek az anyagok elzárják a víz áramlását, tönkreteszik az átemelőben lévő szivattyúkat. Kérjük, ezeket ne helyezzék a szennyvízgyűjtő hálózatba! Ilyen anyagok többek között:- bármilyen eredetű fa, kő, csont, műanyag háztartási eszköz, fémkupak, műanyag palack,- macskaalom, építési törmelék, homok, kavics,- vízben nem oldható egészségügyi anyagok (vatta, tampon, nedves popsítörlő, pelenka, sib.),- egyéb háztartási hulladék, textil, fültisztító, gyufaszál, növény, gyümölcsmag, szárnyasok tollazata. 2. A csatornahálózat nem alkalmas olaj és olajszármazékok „eltüntetésére". A zsírok, olc^ok az aknában kihűlnek, kemény szappanszerű lerakódást képeznek, amely üzemeltetési zavart okoz a szivattyúk úszókapcsolóinál és a gravitációs csatornahálózat elzsírosodásához vezet. Kérjük, ezeket ne öntsék az elvezető rendszerbe! Ilyen anyagok többek között:- sütésnél használt növényi olaj, vagy állati eredetű zsír,- hígító, benzin, festék,- fáradt gépolaj. 3. A csatornahálózat nem alkalmas a talajvíz, illetve csapadékvíz „eltüntetésére”. Az átemelők - így a háztartási szennyvízbeemelö is - egy meghatározott szennyvízmennyiség szállítására kerültek kialakításra. Amennyiben hirtelen, nagy mennyiségű csapadékvíz kerül a rendszerbe, az túlterhelődik és előre nem meghatározható helyen kilép a szennyvízelvezető rendszerből (kiönt). Ez nem csak bűzhatással, hanem szennyezéssel, fertőzésveszéllyel is jár. Kérjük, hogy a talajvizet és csapadékvizet ne vezessék a szennyvízelvezető hálózatba! 4. A szennyvízcsatorna hálózatába juttatni szigorúan tilos az alábbiakat:- mérgek, mérgező anyagok, tűzveszélyes anyagok, gyógyszerek, növényvédő szerek, nehézfém tartalmú folyadékok. Kérjük, amikor igénybe veszi a közműves szennyvízelvezetésre Irányuló szolgáltatásunkat, és ezzel együtt a szennyvíz tisztítását, gondoljon arra, hogy a fentiek betartásával közös jövőnket is óvja! ÉRV ZRt. ^^Becsey Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom