Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-18 / 113. szám
5 Fontos a szövetség bővítése Michael Turner, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke, Balia Mihály, a magyar delegáció vezetője és David Hobbs, a NATO parlamenti közgyűlésének főtitkára (balról A NATO-nak nyitottnak kell lennie új országok csatlakozására - mondta Michael Turner, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke vasárnap Budapesten. Budapest A NATO parlamenti közgyűlése szombattól az Országházban tartja háromnapos tavaszi ülésszakát. Michael Turner az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón kiemelte: minden országnak jogában áll szabadon dönteni a saját jövőjéről, félelem és nyomásgyakorlás nélkül.- Ukrajna is maga dönthet a sorsáról, anélkül, hogy bárki befolyásolná, és a demokratikus Ukrajna nem jelent fenyegetést senkinek, így Oroszországnak sem - mondta. Hozzáfűzte: amit Oroszország tesz az ukrajnai konfliktus ügyében, az a nemzetközi jog megsértése. Michael Turner kijelentette: a közgyűlés határozottan támogatja a NATO bővítését, mert meglátásuk szerint az stabilabbá, biztonságosabbá teszi az érintett térségeket. Ezért támogatja a testület azokat az országokat, amelyek csatlakozni kívánnak a szövetséghez. A közgyűlés elnöke a déli régióval kapcsolatban arról beszélt, hogy Európának és Észak-Amerikának együtt kell működnie az Iszlám Állam és más terrorszervezetek elleni küzdelemben. Michael Turner felidézte: 1995- ben tartotta először tavaszi ülésszakát a közgyűlés Budapesten, és az volt az első alkalom, hogy a tanácskozást nem egy NATO-tag- államban rendezték meg. Csatlakozása óta Magyarország következetesen kiáll a NATO bővítése mellett - tette hozzá. Bállá Mihály (Fidesz), a közgyűlés magyar delegációjának vezetője szintén a NATO-bővítés jelentőségét hangsúlyozta, és azt mondta, a tervek szerint erről hétfőn határozatot fogad el a közgyűlés. A NATO-nak a nyitott ajtók politikáját kell követnie, vagyis lehetőséget, perspektívát kell biztosítania azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni akarnak a szövetséghez - mutatott rá. A képviselő közölte: az ülésszak témái között szerepel Ukrajna helyzete, az orosz-ukrán konfliktus, Afganisztán kérdése, a terrorfenyegetettség és az Iszlám Állam elleni harc. Az ülésszakon 51 ország több száz képviselője vesz részt. A NATO 1955-ben alakított parlamenti közgyűlése az atlanti szervezet konzultatív parlamentközi szervezete, amelynek a nemzeti parlamentek által delegált képviselők a tagjai. Mélyponton az érdekérvényesítő képesség Azt szeretnénk, ha a környező országokban élő magyar közösségek megkapnák, ami jár nekik - mondta Kövér László, az országgyűlés elnöke Magyarország érdekérvényesítő képessége ma sok tekintetben rosszabb, mint amilyen valaha is volt az elmúlt 25 évben, mert a gazdasági kilábalásnál olyan utat választott, amely külföldi érdekeket sértett - nyilatkozta Kövér László, az ország- gyűlés elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Budapest. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: egy ország nemzetközi érdekérvényesítő képességét a gazdasági ereje határozza meg. A Fidesz-kormány 1998 és 2002 között megfelelő súllyal tudta az érdekeit érvényesíteni a nemzetközi fórumokon, az elmúlt négy évben azonban szerinte a kabinet olyan utat választott a „ Gyurcsány Ferencék által nyakunkon hagyott csődtömegből” való talpra álláshoz, ami számos nemzetközi érdeket sértett, ez pedig csökkentette Magyarország érdekérvényesítő képességét - fejtette ki. Ezt követően kiemelte, a magyar-román kétoldalú kapcsolatok rendszere mára olyan mély pontra jutott, hogy komoly aggodalommal tekintenek az erdélyi magyar közösség jövőjére. A kormány ezért a konkrét támogatások mellett olyan gazdasági kapcsolatokat is próbál kiépíteni, amelyek segítik a romániai magyar közösséget - közölte. A magyar kabinet a nemzetközi színtéren azt szeretné elérni, hogy Európa ne csak azoknak a hangját hallja meg, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem azokét is, akik békés eszközökkel próbálják érvényesíteni alkotmányos önrendelkezési jogaikat.- Azt szeretnénk, ha a környező országokban élő magyar közösségek megkapnák, ami jár nekik - mondta Kövér László, megjegyezve, hogy az Európai Unió ebből a szempontból „kicsit torzan fogja fel az emberi jogokat”, hiszen a „hizlalandó sertések és a tojóhibridek mentálhigiénéjével többet foglalkozik az európai szabályozás”, mint a közösségek oktatási és kulturális önrendelkezésének védelmével. A magyar közösségek önrendelkezésének biztosítása szempontjából a környező országok közül kedvező példaként említette Szlovéniát és Horvátországot, a szerbiai magyarság helyzetéről pedig azt mondta, ott töb- bé-kevésbé javul a helyzet. Kövér László Románia mellett, Szlovákiát is bírálta, amiért szerinte ott „egyenesen nemzetbiztonsági kockázati tényezőként” tekintenek a magyar közösségre. Úgy fogalmazott: a szlovák véleményformáló elit tisztességesebb tagjai lennének hivatottak arra, hogy önvizsgálatot tartsanak és megválaszolják, hogy „miért képtelenek arra minimális nagyvonalúságra”, hogy elismerjék, ha az elit bűnöket követett el, és „ne állandóan azzal takarózzanak, hogy a szlovákokkal szemben követtek el bűnöket”. Ezek a hivatkozások ráadásul „jelentős részben nem is igazak” - tette hozzá. Kiemelte: a magyarok tömeges deportálása, kényszermunkára hurcolása a második világháborút követően az akkori csehszlovák politikai elit döntése volt, amit „haladó hagyományként” a különvált Szlovákia politikai elitje is a magáévá tett, miközben a németeknek megadta a minimális erkölcsi elégtételt - folytatta kövér László.- Én itt látok egyfajta kisebbrendűségi komplexust is, amin azért túl kéne jutni - mondta az Országgyűlés elnöke, aki szerint a szlovák nép többet érdemel ennél a megalázó helyzetnél. „Csodákra lenne képes..." Az MSZP szerint a sportra és az oktatásra szánt pénzeket nem egymás rovására kellene elkölteni, és ha ezt okosan teszik, akkor csodákra lennének képesek. Budapest Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke vasárnap az MTI-nek ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a sportot az egyetlen biztos pontnak nevezte, amely segít a jövő generációinak, hogy helyt tudjanak állni a világban. A szocialista politikus szerint ez rossz kijelentés, mert ezzel a miniszterelnök elismerte, hogy tönkre tette az elmúlt években az oktatást, pedig még 2008- ban ő mondta, hogy az ország jövője a fejekben lévő tudásban van. Kunhalmi Ágnes kijelentette: nem szabad szembe állítani az oktatást és a sportot, hanem az ezekre fordított összegeket okosan kell elkölteni, de ma mindkét ágazatra roszszul költik el a forrásokat. Hangsúlyozta, meggyőződése szerint meg kell változtatni az oktatási kultúrát, egy korszerű iskolai modellre és sikerélményorientált oktatási kultúrára van szükség, és minden másnál előrébb való az oktatás fejlesztése. Hozzáfűzte, hogy a pártoknak békét kell kötnie az oktatás ügyével kapcsolatban. Nem a felzárkózást szolgálja Az LMP szerint a felső- oktatási törvény legutóbbi módosítása nem a felzárkózás lehetőségét nyújtja, hanem azt jelzi, hogy a kormány egy, a '70-es évekbe visszaforduló, ipari alapú fejlesztést szeretne. Budapest. Pető Ernő, a LMP szakpolitikusa vasárnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a Fidesz- kormánynak meg lett volna az ereje arra, hogy modernizációs felsőoktatási változtatást vigyen keresztül. Ezzel szemben a kormányzat „lefekszik az egyik legerőteljesebb érdekcsoportnak”, az ipari és kereskedelmi kamara által képviselt csoportnak, és nem az ország gazdasági-stratégiai érdekeinek megfelelően próbál változtatni a felsőoktatáson. Az LMP-s politikus szerint az egyetemi konzisztóriumok bevezetése is a gazdasági elit, az ipari és kereskedelmi lobbi viszonylag rövid távú érdekeinek felel meg. A befektetések és a stratégiai változtatások a konzisztóri- umtól függenek majd, így ezek a lobbicsoportok döntő befolyást fognak szerezni a magyar felső- oktatásban, ami „egy teljesen elhibázott lépése a kormányzatnak” - jelentette ki. Pető Ernő szerint hiába van esetleg a felsőoktatási stratégiában támogatható, előremutató elem, ha a fő irány rossz és a múltat idézi. A kreativitás irányába kellene fejleszteni a felső- oktatást, ehelyett azonban a módosítások a rövid távú érdekeket szolgálják - tette hozzá. Magyarország nem lehet a kiszolgáltatott, alkalmazott munkaerő kizárólagos terepe, az ország csak akkor tud felzárkózni, ha képes azokhoz az iparágakhoz is csatlakozni, amelyek most vannak. HIRDETÉS Információ: Sasvári Enikő 30/456-2834 ____ «G yors, látványos halas
