Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-12 / 108. szám
Drámák szoborban Mfejezve Pillanatkép a megnyitóról; balról jobbra Vizsolyi János, dr. Feledy Balázs és Csemniczky Zoltán Erdélyben a bolyais hetedikesek A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában nyílt meg a napokban a Budapesten élő Vizsolyi János szobrászművész kis plasztikáiból rendezett kiállítás. Szenográdi Ferenc Balassagyarmat Vizsolyi János 1959-ben Ózdon született, középiskolai tanulmányait Tatabányán végezte. 1983-1987 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, a mestere Kő Pál volt. Szoros művészeti kapcsolatban állt Somogyi József szobrászművésszel, választott mesterének Haraszti Istvánt tekinti. A kisplasztikák mellett köztéri szobrokat is készít, amelyek közül több a főváros tereit díszítik. Eddig 28 önálló kiállítása volt. Láthatták munkáit hazánk több városában, határainkon túl Berlinben, Dunaszerdahelyen. Egyéni tárlatai mellett számos csoportos kiállításon is részt vett és kapott díjat, első ízben 1988-ban a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításon. A balassagyarmati kiállítás megnyitóján Csemniczky Zoltán szobrászművész, a művelődési ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, hogy galériájukban az elmúlt hosszú évek során több műfaj rangos képviselői mutatkoztak be. Az alkotót és munkáit dr. Feledy Balázs művészettörténész - aki 33 éve ismeri Vizsolyi Jánost, kíséri figyelemmel munkáit - mutatta be. Előbb rövid áttekintést adott az európai szobrászat történetéről, amely a XX. századtól feladva az ábrázolást, egyre inkább az elvont formák felé fordult. Ennek egyik irányzata a kubizmus, amely a kiállításon is jelen van. Vizsolyi Jánost erős szuggesz- tivitással foglalkoztatja a tér, amely munkáiban új értelmezést kap. Megtagadva az ábrázolást, magáévá téve a kubizmus, konstruktivizmus hagyományait. Munkája során geometriai testekből építkezik, megteremtve saját formavilágát. Térplasztikai munkái megjelenítésükben statikusak, ugyan akkor vibráló dinamizmussal telítettek. Szobrai nem mozdulatlanságról szólnak, azok küzdelmet, drámát fejeznek ki. Bronzszobrain a felületkezelés különös hatást vált ki. Alkotásait a forma és felületi színkezelés, műtárgyi rangra emelik. A kiállítás június 25-ig látogatható. A kormány Határtalanul programjának keretében március 29. és április 1. között Erdéllyel ismerkedhettek a Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium hetedikesei. Arad, Déva, Csernakeresztúr - az első nap úticéljai. A tanulók elcsodálkoztak - most az ő fejükkel gondolkodva -, mennyire tele van Románia magyar történelmi és építészeti emlékekkel (gyakorlatilag minden négyzetméteren)! És hogy itt milyen sokan beszélnek magyarul!? A negyedik napon viszont ez már mindenki számára természetes lett. Itt is igazolást nyert tehát a program: ha már az anyaországi felnőttek nagy részének torzult gondolkodása nemigen változtatható meg a külhoni magyarság kérdésében, akkor legalább az ifjú nemzedék történelmi tudata fejlődjön egészségesen. Ez pedig csak úgy sikerülhet, ha megismeri ezeket a területeket, megtapasztalja az ottani sajátságos életviszonyokat. Egy jól megszervezett, célzatos tanulmányút minden tanítási óránál többet ér! A 49 személyes sötétkék Bova autóbusz ablakából a szemünk elé tárul Dél-Erdély: Hunyad és Fehér megye, ahonnan egy emberöltő múltán eltűnhet a mostani nemzeti, vallási kisebbség, a magyarság. Az apróbb falvakban, amelyeken átrobogunk, most halnak ki a legutolsó magyarok. Gyönyörű Árpád-kori templomaink pusztulnak csöndesen, eltűnnek nagy múltú katolikus, evangélikus, református, unitárius gyülekezetek. A görög katolikusság vagy a román ortodoxia foglalja el őkej. A sírt mind türelmetlenebb népek veszik körül. „...utazás közben a történelem folyton legendává válik” - olvashatjuk a kortárs lengyel író, Andrzej Stasiuk egyik írásában, így igaz, ezt a salgótarjáni gyerekek is lépten-nyomon