Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-15 / 111. szám
MTI FOTÓ: KOVÁCS MÁRTON, A konfliktusok lezárása Ahhoz, hogy a NATO az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet és a terrorfenyegetés visszaverésére tudjon koncentrálni, életbevágóan fontos az ukrajnai, afganisztáni és Irán körüli konfliktusok mielőbbi lezárása - mondta telefonon az MTI- nek Szijjártó Péter, aki a törökországi Antalyában a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletén vesz részt. kés megoldását támogatja, amelynek alapját a minszki tűz- szüneti megállapodásoknak kell jelenteniük. A tárcavezető a találkozón kifejtette: Magyarországnak világos elvárásai vannak az ukrajnai reformfolyamattal kapcsolatban, így az Ukrajnában élő 150 ezer fős magyar közösség sem közigazgatásilag, sem nyelvhasználat szempontjából nem kerülhet a mostaninál rosszabb helyzetbe. Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is, hogy az ukrán válság miatti szankciós politikának drámai gazdasági hatása van, és azért is szükséges tagja, valamint Németország - és Irán közötti végleges megállapodást Teherán atomprogramjáról. Mint fogalmazott, ez azért is fontos, mert a közel-keleti stabilitás elképzelhetetlen az iráni megegyezés nélkül. Ha a közel- keleti helyzet tovább romlana, az drámai hatással járna Európa mindennapi életére - figyelmeztetett. A külügyminiszter kitért arra, hogy jövő hétfőn Teheránba látogat, ahol Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel tárgyal annak megvitatása céljából, hogy Magyarország milyen szükséges diplomáSzijjarto Péter külgazdasági és külügyminiszter és Daniel Mitov bolgár külügyminiszter megbeszélést folytat a NATO-országok külügyminisztereinek találkozóján a törökországi Antalyában ANTALYA 13-14 *V* 2015 Antalya. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: kollégáival egyetértettek abban, hogy a „minden idők legbrutálisabb terrorszervezetének’’ számító Iszlám Állam befolyásának növekedése teljesen új biztonsági környezetet teremtett, amelyhez a világ legerősebb védelmi szervezetének alkalmazkodnia kell. Ahhoz, hogy ez sikerüljön és az IÁ ellen hatékonyan fel lehessen lépni, három fő kérdés mielőbbi rendezésére van szükség: le kell zárni az ukrajnai háborút, stabilizálni kell az afganisztáni helyzetet és tető alá kell hozni az iráni atomprogramról szóló végleges megállapodást - hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külügyminiszter az ukrajnai válsággal kapcsolatban elmondta: Magyarország üdvözli és rendkívül pozitív fejleménynek gondolja, hogy újraindultak a tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között, hiszen az egész világ érdeke, hogy a két ország pragmatikusan együtt tudjon működni. Ez a legfontosabb pillére az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezésének - fogalmazott. Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri tanácskozásán Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország kizárólag a konfliktus béa konfliktus mielőbbi rendezése, hogy „a gazdasági instabilitás ne érje el a visszafordíthatatlanság állapotát”. Afganisztánról szólva Szijjártó Péter kijelentette, hogy a helyzet stabilizálása rendkívül fontos, hiszen ha megroppannának a mostani reformfolyamatok, akkor kárba veszne az összes eddigi erőfeszítés és áldozat. Épp ezért folytatni kell az afgán biztonsági erők védelmi képességeinek erősítését, és mint mondta, egyértelmű, hogy a folyamatban lévő NATO-misszió mandátumának lejárta utáni időszakban is szükség lesz az észak-atlanti szövetség afganisztáni jelenlétére. A tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi műveletben 132 fős kontingenssel továbbra is részt vesz Magyarország, amely 3 év alatt - idén és következő két évben - összesen másfél millió dollár támogatást ad az afgán biztonsági erők fejlesztéséhez. Magyarország részt vesz az Afganisztán és NATO közötti jövőbeli partnerség kereteinek kialakításában is - tette hozzá. A harmadik kérdéskörrel, Iránnal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy június végéig meg kell kötni a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó ciai támogatást tud nyújtani a szóban forgó megállapodás mielőbbi megkötéséhez. Szijjártó