Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-12 / 108. szám
Jók esélyek a „börtönharcban” Nehéz dolga lesz a Belügyminisztérium illetékeseinek, ha majd a helyszíni felméréseket követően döntenek arról, hol is épüljenek fel Magyarország új börtönei. A vetély- társak közötti konkurenciaharc elég nagy, és ebben a versenyben Balassagyarmatnak is igen komolyak az esélyei - vélekednek a városvezetők. Hegedűs H. Balassagyarmat A Belügyminisztérium egy ezer fős és nyolc, egyenként ötszáz fős fegyházat építene fel az ország különböző területein. Ez utóié biakra összesen negyven, pályázatot benyújtó önkormányzat kérelmét fogadta be a szaktárca az első körben. Az ajánlatokat nemrégiben kezdte el vizsgálni a bizottság. Nem csupán azt mérik fel, hogy menynyire valósak azok a felajánlások, amelyeket tettek a települések, hanem azt is, milyenek az adott viszonyok, terepi körülmények, közlekedési megközelítési lehetőségek és így tovább, amelyek feltétlenül szükségesek egy félezres börtön megépítéséhez. Balassagyarmatnak régi vágya, és a város általános rendezési tervében is szerepel, hogy a központban lévő, több mint százötven éves műemlék-épületben működő intézet minél előbb kikerüljön innen. Ezért is választotta ki az önkormányzat a Szügyi út és a Fáy utca találkozásánál lévő területet. Ide nem csupán az új börtönépület kerülne, hanem további tizenegy hektáros nagyságrendben egy úgynevezett tartalék-területet is kijelöltek, ahová az Ipoly Cipőgyár telephelyét létesítenék a későbbiekben. A város vezetői szerint számtalan előny szól amellett, hogy Észak-Magyarországról az öt-hat pályázó helyszín közül Balassagyarmatra essék a végleges választás. Egyfelől ott vannak a másfél évszázados hagyományok, a képzett szakembergárda, a menedzsment, a kiszolgáló egységek olcsó működtetési költségei, és az az el nem hanyagolható szempont, hogy a városban élők teljes mértékben elfogadták eddig is a börtön jelenlétét - ezzel kapcsolatban több pályázó településen lakossági kifogások merültek fel. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a megyei törvényszék és az ügyészség is itt található, azaz a napi ügymenet kezelése gyorsabban történhet, mint máshol. Az Ipoly Cipőgyár pedig országosan egyedülálló munkahely a rabok foglalkoztatásában: hazánkban csak itt készülnek minőségi, munka- védelmi lábbelik, és a gyáregység esetleges kitelepülése nagyarányú fejlesztést indíthat el, sok-sok új munkahely teremtésével. Információink szerint a Belügyminisztérium teljesen titkosan kezeli a bejárások eredményeit, a helyszínen szerzett tapasztalatokról semmi sem szivároghat ki, de az bizonyos, hogy Balassagyarmat a legjobb adottságokkal rendelkező jelentkezők közé tartozik. Döntés legkorábban nyár elején várható. Ismerjük meg múltunkat, s építsük jövőnket! és az ősi magyar kultúrával ismerkedtek meg. A község természetes élővilágát is felfedezhették a Bükki Nemzeti Park területi képviselőjének irányításával, de keramikus vezetésével a kerámia-készítés alapjait is elsajátíthatták. A nap és az egész rendezvény zárásaként néptáncfesztivál vette kezdetét a környék néptánccsoportjainak közreműködésével. A programsorozat célja az volt, hogy méltóképpen emlékezzünk az elmúlt 20 esztendőre, tegyük emlékezetessé a rendezvénysorozat eseményeivel, történésével ezt a kerek évfordulót, hogy büszkén tekinthessünk majd vissza pár év múlva a hét történéseire. Célunkat elértük. Sok tehetséges gyermek mutatta meg az öt nap folyamán a népzene, a néptánc közösségformáló erejét, és bizonyította be Kodály gondolatát, miszerint: „Pár hangnyi dallam, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát.”A nemzedékek együtt ünneplése megerősítette, hogy ahhoz, hogy jövőnket élni tudjuk, jelenünket megértsük, Ismernünk kell múltunkat.. Sőt, nemcsak ismerni kell azt, de tovább is kell adnunk gyermekeinknek - zárta mondanivalóját az intézmény vezetője. A diákok az ősi magyar kultúrával is megismerkedhettek Ebben az évben 20 éves a Tari Kodály Zoltán Általános Iskola. Ennek a kerek évfordulónak a méltó megünneplésére a múlt hét folyamán öt napon át tartó rendezvénysorozatot szerveztek, amelynek mottója: „ A múlt eredményeivel, a jelen küzdelmeivel a jövőt építjük....” NBA Tar. - A hét minden napján egy-egy rendezvénnyel emlékeztünk az eltelt 20 év eseményeire, történéseire - mondta el lapunknak Balázs Gyuláné, az intézmény vezetője. Hozzátette, hogy a múltidézés keretében „Egyszer volt, hol nem volt, volt egy tánc...” címmel művészeti gálát szerveztek, s a fellépők között üdvözölhették a hajdani Csalóka néptánc- csoport tagjait. Volt diákjaik festményeiből tárlatot nyitottak, és „Sej, a tari réten....” címmel népdaléneklési versenyre hívták a pásztói tankerület iskoláinak dalolni vágyó tanulóit. Mindezek mellett vetélkedőt is hirdettek nagy magyar zeneszerzőnk, népdalgyűjtőnk, az iskola névadója, Kodály Zoltán emlékére. Az utolsó napon délelőtt rendhagyó tanítási órák keretében a diákok író-olvasó találkozón vehettek részt, íjászkodtak, Rendhagyó tanóra keretében íjászkodásra is lehetőség nyílt Csinos madárijesztők a patakpárton H. H. (Folytatás az 1. oldalról.) Csesztve. Nemsokára már a városból kivezető úton haladtunk a járművel a csesztvei rendezvény irányába. Nem újkeletű viadala ez a „bakuszoknak”, hiszen a plakát is úgy hirdeti, tizenhatodik alkalommal állítják ki ezeket a figurákat a község központján átfutó kis patak partján. Amikor odaérünk meglehetősen nagy csönd fogad. A salgótarjáni Batyu Színház előadása Hófehér és Rózsapiros történetéről - amit a művelődési házban tartottak - már véget ért, csu„Szalma Alma” - a legpompásabb madárijesztő pán néhány szervező tüsténkedik a helyszínen, de a madárijesztők már állnak. Néhány csepp eső is elered, de ez nem zavarja őket, még igazgatnak kicsit a kalapokon, a viseleteken. Nézzünk hát körül! Kilenc bakuszt számlálunk. Az első a sorban a „Mariska madár-riasztgató” névre hallgat. Igazi modern teremtés ő: kirúzsozott száj, farmering, és divatos szoknya, bizony, elég élethű, talán a következő pillanatban meg is szólal. Mellette egy feketeség: „batman”. A denevérember tetőtől-talpig - pontosabban csak derékig - vérbeli bőregér, a „szerkóját” talán valami szelíd motorostól szerezték be, mindenesetre jól kilyuggatták, úgy áll rajta, mint akit megtépett a menetszél. A következő riogató „egyén” nem más, mint „Málna”. Javas- asszony-féle lehet, fejére sapkát húzott alkotója, vastag sál fogja át a nyakát, kezein kesztyű, karján pedig egy bagoly bambul meredt szemekkel. Ilyen hideg lenne a tavasz?! „Lidi nénitől”, az otthonkás-ken- dős házsártos vénasszonytól jobbra az egész tárlat talán legkülönlegesebb alakja kacsint rá a járókelőre: a „Cukros vízszerelő”. Színes-taréjos hajzat, mintha valami punk-buli ködéből toppanna ide, szemeit farsangi álarc takarja, de nyaktól lefelé már jóval hétköznapibb a „srác”: karján egy ócska, szerszámokkal teli hátizsák lóg, nyakában a szerelési művelet egyik elengedhetetlen eszköze, a zuhany csöve. Bakancsa legalább két számmal nagyobb az eredeti lábméretnél, előtte pedig egy girbe-gurba másik cső terül el a földön - úgy látszik, már befejezte a szerelés első fázisát. „Szalma Alma” - mindene szalma, feje-keze egyaránt, mellényzsebéből viszont kilóg három- négy, seprű cirokszálaira felszúrt alma - kedves kis alakja ez a ma- dárijesztő-lajst- romnak. Az utolsó két bakuszt viszont keresni kell a fűben, lehet, nagyító is kell hozzá. Az előbbi példányok talán sasokat, meg varjakat üldözhetnek el a mezőn, utóbbiak a pintyekre, vagy kolibrikre szako- sodhattak, hiszen magasságuk alig haladja meg a tizenöt centimétert. Ők: a „Fűben ülő manó” és a „Madárijesztő óvoda”, óvó néni, négy csemetével. Bizony, a bíráló bizottság felettébb foghatta a fejét, törhette a kobakját azon, vajon a szebbEgy igazán rémisztő figura - „batman” Különös alak volt a „Cukros vízszerelő” nél-szebb és ötletesebbnél ötletesebb madárijesztő-formációk közül melyiket is díjazza kiemelten - mert ugyebár minden egyes „gazda” oklevél jutalmat kapott. Végül a választás „Szalma Almára” esett, Jakubecz Norbert és családja művére, teljesen megérdemelten. De külön elismerést kapott a „Batman”, Mócz Ábel és Réka alkotása, és a „Madárijesztő”, ami Szabó Lénárd keze munkáját dicséri. Sőt, a „Madárijesztő Óvoda” is kapott különdíjat, mondván olyan aranyos, hogy inkább csalogatja a madarak, mint üldözi. r * » v i i V «
