Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-28 / 121. szám

Emléktábla a hősök tiszteletére Bátonyterenye. a Bátony- terenyei Lokálpatrióták Társa­sága, a Trianon Társaság helyi csoportja, valamint a Rendvé­delmi Nyugdíjasok Bajtársi Egyesülete az 1919. május 19- 20-án vívott kisterenyei csata helyi hőseinek tiszteletére má­jus 30-án, szombaton, 11 órai kezdettel emléktáblát helyez el a kisterenyei vasútállomás főépületének homlokzatára. Kilencvenhat évvel ezelőtt a magyar egységek - közte a Székvölgyi Lajos vezette helyi civilekből és katonákból álló század - kiverték a megszálló cseh csapatokat Kisterenyéről. Bátor tettükkel megakadályoz­ták, hogy a teljes Nógrád me­gye elvesszen Magyarország számára. Táblaavató beszédet mond dr. Sándor Vilmos dan­dártábornok, a Nemzetvédel­mi Egyetem nyugalmazott rek­tora. A település, valamint a megye élete, történelmi múlt­ja szempontjából jelentős ese­mény emlékének méltó meg­örökítésére szervezett ese­ményre a rendező szervek tisztelettel meghívják, s várják az érdeklődőket. Búcsú és zarándoklat Karan« - Idén május 30- án, szombaton rendezi meg a helyi egyházközség a hagyo­mányos hősök napi búcsút. A gyalogos zarándoklat 9.30 óra­kor indul a Nepomuki Szent János Kápolna elől, majd 11 órakor Cserey András pataki plébános mutat be szentmisét a karancssági szentkútnál. A szervezők bizakodnak a ke­gyes időjárásban, de rossz idő esetén a szentmisét a temp­lomban tartják. Köszöntik a Fekete Madonnát a Rimóci Rezesbanda kíséretével népviseletbe öltö­zött lányok és boldogi asszonyok vitték, és helyez­ték el egy hétre a helyi templomba. A májusi litá­nia és Mária-énekek után ünnepi szentmisét mu­tatott be Czombos József rimóci és Miklós Zalán nógrádmegyeri plébános. Az istentisztelet után könyörgésekkel, imákkal és énekekkel folytatódott a Mária-köszöntő. Az egyház- község lelkipásztora zárásként minden jelenlévőt meginvitált a közelgő programokra, hiszen a hét folya­mán minden este 18.30 órától más csoport tartja a Má- ria-köszöntőket a kegytárgy tiszteletére: az egyházi képviselő-testület és a Szent József Katolikus Férfiszö­vetség után csütörtökön a Rózsafüzér Társulatok, pén­teken az iskolások, bérmálkozók és fiatalok, szomba­ton pedig a Máriás lányok. Vasárnap, a hősök napján a Harmonikás Zenekar vezetésével zajlik a köszöntő, majd ünnepi, májusi litániát tartanák a háborúkban dicső halált halt ál­dozatokért, végül az emlékműnél helyezik el a koszo­rúkat, virágokat. A rimóciak június elsején, hétfőn este 18.30 órakor vesznek búcsút a czestochowai Szűzanyától, de addig is várnak mindenkit, aki sze­retné tiszteletét tenni, imáját, kérését, könyörgését megfogalmazni a Fekete Madonna előtt. Pünkösdhétfőn érkezett a településre a czesto­chowai Fekete Madonna hiteles másolata. RtfflÓC. A kegyképet a lengyel város pálos szerzetesei ajándé­kozták a magyaroknak 2011-ben. A helyiek már nem első alkalom­mal találkoztak Európa egyik leg­ismertebb Szűz Mária-ikonjának hiteles másával, hiszen az ünne­pélyes átadáskor a budapesti Kos­suth térről a rimóci Máriás-lá­nyok vitték azt vállukon a Szent István Bazilikába. A kegyképet - amely ezúttal Boldogról érkezett Rimócra - a község lakói és a környező tele­pülésekről érkező vendégek várták a templom előtt. A képet laskafesztivál és tócsniparti Kazár Csapatok tucatjai je­lentkeztek a május 30-i, szombati Laskafesztivál és tócsniparti főzőversenyére, amellyel párhuzamosan sok­féle szórakoztató eseményt kísérhetnek figyelemmel a nap folyamán az ide érke­zők. Az egész napos rendez­vényt ezúttal is szabadtéri színpadi és kiegészítő prog­ramokkal tartják meg, fél ki­lenckor indulnak a vezetett gyalogtúra résztvevői a rio- littufához, az iskolások fellé­pése 9.30 órakor kezdődik. 10 órakor GecseÁkos polgár- mester köszönti a fesztivál résztvevőit, majd a laskatánc következik. Fellép a Nógrád Táncegyüttes, a Gömörfalvi Asszonykórus, bemutatko­zik a díszvendég Nárai köz­ség, valamint Liptovska Teplicka, a testvértelepülés, a tari nyugdíjasklub, 18 órá­tól koncertezik a Bon Bon Együttes. A nap folyamán re­pülős és kutyás bemutatók, vásár, vidámpark, rally és veterán járművek kiállítása, valamint a helyi múzeumok megtekintése ígér kellemes időtöltést. Mesedélelőtt játékbörzével Salgótarján. A Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár gyer­mekrészlege május 30-án, szombaton 10 órától ismét várja mesedélelőttre a kicsi­ket szüleikkel. A gyermekek az Edit néni könyvespolcáról kiválasztott mese meghallga­tására ezúttal a megunt játé­kaikat is magukkal hozhat­ják, a foglalkozáson ugyanis játékbörzére, csereberére is lesz lehetőségük. Banditák vagy elkényeztetett gyerekek? A szerző és a dráma két szereplője. Balról: Czeba József, Havjár-Holicza Zsuzsanna és Hatala Csenge A címben feltett kérdés talán az egyik legnagyobb talánya a hí­res-hírhedt, 1973-as balassa­gyarmati túsztörténetnek. A Pintye-testvérek egykori „terro­rista” tettéről nemrégiben je­lent meg egy új megközelítésű, tényfeltáró könyv a fiatal szer­ző, Hatala Csenge tollából. A kötet bemutatóját néhány napja rendezték a cselekménysorozat korabeli helyszínén, a volt le­ánykollégium főtéri épületében. H. H. - S. T. Balassagyarmat „Egy kisváros, apró pont a Földön/Nyugodt hely, de két testvérnek börtön” - ezekkel a strófákkal indította a Szent Imre Keresztény Iskola érdeklődők­kel zsúfolt ebédlőjében rendezett könyvbe­mutatót a város közismert személyisége, Siket Norbert, saját, ez alkalomra készült versét szavalva. Ezt követően Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó főszer­kesztője mint a kötet megjelentetésének „mentora” méltatta a szerzőt, mondván pályakezdő alkotó ritkán választ magá­nak ilyen súlyos témát, mint az országos vihart kavart túszdráma. Hatala Csenge azonban a tehetsége mellett olyan elhiva­tottan bogozta ki a történet részleteit, olyan eltökéltséggel kereste az eddig is­meretlen és feltáratlan szálakat, hogy ezeknek a kitartó erőfeszítéseknek min­denképpen sikerre kellett vezetnie, amit mutat a „Hírzárlat” című könyv. A fiatal író ezután maga ismertette mű­vét. Röviden felidézte a negyvenkét évvel ezelőtti eseményeket, a január hetediké­től öt napon át tartó drámát, ami felboly­gatta az egész város addig nyugalmas éle­tét. Ezután rátért arra, miként nyúlt a té­mához: először még gyermekként, a zon­goratanárának mesélt arról, mennyire ér­dekli a Pintye-ügy, és három évvel később el is készítette az első interjúját az egyik túszul ejtett lánnyal-asszonnyal. Miután 2013-ban végzett az ELTE amerikanisz- tíka szakán, hozzálátott a részletes kuta­táshoz, főleg azért, mert sem Végh Antal Könyörtelenül című könyve, sem az abból készült film-adaptáció nem tárta fel szá­mára ténylegesen a történteket, és szá­mos kérdés maradt utánuk megválaszo­latlanul. Naponta hosszú órákat töltött a levéltári források tanulmányozásával, fel­kereste, faggatta a korabeli főszereplőket, és városról-városra járva igyekezett felfe­dezni, hol is lakhat az életben maradt ki­sebbik testvér, László. Amikor meglelte a már meglett férfit, nem csalódott: olyan­nak ismerte meg személyesen, mint ami­lyennek a különböző rendőrségi és egyéb dokumentációkból kitűnt: humoros, ke­délyes egyéniségnek. Hatala Csenge hoz­zátette, olyannyira elmélyült a túsztörté­net hátterének és lefolyásának feltárásá­ban, hogy egy idő után automatikusan át­vette a PintyeHestvérek szavajárásáL Ki­fejtette, az üggyel foglalkozó szakemberek között máig megoszlik a vélemény, vajon valóban terroristák voltak-e ők, avagy csak szerencsétlen, elkényeztetett gyere­kek. Egyértelmű, és maga László is elis­merte, terrorcselekményt hajtottak végre, ám a körülmények sok tekintetben arra mutatnak, azok után, hogy behatoltak a kollégiumba, már csak sodródtak az árral a végkifejletig, András kivégzéséig. A szer­ző egy legendát is megcáfolt: sokáig kü­lönböző pletykák terjengtek arról, hol le­hetnek Pintye András hamvai. Nos, nem egy jelöletlen sírban nyugszik a gyarma­ti temetőben, hanem földi maradványait a család vette magához. A könyvbemutatón egy-egy felolva­sott részlet között megszólalt két sze­replő is. Havjár-Holicza Zsuzsanna egyike volt a foglyul ejtett lányoknak. Elmondta, először viccnek gondolták az egészet, amikor vasárnap éjjel meg­jelentek ott a fiúk, aztán egyre komo­lyabbá vált a helyzet. Vigasztalta őket a tudat, ha meg is kell halniuk, az utó­kor majd táblát állít nekik a ház falán, hogy ők voltak az áldozatok. Elmesél­te, milyen párbeszédek zajlottak az el­követők és túszaik között, hogyan „sur­rantak” ki néhányan, hogyan ugrott ki bátran két lány az ablakon, és hogyan vészelték át, amikor az András életét kioltó lövések után behatoltak a kom­mandósok. Czeba József a másik oldalon állt. Mint ifjú tiszt, hétfőn kapta a parancsot, hogy mesterlövészként Balassagyarmatra kell menniük. Tizenketten, négyórás váltá­sokban foglalták el helyüket a kollégi­ummal szemközt, de csak akkor kaptak parancsot, amikor András csütörtökön átlőtt rájuk. Pénteken végül eljött a pilla­nat, a túszejtő célkeresztbe került, és el­dördültek a fegyverek. Szerencsére olyan pontosan céloztak, hogy egyetlen lánynak sem esett bántódása. A résztvevőkhöz és a szerzőhöz a há­zigazda intézmény nevében Meló Ferenc iskolaigazgató is szólt néhány elismerő szót, majd a kérdések elhangzása után az emeleten, abban a teremben, ahol 1973-ban a dráma lezajlott, Hatala Csen­ge dedikálta „Hírzárlat” című könyvét. J|.kegyképet nepvisetótbfi öltözött lányok, asszonyok ** ff vitték a rimóci templomba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom