Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-17 / 138. szám

Az EU-bővítés és energiabiztonság Milliárdos uniós támogatások Budapest! Összesen mintegy 900 milliárd forint értékű uni­ós pályázat jelenik meg idén kapacitásbővítésre és temati­kus célokra a mikro-, kis- és kö­zépvállalkozásoknak - mondta Karsai Tamás, a Nemzetgazda­sági Minisztérium gazdaságfej­lesztési programok végrehajtá­sáért felelős helyettes államtit­kár az Ml aktuális csatornán. Hozzátette: az előző uniós ciklusban az időszak egészére jutott hasonló nagyságú ösz- szeg fejlesztésekre. Jelentős változás még, hogy megnőtt a visszatérítendő források ará­nya és értéke is. A tervek sze­rint a következő 1 -2 évben több mint 700 milliárd forint jele­nik meg visszatérítendő - első­sorban hitel, valamint garan­cia és kockázati-tőke finanszí­rozás - támogatás formájában. Az első körben július 9-től 85 milliárd forintra pályáz­hatnak - elsősorban feldolgo­zóipari - vállalkozások, illet­ve a tevékenység alapú listán szereplő cégek. Ezen belül is előnyben részesülhetnek pél­dául az exportorientált cé­gek, a nagy növekedési po­tenciállal rendelkező és az in­novatív vállalkozások. Túljegyzés esetén lehetőség van pótlólagos források átcso­portosítására. A Gazdaságfej­lesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyik kiemelt feladat, hogy a jövő év­ben az új uniós ciklus kifizeté­seit beindítsa és támogassa, így jelen pillanatban minden olyan válteftweáspaniely bete1'' fér a konstrukcióba, számíthat a támogatásra - vélekedett a helyettes államtitkár. Az Európai Unió nyugat­balkáni bővítésének fel- gyorsítására és a közép­európai energiabiztonság megteremtéséhez szüksé­ges beruházásokra kell most leginkább összpon­tosítania a Közép-európai Kezdeményezésnek (KEK) - vélekedett Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter hétfőn a KEK külügymi­nisztereinek találkozóján a macedóniai Ohridban. Beigrátj/Ohrid. Az MTI tudósító­jának telefonon adott nyilatkoza­tában kiemelte: a Nyugat-Balkán uniós integrációjának felgyorsí­tása nemcsak gazdasági eredmé­nyeket fog hozni, hanem hozzájá­rulhat „az Iszlám Állam számára toborzott, úgynevezett idegen harcosok áramlásának megállí­tásához”, valamint az Európai Unióra nehezedő bevándorlási nyomás kezeléséhez is. Ennek érdekében Szijjártó Péter szorgalmazta, hogy a Szerbiával és a Montenegróval zajló uniós csatla­kozási tárgyalásokat gyorsítsák fel, Macedóniával pedig kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások, mert „az elfogadhatatían, hogy mi­közben az Európai Bizottság hat­szor tett erre javaslatot, a tárgyalá­sok még mindig nem kezdődtek el”. Szijjártó Péter elmondta, a KEK külügyminiszterei alapvetően egyetértettek abban, hogy „a Nyugat-Balkán számára az euró­pai perspektívát fenn kell tarta­ni”, csak abban volt véleménykü­lönbség, hogy a folyamatnak mi­lyen gyorsan kell végbemennie. Az energiabiztonság még min­dig a legforróbb téma Közép-Eu- rópában - fogalmazott a külgaz­dasági és külügyminiszter, hoz­zátéve, hogy a térség országai­nak gázellátása nemcsak ener­giaügyi, hanem nemzetbizton­sági kérdés is. A Nabucco és a Déli Áramlat tervének lemondá­sa után más irányú lépésekre van szükség ahhoz, hogy ener­giabiztonságról lehessen beszél­ni KÖzép-Európában - mondta. Kifejtette, hogy az energiabizton­ság megteremtésének érdeké­ben össze kell kötni az érintett országok gázvezeték-hálózatait, el kell végezni azokat a beruhá­zásokat, amelyek lehetővé teszik a kétirányú gázáramlást, vala­mint „szükség van egy nagy, stratégiai gázvezeték-beruházás­ra itt a térségben, egy nagykapa­citású gázvezetékre, amely ke­resztülmenne a Nyugat-Balká­non és Közép-Európán, és bizto­sítaná az energiabiztonságot”. Az energiabiztonság tekinteté­ben is egyetértés volt a külügymi­niszterek között - mondta el Szijjártó Péter, hozzáfűzve, hogy mivel minden ország a saját lehe­tőségeit keresi, ezért a különböző megvalósítási tervek miatt voltak vitás kérdések. Szerinte nem baj, ha vannak versengő alternatívák, a lényeg az, hogy egyik ország se kerüljön vesztes pozícióba, olyan­ba, amelyben nincs biztosítva az energiabiztonsága. A külgazdasági és külügymi­niszter IVica Dacic szerb külügy­miniszterrel is találkozott, akivel a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítéséről tárgyalt. El­hangzott, hogy a júliusi budapes­ti magyar-szerb kormányülés egyik legfontosabb pontja éppen ez a kérdés lesz. A modernizálás megvalósíthatósági tanulmányát mind a magyar, mind a szerb fél elkészítette, a kínai fél pedig ezt egy tanulmánnyá egyesítette - magyarázta Szijjártó Péter, és-je- lezte, hogy július közepén Buda­pesten a három kormány mun­kacsoportja összeül, hogy a pénz­ügyéből tárgyaljon. vissza akarjak léptetni az Altus-t A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke kedden felszólította az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza az Európai Bizottsággal megkötött szerződéstől. Budapest. Csizmadia László budapesti sajtótájékozta­tón ismertette annak a válaszlevélnek a tartalmát, ame­lyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) el­nökének nevében írt Walter Deffaa, a bizottság főigaz­gatója a CÖF-nek. E szerint az Európai Bizottság ag­gasztónak tartja, hogy az Altus-szerződéssel kapcsola­tos információkat a CÖF-CÖKA a magyar polgárok tudomására hozta, ezáltal zavart okozott és valószínű­leg kedvezőtlen képet festett Magyarországon az Euró­pai Bizottságról. A CÖF-CÖKA szerint kettős mérce működik az Eu­rópai Parlamentben és az Európai Bizottságban, ahol Magyarország szabadon bírálható, mindeközben az ott ülők úgy vélik, hogy az európai polgárok szabad véle­ménynyilvánítását és szólásszabadságát korlátozni kell- mondta Csizmadia László. Hozzátette: azzal, hogy az EB nem ismeri be, hibázott, szembemegy az unió er­kölcsi és jogi előírásaival. Úgy vélte, az Altus-ügy messzebbre megy, mint hogy azzal lehessen lezárni, amit Junkcer üzent nekik, vagyis hogy minden rendben van. Csizmadia László szerint az EB pályázati döntése „pár­tos, egyoldalú beavatkozási lehetőséget teremt” a magyar- országi és más uniós jobboldali kormányok fejlesztéspo­litikai működésébe, ezért a szerződést „vissza kell dobni”. A CÖF-CÖKA felszólította továbbá az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza a „kétes, erkölcstelen, vitatható mó­don megkötött” szerződéstől. Fricz Tamás politológus a sajtótájékoztatón úgy fogal­mazott, ha az Áltus Zrt. kiválasztása megfelelt a jogsza­bályoknak, akkor felmerül a lehetősége annak, hogy azok a szabályok rosszak, felületesek. Az EB válaszleve­lét komolytalan magyarázkodásnak nevezte. Ifjabb LomniciZoltán jogász felhívta a figyelmet a pá­lyázati leirat 8. fejezetére, amely a pályázatból való ki­zárási szempontokat tartalmazza, a többi között a po­Iitikai vagy nemzeti részrehajlás kérdését. Az erre adott válaszokat „becsületbeli nyilatkozatban”, aláírás­sal hitelesítve kell benyújtani - mondta. Hozzátette: ez a tény számos aggályt vet fel, ezért egy alapos vizsgá­latot kellene lefolytatni. Biztosat azonban csak akkor lehetne tudni, ha meg le­hetne ismerni a benyújtott dokumentumok teljes anya­gát - jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) áp­rilis 20-án fordult nyílt levélben Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A CÖKA azt követelte, hogy zárják ki az Altus Zrt.-t a Magyarországot érintő EU-támogatások ellenőrzéséből, illetve hozzák nyilvános­ságra a pályázat elbírálóinak névsorát, mutassák be a be­adott pályázatokat és tegyék közzé az értékeléssel össze­függő összes adatot Az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., amelynek vezérigazgatója Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt mi­niszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnökének felesé­ge, tavaly nyert el tanácsadói megbízást az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére. Tárt károkkal várja a bevándorlók tömegét Budapest A Fidesz-frakció szerint Gyurcsány Ferenc, mi­közben a külhoni magyarok ellen uszító kampányt folyta­tott, a megélhetési bevándor­lókat tárt karokkal várja - re­agált a kormánypárti képvi­selőcsoport vasárnap r a „Gyurcsány-párt” nyilatkoza­tára, amelyet cinikusnak és hazugnak nevezett. A Demokratikus Koalíció (DK) véleménye szerint Orbán Viktor kormányfő „plakáthá­borúban” is testet öltő gyűlö­letkeltő és uszító kampánya visszaüt, és emiatt a magyar kormány nem lesz képes a nemzeti érdekeket képviselni. Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja sajtótájékoz­tatóján azt mondta, a szélső­séges Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) felpörgette a hónapok óta folytatott gyűlöletkampá­nyát, most éppen az Ausztri­ában munkát vállaló magya­rokat célozza, az FPÖ több ve­zetője is a tatárjáráshoz ha­sonlította a magyarok ausztri­ai munkavállalását, annak ellenére, hogy az legális. A Fidesz-frakció reagálása szerint a Gyurcsány-párt nyi­latkozata szándékosan össze­keveri az uniós állampolgárok Európán belüli szabad mun­kavállalását, az unión kívülről érkező megélhetési bevándor­lók százezres tömegével, amely elviselhetetlen terhet és visszafbrdíthafatían folyama­tokat jelent egész. Európa- és Magyarország számára is. Időközi választás ít. Két településen tartanak vasárnap időközi pol­gármester-választást: a Zala megyei Hottó és a Nógrád me­gyei Zabar választói szavaz­nak az új településvezetőről. A Zala megyei Hottó köz­ségben azért kellett időközi önkormányzati választást ki­írni, mert a község tavaly ok­tóberben megválasztott veze­tője, Vincze Ferenc (független) március 18-ával lemondott. A Nógrád megyei Zabar község­ben azért lesz, mert a megvá­lasztott településvezető, Nagy Tamás (Fidesz-KDNP) márci­us 14-én elhunyt. Vasárnap egy települési nemzetiségi választást is tartottak volna, azonban a voksolás jelölt hi­ányában elmarad, így a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Felsődobsza roma választói a legközelebb a következő nemzetiségi választáskor, 2019-ben szavazhatnak. Ellen kell állni Budapest Ellen kell állni min­den olyan törekvésnek, amely csorbítani akarja a demokráciát - jelentette ki Fodor Gábor, a Ma­gyar Liberális Párt elnöke, a Nagy Imre és mártírtársai újrate­metésének emléknapján tartott budapesti sajtótájékoztatóján. A Magyar Liberális Párt szá­mára június 16. több szempont­ból is fontos és lényeges dátum, hiszen 1958-ban ezen a napon vé­gezték ki Nagy Imrét és mártír­társait, majd 1989-ben ekkor te­mették újra őket - emlékeztetett. A független országgyűlési képviselő hangsúlyozta: 1958. június 16., Nagy Imre és társai kivégzésének napja arra emlé­keztet, milyen embertelen volt a kommunista diktatúra, milyen gyalázatos volt az elnyomás a Rákosi- vagy a Kádár-rendszer­ben. 1989-ben pedig sokan tet­tek, dolgoztak, demonstráltak azért, hogy Magyarországon szabadság, tolerancia, demok­rácia és piacgazdaság legyen - folytatta. A sajtótájékoztatón ezután Bodnár Zoltán, a párt gazdaság- politikusa a jövő évre javasolt büdzséről beszélt, amelyet úgy összegzett, hogy az adórend­szer - a jelenlegi információk szerint - lényeges változásokat nem hoz, ahol viszont változtat, ott rossz irányba teszi. Az adó­rendszer torz és nem segíti a megalapozott gazdasági növe­kedést - jelentette ki. Az állami vagyonnal való gaz­dálkodással összefüggő kiadá­sok növekedése azt jelzi, hogy a kormánynak további államosí­tási szándékai vannak. Eköz­ben az egészségügy, a kultúra, az oktatás területén „lényegé­ben további megszorításokat tartalmaz” a költségvetés - kö­zölte. Azt viszont üdvözlendő­nek nevezte az ellenzéki politi­kus, hogy mérséklik a hitelinté­zetek különadóját, és támogat­ta a növekedési adóhitelről szó­ló elképzelést is. HIRDETÉS MUNKAERO-KOLCSONZES Munkaügyi felelősség exportál Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS * Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatbázis. Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megtakarítjuk! fayCluú m'.s, g % v, Wfä&ß&z 1.: í 4 * ’ T Jt Wé <*yí |||; f í Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nikola Popószki macedón külügyminiszter tárgyal Macedóniában I

Next

/
Oldalképek
Tartalom