Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-11 / 133. szám

A DK vissza akarja állítani a bérplafont est Amennyiben a De­mokratikus Koalíció kormányra kerül, az állami tulajdonú vagy állami felügyelettel rendelkező cégeknél vissza fogják állítani a bérplafon intézményét - ezt a párt szóvivője mondta budapes­ti sajtótájékoztatóján. Gréczy Zsolt arra emlékeze­tett, hogy a kétmillió forintos bérplafon intézményét 2010- ben az Orbán-kormány vezette be, de két év múlva, amikor „minden pozíciót fideszes káde­rek töltöttek be” eltörölték azt. A politikus hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenleg két és félszer annyit, több mint havi egymilliárdot költ bérköltségekre, mint 2010- ben. Hozzátette, hogy a jegy­bank eközben el sem látja a fel­adatát, mert többek között az MNB-nek kellett volna meg­akadályoznia, hogy a Quaes­tort vezető Tarsoly Csaba „fideszes bróker ellopjon 150 milliárd forintot a magyar em­berektől, vagy legalábbis ez le­gyen a gyanú”. Gréczy Zsolt kérdésre vála­szolva azt mondta, a bérplafont ők is körülbelül havi kétmillió forintban állapítanák meg. Szükség van rá... Budapest A Fidesz szerint a tényleges életfogytiglan szük­séges és hatásos büntetőpoliti­kai eszköz a magyar igazság­szolgáltatás kezében a többszö­rösen visszaeső, erőszakos bű­nözőkkel szemben, akik veszé­lyesek a környezetükre, a társadalomra. Ezt a nagyobbik kormánypárt közölte szerdán az MTI-vel, miután a Szegedi ítélőtábla jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadság- vesztéssel sújtotta azt a több­szörös visszaeső szentesi fér­fit, aki késsel támadt korábbi élettársára 2012 nyarán. A Fidesz szerint a 2010-es kormányváltás után bevezetett szigorú büntetőpolitikai esz­köz, a tényleges életfogytiglan most veszélyben van, mert a strasbourgi bíróság megkérdő­jelezi a szükségességét. A Fi- desz-KDNP képviselőcsoportja arra kéri a kormányt, hogy ne engedje a büntetőpolitika fel­lazítását, védje meg a tényle­ges életfogytiglant, amely hoz­zájárult a közbiztonság javulá­sához. Eltörlésével a magyar bíróságok kezében nem ma­radna kellően hatékony eszköz a veszélyes bűnözők megbün­tetésére. Időszerű az egyes felsőok­tatási szakokhoz tartozó képzési és kimeneti köve­telmények tartalmi mo­dernizációja - mondta Maruzsa Zoltán felsőokta­tásért felelős helyettes ál­lamtitkár Budapesten. Budapest Az Ember Erőforrás­ok Minisztériuma (Emmi) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) által szervezett sajtóbe­szélgetésen Maruzsa Zoltán ki­emelte: a legtöbb ilyen követel­mény már tízéves, ezért minden­képpen szükséges bizonyos új tartalmak bevetése és az elavul­tak elhagyása. A felsőoktatási in­tézmények autonómiájához tar­tozik, hogy egyes tartalmi kérdé­sekben határozzanak. Például abban, hogy a szakokon mit sze­retnének még tanítani és mit már nem, ugyanakkor a követel­mények megújításában az aka­démiai és a munkaerő-piaci, gaz­dasági szempontoknak egyaránt érvényesülniük kell - jelentette ki. Mindez a képzési szerkezet átalakításának egy újabb fázisa. Tavasszal az új szakjegyzék ki­adása volt a feladat, ezzel össz­hangban kell lennie a képzési és kimeneti követelmények átala­kításának - magyarázta. Erre az európai képesítési ke­retrendszerhez csatlakozásból, besorolásból fakadó változások miatt is szükség van - mondta. Mindez rendkívül összetett fel­adat, de az MRK szakbizottságai megfelelő kompetenciával ren­delkeznek az elvégzéséhez. A Budapesti Gazdasági Főiskolán szerdán tartandó egyeztetés is a szakmai felkészülést szolgálja - tette hozzá Maruzsa Zoltán. Közölte: a cél az, hogy az év vé­gig szülessen meg a miniszteri rendelet, amely alapján a válto­zások a 2017-es felvételi eljárás­ban érvényesülnek majd először. Sándorné Kriszt Éva, az MRK