Péter a NATO-tagál- lamok külügyminiszteri szintű találkozója előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Daniel Mitov bolgár és Igor Crndak bosnyák hivatali kollégájával, akikkel az energiabiztonság kérdéseit vitatták meg. Az energiaügyi kérdések a visegrádi négyek és Törökország képviselőinek keddi antalyai találkozóján is szóba kerültek, valamint napirenden volt az ukrán válság és az IÁ elleni küzdelem ügye is. Szijjártó Péter kiemelte: Törökországnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy a nyugat-balkáni migrációs nyomás ne növekedjen. Mint hangsúlyozta, Ankara óriási erőfeszítéseket tesz a szíriai menekültek befogadása és az IÁ oldalára álló külföldi harcosok áramlásának megakadályozása terén, és a találkozón szó volt arról, hogy ebben a küzdelemben miként lehetne Törökországnak segíteni. A tárcavezető az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy Magyarország alapvetően a menekülttáborokban való ellátás biztosítása terén tud támogatást nyújtani, többek között víztisztító készülékek küldésével. „Elsorvasztott önkormányzatok" Budapest Az LMP szerint a demokrácia és az önkormányzatiság elsorvadását eredményezi, hogy a Belügyminisztérium nem bérfejlesztésre, hanem létszámleépítésre biztosít forrásokat. Csarnó Ákos és Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt elnökségi tagjai sajtótájékoztatójukon azt mondták, mintegy 2000-2500 önkormányzati dolgozó bocsátható el a tárca 1,2 milliárd forintos pályázati keretéből, amelyet létszámleépítések finanszírozására írt ki a Belügyminisztérium. Az LMP szerint ilyen mértékű leépítés mellett a helyhatóságok már nem lesznek képesek ellátni feladatukat, így a munkát feltehetően közfoglalkoztatottakkal végeztetnék el. Mindez nem csak a szolgáltatás színvonalának romlásához vezet, de a rontja a települések népesség- megtartó képességét, és a jövedelmek szintjét is csökkenti abban a szektorban, ahol nyolc éve nem volt illetménynövelés - értékelték az elnökségi tagok. Gyurcsány Ferenc mielőbbi kormányváltást szeretne Mielőbbi kormányváltást szorgalmazott a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke Dombóváron, egy lakossági fórumon. Dombóvár. „Nem akarunk várni 2018-ig, nyugodt, demokratikus erők által szervezett kormányváltást szeretnénk minél előbb” - mondta Gyurcsány Ferenc a Megélhetést! Biztonságot! elnevezésű országjáró kőrútjának Tolna megyei állomásán. Hozzátette: „ha egy kormány minden nap árt az országnak, ahogyan Orbán Viktor kormánya teszi, arra kell törekedni, hogy minél kevesebb ideje legyen rá”. A DK arra is készül, hogy mi történjen Orbán Viktor kormánya után, mit lehet kezdeni egy „lényegében darabjaira hullott országgal” - mondta. Ma már nem elég visszamenni 2010- hez, olyan mélyen átalakult az ország, hogy egy sor új megoldást kell találni, „meg kell mutatni, hogy emberileg és szakmailag készen állunk a kormányzásra” - hangoztatta. Az ellenzéki politikus a városi művelődési házban, mintegy százötven ember előtt tartott fórumon egyebek mellett arról beszélt, hogy a jelenlegi iskola- rendszer konzerválja a családok között meglévő, egyébként növekvő különbségeket. A személyi jövedelemadó újabb egyszázalékos csökkentésével kieső 120 milliárd forintból harmadával lehetne emelni az ápolók és orvosok bérét, és meg lehetne szüntetni a kórházi várólistákat - folytatta. Azt is szóvá tette, hogy ma Magyarországon 93 ezer forintos létminimum mellett nettó 67 ezer forintos minimálbérért lehet törvényesen dolgoztatni. A magyar gazdaság kibírta az energiaárak emelését, a vállalkozások a megemelt minimálbérhez is alkalmazkodnak majd. „Lesznek, akik megbuknak, de a helyüket hatékonyabb cégek foglalják él” - mondta. Ez nem baloldali program, hanem a tisztesség programja - tette hozzá. Nyugdíjemelés is csak akkor lesz, ha növekednek a bérek - szólt a többségében nyugdíjas hallgatósághoz. A pártelnök úgy vélekedett: ma jobbak a demokratikus ellenzék esélyei, mint 2014-ben, a Fidesznek 1,8 millió, a baloldalnak körülbelül 1,4 millió szavazója van, ami már nem nagy különbség. Kijelentette: továbbra is a szocialista párttal való együttműködés híVe, amitnem gátol „túltengő személyi ambíció”. HIRDETÉS Ne feledje!