megtapasztalhatták. Először „magos Déva várában”, majd Vajdahunyadon, Nagyenyeden, Tordán, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Déván nemcsak a magaslatra felszállító siklózás élménye varázsolta el a tanulókat, hanem a hely szelleme is. Kőmíves Kelemenné legendája ölelt körül bennünket, miközben a várrom legmagasabb pontjáról a Retyezát hegység ormait szemléltük. A vár fokán a balladát az osztály két tanulójának, Parádi Napsugár Ajándéknak és Balázs Zoltánnak az előadásában meg is hallgathattuk. Buszunk csomagtartójának egy részét itt, a Böjthe Csaba alapította Dévai Szent Ferenc Alapítványnál ürítettük ki. Har- mincegynéhány kartondoboznyi magyar nyelvű adománykönyvet hoztunk, amit iskolánk diákjai a tanév során összegyűjtöttek. A ferences kolostor kerengőjében hálás tekintetek fogadtak bennünket. Gyerekeink megdöbbenve, mintha egy Dickens-re- gényt olvasnának, úgy hallgatták a nevelőtanárnő és a kollégiumban felnevekedett ló éves árvagyerek életükről szóló beszámolóját. A szerzetesek Böjthe Csaba vezetésével „ 1992- ben csöndesen visszafoglalták és újjáépítették dévai kolostorukat, majd megvásárolták a közeli lakótömböt, hogy a szórványvidékeken kallódó magyar gyerekeknek lakhelyet, iskolát, munkahelyet biztosítsanak. Olyanoknak, akiket az' éhhalál széléről hoztak vissza, akik hatévesen is akkorák voltak, mint kétévesen, mert éveken keresztül hitetlen szobákban húzták ki a kemény erdélyi teleket, s megálltak a fejlődésben. Büdös, tetves, megrühösödött magyar és cigány kölyköknek építettek ki Böjthéék egész intézményhálózatot Dévától Szászvároson át egészen a székelyföldi Szová- táig, szakadatlanul terjeszkedve ma is, megerősödve és kilépve a kényszerű illegalitásból, ami már csípi a román potentátok szemét.” (Margittal Gábor: Külső magyarok) Most Erdély-szerte 2500 gyerekről gondoskodnak. Majd a Hunyadiak ősi fészke, Vajdahunyad. Nem véletlenül szerepel Európa tíz legszebb várkastélya között! Kevés középkori magyar vár maradt meg ilyen jó állapotban. A legtöbbre bizony Kölcsey szavai igazak: „vár állott, most kőhalom.” Vajdahunyad mesebeli, legendákkal teli vár, amely a salgótarjáni hetedikeseket is elvarázsolta. Sebesen és sokszor kattogtak a fényképezőgépek és az okostelefonok. A vár mellett Románia befuccsolt nehéziparának maradványai. Ezt persze már csak mi, tanárok vesszük észre. A Monarchia egyik legjelentősebb kohászati központja állt egykor Hunyadon. Most csak az elegáns lovagvár korommarta falai árulkodnak az egykori nagyságról, körötte a kilométereken át húzódó, lepukkant, förtelmes kohászati negyed. Abszurd és romokba dőlt Sinistra-körzet. Nyomor, tehetetlenség, emberöltő múltán elfogyó magyarság. Ez a helyzet a Hunyadiak egykori birtokán. Ma már a megyének csak 5,2 százaléka magyar. A salgótarjáni bolyaisok új összetett szavakat tanulnak: szórványlét, szórványmagyarság, szórványkollégium, szórványfalu, szórványpap. A gyulafehérvári ezeréves, román kori Szent Mihály-székes- egyházban feliratozott nemzetiszínű szalagot kötöttünk Hunyadi János és Hunyadi László szarkofágjára, Bethlen Gábor fejedelem sírjára. Tiszteletadás nemzeti nagyjaink emlékhelyei előtt, ezt sem lehet tanórán megtanulni. Ezen a kiránduláson viszont elsajátíthatták az elődeinkre való emlékezés méltóságát és ceremóniáját is. Gyulafehérváron hatalmas újbizánci templom uralja a főteret, eltakarva a román kori magyar székesegyházat. Ügyelnek annak hangsúlyozására, hogy az ortodox templom néhány méterrel magasabb legyen. Hiszen ez már itt mégis csak román világ! „Gyulafehérváron az ember kicsit idegesebben szedi magyarul a levegőt: az utcákon grimaszolva utánunk fordulnak, az éttermekben pimaszul lelassul a kiszolgálás, amint beszélgetésünket meghallják, a rendőr is éberebben néz utánunk. Nincs mese: a román nemzeti öntudat legmeghatározóbb emlékművéhez érkeztünk. Mellesleg a Szent László alapította erdélyi püspökség egykori központjába.” (Margittai Gábor: Külső magyarok) Kevés időt töltöttünk ott, mégis kicsiben megtapasztalhattuk ugyanezt. Kolozsvár és Marosvásárhely számunkra, bolyaisok számára kettőzötten is szent hely. Kolozsváron született névadónk (megmutattuk a gyerekeknek a szülőházát), Marosvásárhely pedig a két Bolyai városa. Testvériskolánkban, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tett látogatás során diákjaink találkozhattak, ismerkedhettek, beszélgethettek egy ottani hatodikos osztállyal. Majd szalagot kötöttünk a két Bolyainak az iskola udvarán álló szobrára. „A mai magyar közérzet: a szétveretett- ség. A Bolyaik kétszáz év távlatából is le tudják bontani a határokat, amelyek az érző magyarok lelkében soha nem is léteztek. Nem szabad hagyni, hogy lélekben is földaraboljanak bennünket! Ezt tudatosítani a legfontosabb a következő nemzedékben, hogy az itt járt diákok felnőttként ezt a szellemiséget örökítsék át gyermekeiknek.” Kötöny József, a román kormány akkori államtitkára fogalmazott így 2005-ben Marosvásárhelyen. Ilyen értelemben a Határtalanul program ezen az Erdély-kiránduláson is elérte a célját. Talán ezek a bolyais hetedikesek megérezték valamit abból, mit jelent ez a szó: magyarság. Talán felnőttkorukban belőlük is „érző magyarok” lesznek, s ebben nem ki s része lesz ennek az útnak. Talán ez lesz az átalakulás kovásza. Talán ők már nem fogják lerománozni az Erdélyből érkező magyart, leukránozni a kárpátaljait, leszlovákozni a felvidékit, s leszerbezni a vajdaságit. Talán velük kapcsolatban is fogalmazhatunk így: Romániába mentek, de Erdélyből tértek haza. Sóvári László osztályfőnök HIRDETÉS A Nógrád Megyei Kormányhivatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fit.) 17. §, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 10. §-a által biztosított jog alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire, nyílt PÁLYÁZATOT HIRDET álláskeresők vállalkozóvá válást elősegítő támogatás igénybevételére. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható: 1. akit a Járási Hivatal legalább egy hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül, és 2. vállalja önmaga foglalkoztatását, és ezt egyéni vállalkozás keretében, vagy új induló társas vállalkozás keretében, vagy egy működő társas vállalkozáshoz való csatlakozással, vagy mezőgazdasági őstermelőként valósítja meg. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás formája, mértéke: Legfeljebb 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás igényelhető PÁLYÁZATI formában * 2 millió forint vissza nem térítendő, és 1 millió forint visszatérítendő támogatásként, ■ amennyiben a pályázó induló készletre is igényel támogatást, úgy a készlet költségeire eső támogatás összege csak visszatérítendő formában igényelhető! Jelen pályázati felhívás alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24.1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9—17. o.) (a továbbiakban: 1408/2013/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. A pályázat benyújtásának helve, határideje, elbírálása: A pályázati felhívásban és a pályázati egységcsomagban foglaltaknak megfelelően elkészített PÁLYÁZATOT 1 eredeti példányban, a kötelező mellékleteket csatolva lehet benyújtani legkésőbb 2015. augusztus 31-ig a Nógrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályához (3100 Salgótarján, Alkotmány út 11.) személyesen vagy postai úton az alábbi ciklusok szerint: • 1. pályázati ciklus: 2015. május 12-től 2015. június 30-ig • 2. pályázati ciklus: 2015. július 01-től 2015. augusztus 31-ig A részletes Pályázati felhívás és Pályázati dokumentáció átvehető, és a pályázattal kapcsolatos további információ kérhető a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályán (Salgótarján, Alkotmány út 11., telefon: 32/521-050), valamint letölthető a Nógrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya honlapjáról (http://nograd.munka.hu, Pályázatok címszó alatt) 2015. május 12-től. Nógrád Megyei Kormányhivatal »