társelnöke, a Budapesti Gazda­sági Főiskola rektora hangsú­lyozta: minden szakmát, minden képzést meg kell vizsgálni, és meg kell határozni, mit kell tud­nia egy adott szakon egy adott képzést végzett hallgatónak. Az MRK felkérést kapott, hogy vegyen részt az új követelmé­nyek kidolgozásában, és ennek eleget is tesz, ugyanis „érdemes és fontos hozzányúlni” e köve­telményekhez, például szüksé­ges lenne jobban harmonizálni az alap- és mesterszakokat - kö­zölte a társelnök. A rektor úgy látja, kicsit szo­ros a megjelölt határidő, mert bár egyes szakok esetében egy­szerű feladatról van szó, az új szakok esetében nagy munka vár rájuk. Maruzsa Zoltán ezzel kapcso­latban megjegyezte: mivel csak a 2017-es felvételi eljárásban lép­nek érvénybe a változások, „nem tragédia”, ha csak a jövő év elején végeznek a munkával, de remélhetőleg tartható lesz a ter­vezett ütemezés. Sándorné Kriszt Éva arra is ki­tért, hogy az egyes tudományterü­letekhez tartozó szakbizottságokat megújították, a munka megkezdő­dött a szakértők bevonásával, a ké­sőbbiekben pedig a munkaerőpi­ac képviselőivel is egyeztetnek. Az MRK társelnöke közölte: nem indokolt és nem célszerű teljesen elölről kezdeni a rend­szer felépítését, inkább a korsze­rűsítésre kell összpontosítani. A helyettes államtitkár is azt mondta, hogy valóban nincs szükség a rendszer teljes újraé­pítésére, és a jogfolytonosság mi­att is a meglévő tartalmakból kell kiindulni. Nagy kihívásnak nevezte egyebek mellett a felső- oktatás és a munkaerő-piaci el­várások közötti összhang meg­teremtését és a szakértők ered­ményes bevonását. .m Ki kell derülniük Budapest. A Jobbik csak ak­kor támogatja a brókertör­vényt, ha kiderül, hogy kik vettek ki pénzt az utolsó pil­lanatban a Quaestorból - mondta Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese saj­tótájékoztatóján, Budapesten. Az ellenzéki politikus fon­tosnak nevezte, hogy tisztá­zódjon: politikusok, hozzátar­tozóik, gazdasági érdekeltsé­geik visszaélhettek-e benn­fentes információkkal. Volner János azt is kérte: a kártalanítás necsak a Quaes­torügyfeleire terjedjen ki, ha­nem a többi, csődbe jutott hi­telintézet ügyfeleire is. Több mint gyanúsnak nevezte, hogy egyetlen brókercéget emelnek ki, s 30 millió forint­ra emelték a kártalanítás ér­tékhatárát. A jobbikos politikus emel­lett a jegybank felügyelő­bizottságának felállítását is sürgette, utalva arra, hogy az ügyben ellenzéki konszen­zus van. Ki kell mondani! Budapest. Az LMP szerint ki kell mondani a lakhatás­hoz való jogot, a kormányol­dal által beterjesztett családi csődvédelemről szóló előter­jesztés ugyanis nem ad erős garanciát a lakhatás bizton­ságának védelmére. Schmuck Erzsébet ország- gyűlési képviselő sajtótájé­koztatóján bírálta a javasla­tot - amelyet megkésettnek és elégtelennek ítélt -, mert az szerinte idén csak „az adósságcsapdában vergő- dők” egy szűk körének nyújt lehetőséget, pusztán a lakás­hiteleseknek, míg a közmű­vagy lakbértartozással ren­delkezők számára csak más­fél év múlva nyitja meg a ma­gáncsőd lehetőségét. Sokallta a minimális éves törlesztő részlet értékét - amely az ingatlan forgalmi értékének 7,8 százaléka -, mert, mint rámutatott, az egy 10 millió forintos lakás eseté­ben havi 65 ezer forintos ki­adást jelent. Nem látott garanciát arra, hogy a részvevőknek elegen­dő jövedelmük marad a meg­élhetéshez, és hiányolta a családi vagyonfelügyelők esetében az adósságkezelési képzettség előírását, de an­nak részéletezését is, hogy egy csődgondnok egyszerre hány esettel foglalkozhat. Pert indítanak a veszélyforrások és a források nyilvánosságáért Az LMP pert indít a budapesti Il­latos útihoz hasonló veszélyforrások, a men­tesítési feladatok és a rendelkezésre álló költ­ségvetési források aktuális listájáért, miu­tán azokat hiába kérte Fazekas Sándor mi­nisztertől - közölte Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője az MTI-vel. Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bi­zottságának elnöke közleményében azt írta: az LMP szerint az Illatos út „a kormány fe­lelőtlenségének és inkompetenciájának jel­képe”, a kormány hónapokon keresztül ta­gadta a vészhelyzetet és a kárelhárítási kö­telességet. A botrány hatására tett lépéseik „csak felszíni kezelést jelentenek”, a talajban és a talajvízben több ezer köbméternyi, élő­lényekbe is bejutó méreg várhat hatástalaní­tásra - tette hozzá. A politikus szerint az Illatos út „csak a jéghegy csúcsa”, az országban számtalan hasonló „időzített bomba ketyeg”. Sallai R. Benedek kitért arra: az Országos Környezeti Kármentesítési Program évek óta érdemi források és valódi gazda nélkül működik. A több mint harmincezer veszély- forrást monitorozó prioritáslistát a jelek sze­rint évek óta nem gondozzák, az a nyilvános­ság számára elérhetetlen - közölte. Hozzátette, a kármentesítő tevékenység­hez forrást rendelő LMP-s költségvetési mó­dosító indítványokat a kormánypártok lesza­vazták, így sem az idei, sem a 201ó-os bü­dzsé' nem biztosít pénzt erre, és a csődtör­vénynek az Illatos útihoz hasonló helyzete­ket megelőző módosítását is hiába javasolták. „A kormány százezrek életét, egészségét, stratégiai vízkészletünket kockáztatja. Az alulfinanszírozott, kézi vezérlés alá helyezett, a szakemberek többségétől megvált intéz­ményrendszer láthatóan nem képes kezelni a jelentős környezeti kockázatokat” - írta az LMP politikusa. A Földművelésügyi Minisz­térium (FM) szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy részletes tényfeltárás szükséges az Illa­tos úti telephelyen, hogy kiderüljön, mi volt pontosan a szennyezés forrása, a tényleges szennyezés felmérése és a kármentesítés csak a hulladék elszállítása után kezdődhet meg. A minisztérium felidézte, hogy május 31-ig a Budapesti Vegyiművek Zrt. telephelyé­ről már elszállították a kiemelten veszélyes hulladékot tartalmazó 1005 hordót, amely mintegy 110 tonnának felel meg. Csökkenteni kell a munkát terhelő adókat Budapest A munkát terhelő adók csökkentését és termelést támogató adórendszer kialakítá­sát sürgeti a Jobbik. Volner János, a párt frakcióve­zető-helyettese sajtótájékoztató­ján kimagaslónak minősítette a hazai adóterhelést. Úgy fogalma­zott: a munkavállalók minden második forintot kapnak csak meg abból, amit a munkaadók kifizetnek nekik, a többit „el­hordja az állam”. Az ellenzéki politikus bírálta az adójóváírás megszüntetését és a kimagasló fogyasztási adó­kat, s értékelése szerint ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a töb­bi visegrádi országgal szemben Magyarországon nőtt a szegé­nyek száma. Példaként hozta, hogy a lakosság több mint ne­gyede a kilenc alapvető áru, szol­gáltatás közül legalább négyben nem részesül. Ezek között a húst és az alapvető közüzemi szolgál­tatásokat említette. Jelezte, hogy a Jobbik az ipar­ba, a mezőgazdaságba és a tu­rizmusba csoportosítaná az adó- kedvezményeket, s ezen ágaza­tok megerősítésétől várja a jólé­ti fordulatot. Volner János szóvá tette a la­kásépítési mutatókat is, ismerte­tése szerint ugyanis néhány éve éves szinten 43-44 ezer lakás épült, míg idén az első negyed­évben mindössze 1572. J MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉSúI Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. Hl MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS J Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Közel 100.000 fős aktív adat Online és offline hirdetése Idejét és pénzét is megt i.mj Work Way Club 0 > Időszerű a felsőoktatás megújítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom