Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-29 / 148. szám

„Elsősorban kötelezettség..." Vona Gábor „Felértékelődik a rend../' Az integráció elsősor­ban kötelezettséget, a normák és a törvények betartását jelenti, ez­után következhetnek csak az egyén jogai - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Tiszabezdéden bántal­mazott, majd a kórház­ban elhunyt helyi férfi emlékére szervezett bé­kés demonstráción a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben. Tiszabezdéd. A magyar-uk­rán határ mellett fekvő telepü­lés sportpályáján rendezett, a rendőrség által biztosított megmozduláson több mint öt­száz helybéli, jobbikos szim­patizáns, valamint az áldozat rokonai, családtagjai és isme­rősei vettek részt. Vona Gábor a tragikus esetet felidézve r IP hangsúlyozta, nem a bőrszín ellen, hanem „a-toűn és a bűnö2*** zés ellen jöttek ide tiltakozni”.- Nem mi tehetünk arról, hogy az elkövetők cigány szár­mazásúak voltak - mondta a Jobbik elnöke. Az ellenzéki párt vezetőjének szavai sze­rint ugyan szavakkal már nem lehet megmenteni az áldoza­tot, de „talán azzal, hogy most kiállunk, a szavunkat hallat­juk, tiltakozunk, talán máso­kat megmentünk egy ilyen helyzettől”. Vona Gábor jelezte, a tiszabezdédi bántalmazás egyedi eset, de maga a problé­ma nem egyedi.- Hol van a politika, hol van a törvényhozás, a hatóság, a bíróság, miért ismétlődik fo­lyamatosan újra és újra ez az egész? - tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. A Jobbik elnöke úgy fogal­mazott, olyan országban sze­retne élni, „ahol a bőrszíntől, vallástól, mindentől függetle­nül minden magyar állampol­gárra ugyanazok a kötelezett­ségek, ugyanazok a szabályok és ugyanazok a törvények vo­natkoznak”. A békés tüntetésen Vona Gábor mellett felszólaltak a Jobbik megyei vezetői és tiszt­ségviselői is. A megemlékezők a demonstráció végén átvonul­tak a sportpálya melletti teme­tőbe, ahol mécseseket és virá­gokat helyezték el az áldozat sírjánál. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi közlése szerint a hely­béli férfit a gyanú szerint egy 22 éves eperjeskei lakos bán­talmazta. Az életveszélyes ko­ponyasérüléssel kórházba vitt középkorú férfi június 12-én vesztette életét. A bántalmazót nem sokkal a bűncselekmény elkövetése után elfogták a zá­honyi rendőrök, a bíróság pe­dig elrendelte előzetes letar­tóztatását. A belügyminiszter sze­rint forrongás érzékelhe­tő Európa határain, „az újkori népvándorlás” pe­dig elérte Magyarországot is, ami felértékeli a rend és a társadalmi béke fon­tosságát. * Budapest. Pintér "Sándor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vasárnapi tisztavató ün­nepségén, a budai Várban azt is elmondta: Magyarország ebben a helyzetben is teljesíti nemzet­közi kötelezettségeit és gondos­kodik a menekültekről. Sok gaz­dasági migráns azonban kihasz­nálja a kaotikus helyzetet, és tör­vénytelenül próbál az unióba jut­ni - tette hozzá. Kiemelte, éppen ezért nagy szükség van a rendvédelmi szer­vek képzettségére, szolgálatkész­ségére. A hivatásos állománynak egyszerre kell garantálnia az or­szág biztonságát és minden itt élő jogát - mondta, hozzátéve, a júli­us 1-jétől hatályba lépő törvény- változások erkölcsileg és anyagi­lag is növelik a rendvédelmi dol­gozók elismerését. Az új jogszabályban foglalt életpályamodell ugyanis - a tu­dás, a teljesítmény és a tapaszta­lat figyelembevételével - folya­matos előmenetelt garantál, az illetményrendszer reformja pe­dig 2019-ig átlagosan 50 százalé­kos bérnövekedést biztosít a hi­vatásos állománynak - fejtette ki a belügyminiszter. Pintér Sándor hangsúlyoztáfa kormány nem változtatta meg azt a 2010-ben megfogalmazott célját, hogy Magyarország Euró­pa legbiztonságosabb országa le­gyen, ahol ugyanakkor minden törvényszegő „érezze fenyegetve magát”. Csak a rend keretein belül fej­lődhet az ország gyorsan, és zárkózhat fel az EU vezető or­szágaihoz - jelentette ki a tárca­vezető. Az ünnepségen 150 végzős hallgató a Szent Korona másola­ta, a történelmi zászlók és a tá­bornoki kar előtt tett esküt. Az idei volt az első olyan tisztavatás, ahol a résztvevők már az NKE rendészeti tudományi karán kezdték meg tanulmányaikat, to­vábbá most elsőként szereztek oklevelet azok a szakemberek, akik a Bevándorlási és Állampol­gársági Hivatalban dolgozhat­nak majd. Megoldást kell találni a menekültáradatra Többet kell tárgyalni az Európai Unióval arról, ho­gyan lehet közösen meg­oldást találni a menekült- áradatra, mert „ezt sem a kerítés, sem a plakátkam­pány nem fogja megolda­ni” - mondta az MSZP el­nöke vasárnap Sopron­ban, az első alkalommal megrendezett Horn Gyu- la-emléktúrán. Sopron. Tóbiás Józsefe magyar­osztrák határ közelében, a vas­függöny 1989. június 27-i átvá­gásának helyszínén hangsúlyoz­ta: a kérdés nemcsak Magyaror­szág, hanem egész Európa szá­mára kihívás. Úgy fogalmazott, hogy a kormány ma éppen ellen­tétesen reagál a kihívásokra, mint negyedszázada elődei, mert nemcsak a magyarok jólét­ét és biztonságát kell biztosíta­nia, hanem a szabad utat Euró­pába, hogy „szögesdrótok, vas­függönyök és sorompók ne zár­janak be minket”. A pártelnök hozzátette, hogy „ma Magyarország bezárkózik, szembemegy és kiosztani akar, nem tárgyalni, együttműködni és a jövőt keresni”. Úgy látja, hogy az emberek többsége csalódott a rendszerváltásban és „veszély­ben vannak azok az értékek, amelyekért akkor küzdöttünk”. Az ország 25 évvel ezelőtt „bölcsen és előrelátóan döntött, mert a vezetők érezték, hogy Magyarország helye Európában, A kérdés nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára kihívás - hangsúlyozta Tóbiás József egy demokráciában, egy jogál­lamban biztonságban van, az or­szág jövője Európán keresztül vezet a világba” - folytatta. Hoz­zátette: Magyarország megte­remtette Európa egységét 25 éve, ezért példa volt Európában. Ma a „kormány lefelé húzza ezt a megítélést”. Gőgös Zoltán, az MSZP elnök- helyettese óriási tettnek nevezte, hogy Horn Gyula külügyminisz­terként osztrák kollégájával, Alois Mockkal 1989. június 27- én közösen jelképesen átvágta a vasfüggönyt. Gaál István nyugalmazott ha­tárőr a vasfüggönyre emlékezve elmondta, hogy a határzár alapja­it 70 éve tették le, 1971-re fejező­dött be az elektromos rendszer kiépítése. 1989. február 28-án ha­tározott arról a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, hogy 1991. janu­ár 1-ig az elektromos rendszert és a határsávi korlátozásokat meg­szüntetik. Emlékeztetett arra is, hogy Németh Miklós miniszterel­nök és Horn Gyula külügymi­niszter első lépésként 1989 ápri­lisában Rajkán, majd Hegyesha­lomnál kezdték meg a határzár oszlopait elbontani. A Horn Gyula-emléktúrát az MSZP soproni szervezete hagyo­mányteremtő szándékkal rendez­te meg a vasfüggöny átvágásának egykori helyszínén, ahol egy em­lékoszlop áll. Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Né- meth-kormány külügyminisztere volt, 1989 októberében egyike volt az MSZP alapítóinak, 1990 máju­sától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfő. A szo­cialista politikus 2013. június 19- én hunyt el. „Tűrőképességük határára értek..." Néhány forgalmasabb nap alatt több ezer em­ber érkezik illegálisan a Homokhátságra, az itt élők tűrőképességük ha­tárára értek - jelentette ki Nógrádi Zoltán (Fi­desz) Mórahalom pol­gármestere vasárnap. Mórahalom. A Mórahalmon és a környékbeli települése­ken, az „illegális migráció frontvonalában élők” egyetlen alkalommal sem tagadták meg a segítséget a rászorulóktól - mondta a Csongrád megyei közgyűlésben képviselőként is dolgozó politikus a homokháti kisvárosban tartott sajtótájé­koztatóján. A polgármester úgy fogalma­zott, ez már nem menekültügy, hanem népvándorlás, amely­nek a frontvonalában va­gyunk, és ilyen teher mellett sajnos már nem lehet a normá­lis életviszonyokat fenntartani. Európa kapui tárva-nyitva állnak, ennek az a következmé­nye, hogy kontroll és szabályo­zás nélkül áramlanak az illegá­lis bevándorlók a kontinens belseje felé - mondta Nógrádi Zoltán, aki szerint ezzel azt üzeni Európa, hogy korlátlanul képes befogadni más földré­szekről, más országokból érke­ző bevándorlókat. Azok, akik sikeresen átjutot­tak Ulegálisan a határokon, azt üzenhetik az otthon maradottak­nak, hogy nyugodtan elindulhat­nak, mert Európa befogad „sza­bály és rend nélkül” mindenkit, és el is tudja látni ezeket a töme­geket - közölte a politikus. Nógrádi Zoltán sajnálatosnak nevezte, hogy ez a mindennapi életet, biztonságot érintő kérdés egyesek számára pártpolitikai témává vált. Az MSZP és a DK azt hangoztatja, hogy nincs me­nekültügy, migrációs kérdés, ezzel azt mondják, hogy amit „minden nap megélünk, amivel szembe kell néznünk, az hazug­ság” - tette hozzá. A polgármester szerint ez felháborítja a Homokhátságon élőket, és egyben az az üzene­te is van, hogy az MSZP és a DK pártpolitikai alapon nem védi meg őket ettől az új nép­vándorlási hullámtól, és nem hajlandó tudomásul venni a se­gélykiáltást. Nógrádi Zoltán bí­rálta szegedi polgármestertár­sát, Botka Lászlót (MSZP), ami­ért azt nyilatkozta, „semmiféle problémát nem jelent a térség­nek és így Szegednek sem” az újkori népvándorlás miatt ki­alakult rendkívüli helyzet. Sze­ged polgármesterének segítő kezet kellene nyújtania a tér­ségben élőknek és a többi, ki­sebb település polgármester­ének, hogy együtt küzdhesse- nek meg ezzel a helyzettel - mondta. \ A kormány célja továbbra is az, hogy Magyarország Európa legbiztonsá­gosabb országa legyen - emelte ki Pintér Sándor belügyminiszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom